Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Sánta Gábor - A Halomsíros kultúra Domaszék-Börcsök-tanyai településének legkorábbi szakasza és a telep szerkezete
Tisicum XIX. a településen belül jól elkülöníthető altípust alkotnak, és csak bizonyos gödrökben vannak jelen: azokban, melyekben korai halomsíros kerámia került elő. 1975-ös cikkében Kovács Tibor a Tiszafüred-majoroshalmi 58. sírból előkerült, „magyarádi típusúnak" nevezett tálat a korai halomsíros időszakba keltezte. Datálásának alapja a sír Litzen-díszes bögréje volt. 5 5 Hasonló tál Csányi Marietta jánoshidai ásatásán is előkerült. 5 6 Vizsgált telepünk többi, későbbi objektumában más típusú tálakkal találkozunk (elsősorban belül profilált peremű, bordával tagolt csücskös tálak), a két típus nem vagy csak ritkán keveredik. Szeriációs alapon így e tálakat a korai, sőt legkorábbi halomsíros anyag egyik vezértípusának kell tartanunk. A 401. objektumból egy csücskös peremű korsótöredék (6. kép 6.) méltó figyelmünkre. Az alapforma, egy tölcséres nyakú korsó peremére illesztettek vízszintesen kihajló csücsköt. A darab kivitele (finom kidolgozás, fényezett felszín) egyértelművé teszi, hogy asztali, és nem főzőedényről van szó, tehát ez nem egy bütykös peremű fazéktöredék. Ebben a formában még nem volt ismert ez a típus, de beleillik a Halomsíros kultúra formakincsébe. A tölcséres nyakú korsóknál elmondottak véleményem szerint itt is érvényesek, tehát ez egy későbronzkor 1a-ban használt forma. A 402. gödör tálak gazdag tárházát vonultatta fel. A rendkívül gazdag leletanyagú gödörben emellett fazekak és urnák töredékei is voltak. A tálak két, vagy inkább három altípusra oszthatóak. Az első a már a 44. és a 308. gödörnél tárgyalt kissé kihajló peremű típus, erről most nem mutatunk be ábrát. A második ennek egy egyenes peremű változata, melyet kihajló, egyszerű (borda nélküli) csücsök díszít (7. kép 4.). A 144. gödörben talált edényhez igen hasonlók ezek, melyek több másik (itt most nem tárgyalt) objektumból is előkerültek, és így egy tipológiai egységet képeznek a település anyagán belül. A legérdekesebbek a harmadik típus vízszintesen, illetve ferdén levágott peremű táljai, kihajló csücsökdíszítéssel (7. kép 5.), réseléssel (7. kép 2., 10. kép 2.), hullámos peremmel (7. kép 6., 10. kép 3.). Ilyen, hullámos peremeket Tiszafüredről 5 7 és Szlovákiából idézhetünk. A szlovák kutatók következetesen a Közép-Duna-vidéki Halomsíros kultúra edényformái között tárgyalják a nevezett típust, mely a domaszéki tálformával tökéletesen egyező. 58 Egy hullámos peremű tál az alpári telepről is ismert, igaz, ennek erősen megvastagított, levágott peremkiképzése eltér a miénktől. 5 9 A gödörből tölcséres nyakú korsó is előkerült (7. kép 1.), kapcsolatait fentebb vázoltuk (1.19-23. jegyzet). A 425. objektum (gödör) a legkiemelkedőbbek egyike. A belőle előkerült ansa lunatás fültöredék (8. kép 1., 10. kép 55 KOVÁCS Tibor 1975/a. 314-315. 56 Jánoshida 228. sir, a DJM gyűjteményében. Megtekintve az ásató engedélyével. 57 Ez a tál nem tökéletes párhuzam: KOVÁCS Tibor 1975/b. Pl. 10.106/1. 