Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Pásztor Emília - A szakrális depóleletek szerepe a bronzkori ember világképének tanulmányozásában
Régészeitudomány 3. ábra. Útmenti áldozat, Mongólia. Fotó: Pásztor E. Abb. 3. Opferdarbietung an einem Weg, Mongolei. Photo von E. Pásztor deszkakerítéssel vették körül, és szentnek tartották.""A finnek szent fákról, kősziklákról, hegyekről és forrásokról szólnak, melyeken, melyek mellett a nép áldozatokat mutatott be. KBár minden tájegységnek megvannak a saját nagyhatalmú szellemei, de a kis házi bálványok rendszeresebben részesülnek áldozatban, mint a nagyhatalmú istenségek. Az obi-ugorok úgy gondolták, hogy a kicsiknek több idejük van velük foglalkozni, nagyobb hatással vannak az életükre, mint a nagyoknak, akiknek fontosabb dolguk van a világban, mint egyes emberekkel törődni. így a házi szellemek hatásköre kisebb, de igénybevételük a legnagyobb, ők mindig kéznél vannak, így minden problémával hozzájuk lehet fordulni.™ A néprajzi analógiákkal teljes összhangban találtak régészeti leleteket forrásoknál, mocsaras vidékeken végzett ásatások során. A szakrális helyek közül ezt a legkönnyebb 'megtalálni' és az esetleges rendszeres használat megkönynyíti a hely szentségének igazolását is. A Röekillorna forrás (Svédország) leleteiben, melyek bizonyítják, hogy a hely a kora neolitikumtói a római vaskorig szakrális hely volt, a szerves anyag játszotta a központi szerepet. A rítus nemcsak az áldozatot, de az ünnepi lakomát is magában foglalta. Az emberek a lakomán keresztül is kommunikálni akartak az istenekkel. A helyet a hétköznapi, mezőgazdasággal foglalkozó emberek kultuszhelyének tartja az ásató régész. 8 7Egy másik változata a forrás és folyó kultusznak, amikor a felajánlások ékszerek vagy más fémtárgyak (pl. St. Moritz, Svájc, Duchcov, Csehország). A Rajna folyó istenének kultusza jól ismert példa. A vízkultusz általánosságát Európában igazolják a helynevek, a gall istenek és az ír mitológia is, de a germán területeken is úgy tűnik, hogy komoly hagyománya van. A vízkultusz különösen jellemző volt a klasszikus időszakban Itáliában, Görögországban és Ázsia egyes részein 8 8. A kelta hitvilág benépesítette nemcsak a tavakat és folyókat, de a hegyeket is isteni lényekkel. Rengeteg áldozatot ajánlottak fel a vizekben vagy a vizekhez közel. Sok istent név szerint is ismerünk 8 9. A vizek mellett talált leletek, azonban nem biztos, hogy kizárólag a víz istenének/szellemének felajánlott votív áldozatként értelmezhetők. Néprajzi forrásokból tudhatjuk, hogy más célból, más isteneknek is gyakran áldoztak tó vagy folyó partján. Kacsakin faluban (ufai kormányzóság, birszki kerület) például, háromévenként mutattak be nemzetségi áldozatot Inmarmk, az ég istenének és egyszersmind a többi jó szellemnek. A szertartásra a folyó meredek partján került sor. Legelöl, a folyóhoz legközelebb álltak az áldozó papok, előttük kelet felé fordulva, meghatározott rend szerint álltak a fehér lepelbe öltözött résztvevők. 9 0 Bár az ősi hegykultusznak kevesebb nyoma maradt meg Európában, de a hegycsúcsok, mint az ég és föld találkozási pontjai fontos szerepet játszottak a hitvilágban. 9 1 A hegyeken való átkelés szintén veszélyeket rejtett magában, így áldozat bemutatása a legmagasabb ponton, vagy ahhoz közel az ősi utak mentén természetes volt. Mongóliában pl. ahol az animizmus a buddhizmussal keveredve élő hitként funkcionál még ma is, mindennapi cselekedet az áldozatbemutatás szentnek tartott természeti helyeken. (2-4. ábra) Következtetések A régészeti tanulmányok azt mutatják, hogy a deponálási szokása a bronzkor folyamán végig megvolt, jelentősen 84 KROHN Gyula 1908. 51. 85 KROHN Gyula 1908. 274. 86 VÉRTES Edit 1990, 19. 79. 87 STJERNQUIST Berta 1998.164-165. 88 ELIADE Mircae 1958.199-202. STJERNQUIST Berta 1998. 171-173. és referenciák 89 GREEN Miranda 1986.1989. 90 KROHN Gyula 1908. 31. ábra 91 ELIADE Mircae 1958. 375-378. 203 | 4. ábra. Áldozat felajánlása hegytetőn, Mongólia. Fotó: Pásztor E. Abb. 4. Opferdarbietung auf Berggipfel, Mongolei. Photo von E. Pásztor
