Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Néprajz - Bartha Júlia: Asszalám alejkum – Békesség nektek! Szubjektív útijegyzet Marokkóról 2007-ben
nek szállást is kérni, bizonyára kapna, hiszen igen kedvesek a helyiek. A vendégsereg tiszteletére nagy mulatságot rendeznek, ahol a tűz körüli termékenységi táncot csodálhatjuk, de leginkább népi hangszereik a figyelemre méltók. Mindez autentikus. Végül is mindenki azt kapja, amit várt: a berberek a szervezett utazók dirhemjeit, a vendég pedig bepillanthat az életükbe. (Már amennyire engedik, mert közvetlen, kedves, de igen szemérmes emberek.) A turizmus a fejlődő ágazatok egyike. Igen jelentős bevétele származik az országnak belőle. A falusiak pedig jó érzékkel rájöttek, hogy a vendég szereti a nyugalmat, a tiszta ágyat, de majd meghal a kíváncsiságtól, és elég számára kinyitni a kaput, hogy beleshessen... Néhány éve reformokon esett át az ország. Új köz- igazgatási rendszert vezettek be. S ki más lehetne a település polgármestere, mint az addigi törzsfőnök... Hiszen a település vezetője vagyonával felel az övéi életének boldogulásáért. A polgármesternek mór stílusban épült palotája a sivatag szélének egyik gyöngyszeme. Mint minden építmény Marokkóban, ez is jellegtelennek tűnik kívülről, ám mikor belép az ember, szeme-szája tátva marad. A Bahia palotánál látott kőfaragványok mintájára készült csipkék borítják a falakat az elegáns szalonban. Süppedő szőnyeg, sarokkanapék, puffok várják, hogy az ámulattól szemét dörzsölő turista leroskadjon. Rögtön bort kínálnak, jó bort. Van persze üdítő is, az Európában megszokott márkanevekkel, csak afrikai Ízesítéssel — olyan édesen, hogy összeragad az ember szája tőle. A berberek étkezése igen egyszerű, de egészséges. Tejterméket, sajtot és zöldségféléket fogyasztanak bőséggel, meg az argana olajat, ami a táplálkozás alapja. Marokkó egyik legszebb látványossága, amit minden utazó figyelmébe ajánlok, a Souss folyó mentén elterülő, mintegy 33.800 ha területű Souss-Massa Nemzeti Park. 1991-ben hozták létre, és azóta folyamatosan építik, rendezik a hatalmas területet, amin 45 km hosszan folyik át a Souss folyó. A természetvédelmi terület számos növény- és állatfajnak ad lehetőséget arra, hogy a civilizációs ártalmakat legyűrjék, és életben maradjanak. Áldás a víz errefelé, a folyó mentén, de a nemzeti park területén is parcellákat látni, amin öntözéses gazdálkodást folytatnak. Impozáns látvány, a muzeológus szívét megdobogtatja a park területén felépült Természettudományi Múzeum. Az épület már áll, monumentalitása lenyűgöző, de még nem látogatható. Mindenképpen azt a tendenciát jelzi, hogy Marokkó komolyan gondolja azt, hogy felelős Afrikáért, hiszen az észak-afrikai országok között a leggazdagabbnak tudható ország — kötelessége is a természetvédelem és a sokszínű kultúra fenntartása. Marokkó a lenyűgözően színes afrikai népi kultúra egyik csodája! JÚLIA BARTHA ASSZALÁM ALEJKUM! - FRIEDE SEI MIT EUCH! EINE SUBJEKTIVE REISEBESCHREIBUNG ÜBER MAROKKO IM JAHRE 2007 Die Verfasserin bietet über die Kultur des im nördlichen Teil von West-Afrika liegenden Landes von besonders farbiger Kultur, über Marokko einen Überblick. Das Atlas-Gebirge zieht sich mit einer Länge von 220 Km den nördlichen Teil des Kontinents Afrika entlang. Diesen Zug reihten sich die Maghreb-Länder an: Marokko, Algerien und Tunesien. In der Einleitung wird die Geschichte des Landes in großen Zügen vorgestellt: die Historie des „Die Perlen des Südens” genannten Landes von relativ kleiner Fläche, das wegen seines günstigen Klimas mit großem Interesse rechnen kann, ist sehr stürmisch gewesen. Eroberer kamen und gingen: die Griechen, die Vandalen, die Germanen, Byzanz, dann die Araber und zum Schluss fügten in der Geschichte der neuesten Zeiten die französischen Kolonisatoren der Kultur der Region das Handzeichen bei. Das Land wird auch den Forschem durch seine recht farbige ethnische Zusammensetzung und durch seine noch färbigere Volkskultur sehr anziehend gemacht. 65-70 Prozent der Bevölkerung ist berberisch, die anderen sind arabisch. In den Städten leben viele von der berberarabischen Vermischung stammenden Mauren, aber auch die Zahl der die separate Nationalität vertretenden Juden ist relativ bedeutend. In der Wüste leben die arabischen Beduinen und die berberischen Tuaregen. Die berberische Volksarchitektur, die Volkstracht und die Eigenarten der Volksemährung, sowie die Bräuche der islamischen Religion werden von der Autorin bekannt gemacht und der Leser wird in die Städte Marrakesh, Agadir und Massa und auf das Naturschutzgebiet der Souss-Gegend begleitet. Dieses Naturschutzgebiet ermöglicht zahlreichen Pflanzen- und Tierrassen, die durch die Zivilisation verursachten Schäden zu bewältigen. Das Wasser ist segenbringend für diese Gegend. Den Fluss entlang, aber auch auf dem Gebiet des Nationalparks kann man Parzellen sehen, wo Bewässerungswirtschaft geführt wird. Eine imposante Sehenswürdigkeit, die auch das Herz der Museologen klopfen macht, ist das auf dem Gebiet des Parks aufgebaute Naturwissenschaftliche Museum. 506