58 FURMÁNEK, Václav - VELIACIK, Ladislav - VLADÁR, Jozef 1991. Stredodunajská mohylová kultúra 8. tipus, uo. 97., típustáblázat 59 BÓNA István - N0VÁKI Gyula 1982. XXIII./9. 4.) edénye kantharosz lehetett, s a késő szőregi 6 0, vagy még inkább a vattinai 6 1 kultúrával mutat rokonságot. Ez a töredék ismét kapcsolatot teremt a koszideri időszak kultúrái és a halomsírosok között, akár importról, akár helyi gyártmányról van szó. A kettőszeg-zug vonallal ellátott, lencsedíszes töredék (8. kép 4., 10. kép 5.) pontos párhuzamai Jánoshidáról 6 2, Rákoskeresztúrról 6 3, az Észak-Alföldről 6 4, az Ipoly menti temetőkből 6 5, halomsíros környezetből ismertek, ám egy késő szőregi edényen is jelen van. 6 6 Ez a díszítés elsősorban a Kárpátok-vidéki Halomsíros kultúra sajátossága. Bár a párhuzamok szélesebb időbeli elterjedésről tanúskodnak, jelen darabot a gödöregyüttes további leletei alapján korainak tartom. Igen jelentős darab az ívelt, kettős bordadíszes urnatöredék (8. kép 3., 11. kép 6.), melyhez hasonlóakattöbb helyről ismerünk (I. 40-41. jegyzet). A kettős vagy többszörös, ívelt bordaköteg a magyarádi kultúra edényei tűnik fel. 6 7 Ez, és a korábban már vázoltak (1.40-41. jegyzet) alapján a darabot egyértelműen korainak, sőt, magyarádi jellegűnek kell tartanunk. A 425-ös gödörben előkerült darabok közül kiemelkedően fontos az a mély tál (?) töredék, melyen a vállvonal alatt kettős zegzugvonal közötti háromszögeket beböködött pontok töltik ki (8. kép 2., 11. kép 1.). Ez a díszítés a késő magyarádi leletek között ismerhető fel. 6 8 Mély tál (7. kép 3.) is van a gödör anyagában, amelynek párhuzamait magyarádi 6 9, késő Vatya 7 0, valamint kora halomsíros 7 1 leletegyüttesekből is ismerjük. Bár jelen esetben a keltezés korai, ki kell emelnünk, hogy a maisbirbaumi edénydepóban való előfordulásuk a típus hosszú életét bizonyítja. 72 Bár nagyrévi és halomsíros cserepek is voltak a gödörben (két eltérő korú gödröt egybe bontottak?), egy seprűzött darab színében, kivitelében is eltér a nagyrévi leletektől, melyek zömmel 1-2 nagyobb fazék részei. Ez a cserép szürke színű, belül simított, kívül mélyen, de egyenletesen seprűzött felületű (8. kép 5.). Igazán jó párhuzama nincs, de a Zákányszék-Ördög tanyai seprűdíszes bögre jelzi a seprűzés meglétét a Halomsíros kultúrában. 7 3 Egy nyomott gömbös hasú bögre töredéke (8. kép 6.) említhető még a gödörből, melyet töredékessége miatt nehéz 60 P. FISCHL Klára 1997.18. kép 1. 61 BÓNA István 1975. Taf. 202-210. 62 Jánoshida 254. sír urnája. A DJM gyűjteményében, megtekintve az ásató hozzájárulásával. 63 SCHREIBER Rózsa 1971. 8. kép, 297. 64 KOVÁCS Tibor 1966. 2. kép 23., 4. kép 11., 7. kép 17., 22. kép 13. 65 TOÖIK, Anton 1964. Abb. 4. 5., Abb. 5„ 1. 66 P. FISCHL Klára 1998. 49. kép 1. 67 TOÖIK, Anton 1978. Typentafel. Typ F4. 68 TOÖIK, Anton 1978. Typentafel. Typ B1b, D2a-b, D7,14, G8. 69 TOCIK, Anton 1978. Typentafel. Typ D6. 70 BÓNA István - NOVÁKI Gyula 1982. Ill./I-, XII./2., 4., XIII./2. 71 EGRY Ildikó 2002. 3. kép 1., 6. kép 3. 72 WILLVONSEDER, Kurt 1937. Taf. 21. 4-8. 73 SÁNTA Gábor 2004. 2. kép 2. 264
