Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Írások az ünnepeltről és az ünnepelttől - Selmeczi László: Szabó István 65 éves
SELMECZI LÁSZLÓ SZABÓ ISTVÁN 65 ÉVES Szabó István, közelebbi barátai és szakmabéli ismerősei számára „a Testa”, hatvanöt éves. Születésnapja (a jobbára ünnepelni szokott hatvanadikról valamiképpen megfeledkeztünk) mint ünnepi alkalom lehetővé, s egyben kötelességünkké teszi, hogy áttekintsük munkásságát, és megkíséreljük azt a valós értékeinek megfelelően méltatni. Eddigi életútjának számbavételét az a változás is sürgeti, hogy munkaviszonya, melyet a szolnoki Damjanich János Múzeummal, első és egyben utolsó munkahelyével létesített, ahol több mint négy évtizedet töltött munkával, 2007-ben megszűnt. Szakmai pályafutása nagyobb részben arra az időszakra esett, amikor hazánkban kiépültek a megyei múzeumok és a megyei múzeumi szervezetek. Ma már egyre tisztábban látható, hogy ez a mintegy három évtized a magyar múzeumügynek kétségtelenül pozitív és fellendülő korszaka volt. Nem egy korábbi, úgynevezett egyszemélyes múzeum (az intézményben ugyanis csupán egyetlen szakember dolgozott, az igazgató), köztük a szolnoki Damjanich János Múzeum is, a hatvanas-hetvenes években az intézménybe került, frissen végzett muzeológusok munkájának eredményeként ebben az időben vált jelentős gyűjteményekkel rendelkező kulturális intézménnyé. Bátran kijelenthetjük, hogy a magyar múzeumi hálózatban zajló jelenlegi folyamatokkal összehasonlítva, noha az intézmények akkor sem dúskáltak az anyagi javakban, abban az időszakban valamennyi funkciójukat gyakorolni tudták. Vagyis a bennük dolgozó muzeológusok gyűjteményeket hozhattak létre és azokat viszonylag rendszeresen gyara- píthatták, megkezdődhetett az elsősorban a gyűjtemények anyagának a feldolgozására alapozott tudományos munka, s ennek eredményei különböző publikációs forrásokban rendre napvilágot is láthattak (1973-ban jelent meg először a Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve). Állami kivitelezői segítséggel épültek fel a múzeumok új, tudományos munkával előkészített, állandó kiállításai, helyi erőből pedig különféle tematikájú időszaki kiállítások valósultak meg, s többféle kísérlet is zajlott, miként lehetséges a múzeumi kiállításokat minél szélesebb körben megismertetni a közönséggel. Az újonnan szerveződő múzeumokba került fiatal kutatók, akik munkájuk során szakmájuknak egész spektrumát meg kellett ismerjék, ezekben az évtizedekben valódi interdiszciplináris szakmai közösséget alkottak, őszintén érdeklődtek egymás munkája iránt, s ha kellett, egyéni érdekeiket félretéve segítették kollégáik munkáját. Mindezt természetesen az adott politikai közegben tették. A párt és az államhatalom helyi képviselői szigorúan ellenőrizték az elvárt politikai évfordulós kiállításokat, ügyeltek az ideológiai tételek érvényesítésére, azonban a szorosabban vett, konkrét szak- muzeológiai tevékenység valójában nem érdekelte őket (ebben az utóbbiban mellesleg a rendszerváltás óta sem történt jelentősebb változás). Szabó István, mint köztudott, legújabb kori történész muzeológusként helyezkedett el. Egy olyan múzeumi szakág képviselője lett, amelynek kialakulása Magyarországon a XIX. század végétől együtt haladt az európai trenddel, s amely 1949 után, az ismert okok miatt, jelentős módosulásokat szenvedett. 1965-ben a budapesti József nádor téren elhelyezett Legújabb Kori Történeti Múzeum átszervezésével a magyar munkásmozgalom emlékeinek gyűjtésére, tudományos feldolgozására és bemutatására új intézményt hoztak létre, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumot. A központi intézkedés hatásaként a megyei múzeumok legújabb kori történész muzeológusokat is alkalmaztak, s létrehozták újkori, legújabb kori történeti gyűjteményeiket. Azonban a múzeumi tevékenységnek erre a szegmensére kitüntetett figyelmet fordított a helyi politika, amelynek látókörében a legújabb kori történet gyakorlatilag leszűkült a munkásmozgalom, a politikailag eminens megyékben pedig az ún. forradalmi (kommunista) munkásmozgalom emlékeinek a gyűjtésére. Más Szabó István 2007-ben 9