Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Sánta Gábor - A Halomsíros kultúra Domaszék-Börcsök-tanyai településének legkorábbi szakasza és a telep szerkezete
Régészettudomány | elemezni. A nyomott gömbös vagy legömbölyített kettős kónikus has a magyarádi és kora halomsíros korsók, bögrék jellegzetessége 7 4 427. objektum. Itt egy erősen kihajló, két helyen átfúrt urnaperem került elő. A réselt peremű urnák gyakori edénytípusok, de átfúrást eddig csak tálakon ismertünk, például Bogárzóról. 7 5 A 479. objektum (pithosz-sír?) átfúrt csücskös peremtöredékét (a tál szokatlan, élesen megtörő profilja alapján is ki kell emelnünk. Nem lehetünk biztosak koraiságában, de a perem és a csücsök alakja (mely a 402. objektum táljaival egyező), az átfúrás miatt mégis felmerül ez a lehetőség. Egyetlen átfúrt csücsökkel ellátott tál van a bogárzói anyagban is. Külön ki kell ismét emelni a tiszaalpári teleppel való összefüggéseit, ahol a kettős csücskök szinte mindig át vannak fúrva. 7 6 Utolsóként egy szórványleletet kell megemlítenünk, mely, bár nem köthető objektumhoz, jól felhasználható a telep datálására. Egy késő szőregi urna kannelúrázott peremtöredékéről van szó, melyhez hasonlóakat Klárafalván 7 7 tártak fel. Anyaga, színe, kivitele is markánsan eltér a település többi kerámiájáétól. A lelőhelyen nem került elő önálló középső bronzkori objektum, csupán halomsíros gödrökből ismerünk koszideri kapcsolatokkal, vagy azokkal is rendelkező töredékeket. így ez a szórványlelet is a halomsíros telep részeként értékelendő, és mint ilyen, újabb fontos érv egy koszideri korú telepfázis megléte mellett. A korai leletanyag jellemzői a vizsgált településen Bár a halomsíros kerámia datálása kapcsán jócskán akad még bizonytalanság, a domaszéki településen elválasztható egy korai halomsíros, a koszideri időszakban induló periódus. Ez a datálás több gödör leletanyagára épít, melyekben jól keltezhető, valamint a többitől világosan elkülönülő tárgytípusok vannak. A fázist elsősorban az 1., 402. és 425. gödör alapján lehet körvonalazni. Zárt gödörről lévén szó, az 1. objektum leletanyagát nagyjából egyidősnek kell tekinteni. Benne bütyöklábas korsó jól meghatározható, három bütykös aljtöredéke (a bütykökön jól látszik a használatból eredő kopás) fordul elő, mely alapján ezt a gödröt a koszideri korban, vagy legkésőbb a koszideri kor és a későbronzkor 1a határán tölthették fel hulladékkal. A parázsborító és a tölcséres nyakú bögre megerősítik a keltezést, míg a gödör ad információkat a bajuszdísz, a levágott peremű tál és a rövid, ívelt nyakú fazék keltezéséhez. Nagyon jelentős tény, hogy leletanyagunk majd' minden darabjának analógiái megtalálhatók a késő magyarádi kultúrában. E tény egyrészt a felté74 H. SIMON Katalin - HORVÁTH László András 1999.194. 75 VÖRÖS Gabriella 1997.141., Kat. 28/V.b-c. 76 Szeged-Bogárzó: FOLTINY István 1957. Vatya-Alpár fázis: BÓNA István - NOVÁKI Gyula 1982., VIII./8., 13., XVII./1. 77 P. FISCHL Klára 1998.12. kép 6-8., 13. kép 6-7., 14. kép 13-14., 15. kép 12.26. kép 9-10., stb. telezett ÉNy-DK-i hatásmechanizmus mellett szól, másrészt azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyarádi (valamint Vêtêrov, Litzen, stb.) és Halomsíros kultúrák között folyamatos átfejlődés figyelhető meg, a koszideri korú Dolny Peter fázist egyaránt értékelik a magyarádi kultúra végső, valamint a Kárpátok-vidéki Halomsíros kultúra kezdő szakaszaként. 7 8 A 402. gödör táltípusai 7 9 (kissé kihajló, egyenes, ill. levágott perem, fordított csonka kúpos test, kihajló egyszerű csücsök, réselés), mind analógiák, mind a kontextuális szeriáció alapján a település legkorábbi fázisában voltak használatban. A többi táltípussal, melyek nagy halomsíros temetőinkből is ismertek, együtt nem, vagy csak ritkán fordulnak elő. Bár a telep teljes feldolgozása még hátravan, pusztán az a tény, hogy jelzett objektumainkból teljesen hiányoztak a középbordás csücsökdíszek és a belül megvastagodó peremű tálak, fontos bizonyítékot jelent állításom alátámasztására. 8 0 2004es tanulmányomban arra a megállapításra jutottam, hogy a tálak közötti apró tipológiai eltérések a készítési tradíciók lassú változását jelzik, melyek folyamatosan mentek végbe. A leletegyüttesek datálása azon múlik, hogy mely típusok milyen arányban vannak jelen bennük. A zákányszéki anyag azonban zömmel csak terepbejáráson talált leletekre építhetett, így eleve nem volt lehetőség egy határozott horizont elválasztására. 8 1 A cikkben bemutatott tálak zöme korábbra keltezhető a zákányszékieknél, összefüggésben azzal, hogy ott egyetlen, biztosan koszideri korú töredék sem volt. A 425. gödör jelenti a datálás harmadik pillérét. Az ansa lunatás fül, a beböködött háromszög-motívumok jelenléte, a kettős, ívelt bordadísz és a lencsedíszes töredék együttes előfordulása a külön-külön nehezebben keltezhető darabokat egységes egésszé forrasztja. A középső bronzkori kultúrákkal való kapcsolatot azonban legjobban a szórványként előkerült szőregi peremtöredék bizonyítja. Vizsgált településünk a legszorosabb kapcsolatot a késő Vatya-kultúra Alpár-csoportjával mutatja. Leleteink szinte minden darabjának, a díszítések egy részének előképét, analógiáját megtaláljuk ott. A bemutatott leletek mintegy átmenetet képeznek az Alpár-fázis és a későbbi halomsíros temetőkből, pl. Tápéról ismert formák között. Ezek alapján akár az is feltételezhető, hogy a késő Vatya lakosság egy, kultúraváltozás alatt lévő/kultúrát váltott közössége települt meg Domaszéken, még a koszideri periódus végén, azon kevéssé ismert átalakulási periódusban, amely a késő bronzkor kezdetéhez visz bennünket. A helyi lakosságra 78 KOVÁCS Tibor 1993-1994. 123., 1996. 114-115.; ILON Gábor 1999. 258.; KISS Viktória 2000. 24-27., további irodalommal. 79 A leletanyagnak csak igen kis töredékét mutatom be a cikkben, a gödör több tucat tál töredékét tartalmazta, egyéb edénytípusok mellett. A kiválasztott darabok mintegy reprezentálják az előforduló típusokat. 80 Igaz, hogy a halomsíros tálak között igen kis eltérés van, de ezek úgy tűnik - mégis fontosak a leletek datálásakor. 81 SÁNTA Gábor 2004. 265 |
