Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - T. Dobosi Viola — A hazai felső paleolitikum vázlata
Tisicum XIX. Adatainkat összegezve megállapíthatjuk, hogy a magyarországi felső paleolitikum, a későbbi régészeti korokhoz hasonlóan, fontos adatokkal járul hozzá a korszak európai történetének rekonstruálásához. Úgyis, mint - Az Európa-szerte elterjedt levéleszközös iparok egyik központja (vagy legalábbis névadója: Szeleta) - A Duna völgyének középső szakasza, mint a kultúrák/ népek útvonala, mindkét irányban. Legjobban nyomon követhető a Közel-Keletről nyugat felé tartó aurignaci útvonal és a kárpát-medencei aurignaci intermezzo. Nyugatról érkezhetett a gravettiek legközelebbi centrumából a kultúra több betelepedési hulláma - A Közép-Európa meghatározó felső paleolit entitásának törzsterületéhez kapcsolódó fontos célterület (nyersanyagbeszerzés, vadászat) - A gravetti kultúra sajátos, a kavicsmegmunkáló hagyományokat előnyben részesítő filumának helyszíne (a gravetti entitás/ságvári kultúra). A kultúra előzménye, kialakulásának és továbbélésének körülményei tisztázatlanok Összefoglalás A hazai felsőpaleolitikum három nagy kronológiai szintjének kulturális képe színes és változatos. Dolgozatunkban régészetileg igazolható megfigyelések és mérhető paraméterek alapján kísérletet tettünk a kultúrák jellemzésére. Az utolsó eljegesedés második felében Magyarország területe -változatos orográfiával, - a nagy éghajlati zónák találkozásánál kialakult, mozaikszerűen egymáshoz illeszkedő ökológiai fülkékkel, - a kiváló nyersanyagok választékával várta felsőpaleolit népcsoportokat. A felsőpaleolitikum 30 ezer esztendeje alatt a Közép-Európa történetét alakító minden lényeges kultúra népe megfordult a Kárpát-medencében, - vagy mint egymást hosszabb-rövidebb szünet után követő önálló kulturális entitás, - vagy más-más kultúrához tartozó, ám kortárs népcsoportok, - bár a „kortárs" kategória az őskőkorban elég tágan értelmezendő, akár a közvetlen szomszédságot is feltételezhetünk, vagy előd - utód kapcsolatban egymással. A magas hegyek íve által védett, szigetszerűen zárt medencében, ha kissé megkésve és mérsékelve, de érvényesültek a globális éghajlati hatások. Az interglaciálisok mediterrán jellegű, a glaciálisok hideg kontinentális és a közöttük lévő változatos átmeneti időszakok klímája adott időszakokban a medence egészét tekintve egységes élővilágot eredményezett. A nagy faunisztikai és vegetációs övek találkozásánál fekvő Kárpát-medencében nagyjából-egészében azonos életfeltételek lehettek. A növényvilág változása a nagy interstadiális után szembetűnőek. A lombosok dominanciája után nő a tűlevelűek aránya, ám a fás vegetáció a stadiálisok a hidegmérsékelt sztyeppjeiről sem tűnt el teljesen. 4 4 Az emlős fauna a Kretzoi Miklós - Vörös István által körvonalazott Istállóskő és Pilisszántó-Bajót faunahullámba tartozik. Az éghajlat és a vegetáció változásával egy ütemben a hidegtűrő faunelemek aránya ugrásszerűen növekszik. Az általános faunakép fajokban szegényedik, amit az egyedszám növekedése ellensúlyoz. 4 5 Új vadászati módszerek és szerszámok kidolgozás és meghonosítása válik szükségessé. A különböző kultúrák, közösségek az eszközkészletükben materializálódott hagyományaiknak megfelelően, különbözőképpen éltek a lehetőségekkel. Egy adott tárgykészlet a fizikai és szellemi szükségletek kielégítésének eszközei, adott körülmények között. Az eszköztípusok arányának változása feltehetően nem a szubjektív, hanem objektív okok által indukált feltételek és lehetőségek megváltozását tükrözi. A nyersanyagok színesedő választéka a használatba vett területek egyre táguló körét, a kapcsolatrendszerek bővülését illusztrálja. A régészeti hagyaték a várthatónál és a szomszédos területekéinél szegényesebb. Hiányoznak egyes fossil directoire eszköztípusok (Kostienki vállas hegy), mamut-kunyhók, kisplasztikái alkotások, temetkezések. Ám az eddig megismert, csaknem száz lelőhely és azonosított gyűjtőpont igazolja, hogy a mai Magyarország élő és élettelen természeti forrásokban gazdag és kedvelt lakóhelye volt a felsőpaleolit közösségeknek. 44 there is increasing macroscopic charcoal data (mainly from archaeological sites) to support the suggestion of in situ tree populations". WILLIS, Katherine - RUDNER, Edina -SÜMEGI, Pál 2000. 209. A hazai felsőpaleolitikumban még nem találtunk csont-tűzhelyek nyomaira, mint az fátlan környezetben megszokott. 45 VÖRÖS, István 2000.199-200. | 22
