Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - T. Dobosi Viola — A hazai felső paleolitikum vázlata

Régészettudomány Középső felső paleolitikum: 30-20 ezer közötti 10 ezer esztendő az utolsó valódi mamut-vadászok aranykora

1

5, bár Magyarország nem tartozott a korszak kulturális centrumai közé. Hozzánk legközelebb, Willendorf II. lelőhely 5. rétegében, 30 ezer körül „készen", standard eszközkészlettel feltűnnek a gravettiek.

1

6 A Kárpát-medence belső területének történetét ennek az entitásnak különböző kultúrái határozzák meg a jégkorszak végéig. Európai megjelenésük korai szakaszában, az első települési hullámmal elérték Magyarország északi sávját, ahonnan gazdag telepeit ismerjük. A „pavlovian" eredetileg a gravetti entitás egy topográfiailag szűk területi egységére vonatkozott Morvaországban, a Pavlovi hegyek lösszel borított lába és a Dyje folyó között, Pavlov, Dolní Vestonice határában. Ma már nem területi, hanem időrendi határai vannak: a gravetti kultúrkör idősebb szakasza (30-25 kyear BP) a pavlovi kultúra.

1

7 Ennek megfelelően a gravetti entitás idősebb pengés filumának hazai lelőhelyeire is érvényes. „... the pavlovian ... owes its name to the existence of several unusual phenomena: the strict concentration of settlement areas in broad river valley, the huge deposits of mammoth bones, the almost exclusive utilisation of imported raw materials ... the variability of the bone industry, the flourishing of art and the concentration of burials".

1

8 E két utóbbi összetevő hiánya a legfájóbb. Az időrenden túl a hazai lelőhelyek ide sorolását több régészeti érv is erősíti. Bár a hazai leletanyagból hiányzik a Pavlov-Willendorf-Kostenki-kör jellegzetes vállas hegye,

1

9 a korszak névadó eszköztípus, mint „fossile directoire", a teljes gravetti időszakban jelen van a változatos (és távolsági) nyersanyagbeszerzés, a települések helyének kiválasztásánál érvényesülő azonos elv. A korszak változatos ökológiai feltételeihez való magas színvonalú és sikeres alkalmazkodás a regionális és lokális kultúrák tarka mozaikját eredményezte.

2

0 A késői felső paleolitikum a jégkor utolsó 10 ezer éve. Az előző korszaktól a későglaciális hidegcsúcs (Late Glacial Maximum) határolja el. Az esemény időrendjét illetően a hazai rétegtani-őslénytani adatok nem egyértelműek. Több rövid stadiális szakítja meg a pleisztocén-végi enyhülést. A klima15 Wil ROEBROEKS, Margherita MUSSI, Jirzi SVOBODA és Kelly FENNEMA leleménye: „Az aranykor vadászai". Hunters of the Golden Age, The mid Upper Palaeolithic of Eurasia 30,000-20,000 BP.M 16 „L origin du Gravettien de I Europe Centrale, tout comme la plupart des cultures paléolithique, est inconnue". VALOCH, Karel 1993. 208. 17 VALOCH, Karel 1993. 208. 18 OLIVA, Martin 2000. 219. 19 GRIGOR'EV 1993. Közép- és Kelet-Európa, mint kulturális egység a Wachautól a Donig: Pavlov-Willendorf-Kostenki unity. 20 „Though this indicates that such unities existed during the entire Late Palaeolithic, it still remains unclear what historical realities and events lie behind such stable and far-flung configurations of similar artifact types." MASSON, Vadim Mikhailovich 1993.19. tikus események abszolútkronológiai elhelyezésében még nem jutottak egységes álláspontra a hazai kutatók. Az Európában általánosan elfogadott 20 000 BP dátumhoz képest a Kárpátok ívének az éghajlatot befolyásoló hatása akár ütemtévesztést is okozhat az éghajlati változások ritmusában. A késői felsőpaleolitikumot a gravetti entitás két kultúrája képviseli: — a kavics-gravetti vagy ságvári kultúra A Würm utolsó hidegcsúcsa körüli (megelőző? követő?) interstadiális kultúrája. Névadó lelőhelye egyike a legkorábban megismert szabadtéri lelőhelyünknek, önálló kulturális élete a Ságvár-Lascaux interstadiális/Ságvár periódus körvonalazásával és néhány új lelőhely feltárásával kezdődött. Gyökereiről, kialakulásának idejéről és helyéről , elterjedéséről keveset tudunk. A Kárpát-medence belső területein életrevaló, erőteljes, népes kultúrának mutatkozik. Nagy kiterjedésű, többrétegű telepeit ismerjük. (Legalább) két települési szintjének időrendje szűk szórással elég megbízhatónak tűnik: a ságvári geokronológiai periódus két határértéke, a Laugerie és a Lascaux/Ságvár interstadiális két, embrionális talajképződést elősegítő enyhe időszaka. Az első települési szint kb. ezer éves élettartamát (18 90019 900 BP) néhány száz esztendős hiátus követte. A közben lerakódott néhány deciméter lösz felszínén követte ugyanannak a kultúrának a fiatalabb települési hulláma Ságváron (17 760 BP) és a csiga-depókról nevezetes Szobon.

2

1 — A fiatalabb pengés vagy epigravetti kultúra az idősebb pengés/pavlovi kultúra örököse Két kulturális horizontja közül az idősebb 18 000 (Jászfelsőszentgyörgy) és 16 000 BP (Esztergom, Szeged) közötti lelőhelyekkel. Hagyományos, általános funkciójú telepeket ismerünk,. A kultúrréteg kevéssé intenzív, a települési foltok kiterjedése néhány méter. Az epigravetti fiatalabb horizont leletei a lösz tetején, természettudományos kísérő leletek és települési jelenségek nélkül, erősen bolygatott pozícióban kerülnek elő. A LUP legfiatalabb telepeiről tudunk a legkevesebbet. A Jászságban és Pilismarót környékén több helyen találtuk meg a pleisztocén legvégére datálható szintet. Pilismarót-Pálrét rendhagyó lelőhely. Topográfiailag és régészetileg is illeszkedik a Tetves - Bitóc - Bánom felsőpaleolit települési sorba. Ezeken a lelőhelyeken a lösz és a jelenkori humusz között volt egy felső kultúrréteg, ami rétegtani helyzeténél fogva feltétlenül a jégkor legvégére datálható. Becsült kora egyezik a Pálrét egyetlen kultúrrétegének C 14 13 130 BP dátumával. A jégkor legvégének klimatikus viszonyaival viszont nehezen egyeztethető össze a kultúrréteget fedő több mint 1 méter lösz Pálréten. 21 MARKÓ, András 2007. 15