Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - T. Dobosi Viola — A hazai felső paleolitikum vázlata
Régészettudomány sorban a lelőhelyek szűkebb környezetében gyűjthető, különböző geológiai korszakokból származó kavics, átkovásodott fa (faopál), kevés obszidián. A levélhegyek meghatározó jellegzetessége a csaknem kizárólagos nyersanyaghasználat: a Bükk keleti völgyeiben gyűjthető üveges kvarcporfír. Az aurignaci nyíltszíni telepek közül legkiterjedtebb, elsősorban észak felé irányuló kapcsolatrendszere Andornak népének volt. Az acsai telepen maximálisan kihasználták a helyi adottságokat, igazán távolsági nyersanyag az üveges kvarcporfír: a levéleszközök anyaga. Lelőhely Helyi Regionális Távolsági Acsa 97% 2% 1% Nagyréde 75% 5% 20% Andornak 56% 23% 21% Középső felsőpaleolitikum Lelőhely Helyi Regionális Távolsági Bodrogkeresztúr 82% 11% 7% Megyaszó 90% 8% 2% Hont 34% 58% 8% Püspökhatvan 100% Nadap 24% 4% 65% Bodrogkeresztúr, Megyaszó, Hont általános funkciójú telep. Bodrogkeresztúr és Megyaszó a Zemplén déli peremének nyugati és keleti peremén ugyanazon nyersanyagforrásokat aknázta ki. Püspökhatvan szinte kizárólagos hidrokvarcit felhasználása a lelőhely funkciójának következménye. Nadap esetében a csekély mennyiségű leletanyag miatt a százalékos megoszlás tájékoztató jellegű, a távolsági (erratikus) nyersanyag nagy aránya azonban kiemeli a kortárs lelőhelyek közül. Késői felsőpaleolitikum Az epigravetti kör lelőhelyein az eszközkészlet mennyiségben és minőségben elszegényedik a pavlovi korszakhoz képest, a nyersanyagválaszték színes és bőséges. lelőhely Helyi Regionális Távolsági Esztergom 1% 4% 95% Pilismarót 4% 89% 7% Jászság (19%?) 67% 14% Esztergom-Gyurgyalag nem csak tökéletesen kivitelezett eszközkészletében (az epigravetti kultúra „tompított hátú" változata), hanem nyersanyag felhasználásában is egyedülálló a hazai felsőpaleolitikumban. Rövid ideig itt tartózkodó vendég. 4 1 41 Nagy nyeresége lenne a kutatásnak, ha később bebizonyosodna: nem az. Ságvári kör lelőhelyei: lelőhely helyi regionális távolsági ismeretlen Ságvár 30% 60% 2% 8% Madaras 87% 4% 8% Mogyorós 83% 13% 4% Szob 91% 9% Ságváron, Madarason, a Jászságban és Szegeden nincs olyan nyersanyagcsoport, amely „a helyi nyersanyag" kategória Litotékában megfogalmazott feltételeinek megfelelne: egy napi járóföldet nem meghaladó távolságban nem ismerünk alkalmas forrásokat. Ságváron a közelben (nem azonosított helyen!) gyűjthető kavics, 4 2 regionális beszerzésű nyersanyag a dunántúli radiolaritok különböző változatai, távolsági az obszidián és a patinás északi (erratikus) tűzkő. A Jászságban a Mátra és a hidro/limnokvarcit előfordulások látótávolságra vannak. A Zagyva mint szállítási útvonal adódó lehetőség, de korábbi és aktuális teraszainak-hordalékának méret- és összetétel-vizsgálatairól nincs tudomásom. Szegeden és Madarason még látótávolságra sincsenek nyersanyag-források, csak hozott anyag jöhet számításba. Helyi nyersanyagok közül kevéssé szokványos, ám a Dunazug hegységben és a Cserhátban gyakori andezit, amelynek őskőkori felhasználását csak az utóbbi időben „hittük el". Előfordul még a bazalt és a homokkő is. A több mint 2500 darabos pilismaróti tétel értékelésének nehézségei abból adódnak, hogy az összevontan „kova"-ként leltározott nyersanyag nincs tovább bontva. így a helyi gerecsei radiolarit-változatok, lidit-kavicsok, és távolsági kovaféleségek egyaránt benne vannak. További elemzés tárgya lehet az ún. zölden márványozott barna radiolarit-féleség, ami gyakori a Pilismarót környéki telepeken. Eddig Fehér-Kárpátok-Vlara völgyi eredetét ismertük, ahonnan Vág - Duna útvonalon (is) eljuthatott a medence belsejébe. A Nyugat-Gerecsében azonban primer lelőhelyeken barna-zöld és barna-kék színváltozatú radiolaritok is előfordulnak. Az egzotikus és távolsági nyersanyagok közül - az erratikus kova gyűjtőnéven emlegetett északi eredetű nyersanyag valamennyi felsőpaleolit kultúrában, - a kelet-alpi területekről származó hegyi kristály és szerpentin, a prúti kova 4 3 pavlovi és epigravetti lelőhelyeken fordul elő - az egyelőre ismeretlen eredetű borostyán epigravetti és ságvári lelőhelyeken került elő. - A beszerzések/cserék, kapcsolatok nem egyirányúak. A magyarországi eredetű nyersanyagok nagy távolságokra eljutnak Közép-Európában. 42 CSONGRÁDINÉ BALOGH, Éva 1997. 38. 43 A nyersanyag lehetséges útja: a gyurgyalagi „bevándorlók" hozták magukkal (94%!) geológiai forrásoktól a Maros völgyében. Pár darab Öthalmon maradt, a Tisza és mellékfolyói völgyében fölfelé haladva a Jászság akár útba is eshetett, s Esztergom mellett letelepedve pár darab eljutott a pilismaróti szomszédokhoz. 21 I
