Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Írások az ünnepeltről és az ünnepelttől - Szabó István: Tanulmányúton Oszétiában
Sajnos ez sincs mindenütt helyreállítva. Ezt futólag néztük meg, rövid ideig voltunk csak itt. Borisz láthatóan fázott is, úgyhogy szinte végig sem mentünk az egész templomon. Az eső a Vörös Téren még kellemetlenebb volt, mert a szél szembe vágott. Mi pont az ellenkező oldalra igyekeztünk, átvágva a téren a Történeti Múzeum vörös tégla épületébe mentünk be. Itt legalább meleg volt. A vizes kabátjainkat beadtuk a ruhatárba, s elindultunk a kiállításba nézelődni. 1966 óta — szerintünk — semmit sem változtattak rajta. Már a bejáratnál három hatalmas „kamen- naja baba” állt. Ezután az őskori leletek tömege, egymásba érő, szép csont-, kő tárgyak, kis makettek, rekonstrukciók. Pontosan nem lehetett meghatározni, megtudni: honnan, melyik lelőhelyről valók, de az egyik vitrin közölt 9. kép. „Kamennaja baba” (férfialak) gömbölyű fejvédővel. Történeti Múzeum, Moszkva, 1984 egy i.e. III—II. évezredből származó, folyosókkal összekötött, földbe ásott házrendszert, s ebben a 4x4 vagy 4,5x4,5 méteres házak egymással összeköttetésben álltak. Az ásatást bemutató makettből kiderül, hogy a fűzfavesszővel körülfont, földbeásott házak szelemenes tető- szerkezetét egész ágasok tartják, illetve egyéb alátámasztó oszlopokat is használtak. A teteje úgynevezett „seggen- ülő”, de belül szelemen és ágas is van. A mi számunkra azért érdekes, mert a finnugor nagycsaládi házépítési szokásokkal is kapcsolatba hozható. Igaz ugyan, hogy az i.e. VI—IV. évezred tájékáról származó, Fodor István könyvéből származó összehasonlító finnugor anyag korábbi, de az elv, a rendszer hasonló. Nyilvánvaló azonban, hogy fél vagy egy évezred nem hozott gyökeres változásokat, s nem törölték el ennek a létét az idők változásai.7 Itt a kiállításon a szigorúan lelőhelyek szerint haladó fő anyagot egy bal oldali vitrinsor tette szemléletessé, és állította bele az egykori életmódba. így nem tudni pontosan, milyen kultúrában került feltárásra ez a telep. Számba vehető: Gorbunovszkaja-, Belomorszkaja-, Kargopolszkaja-, Pozdnyakovszkaja- kultúra, mint anyagában is kiállított kultúra. A következő termek számunkra nem voltak különösebben érdekesek. Legfeljebb a szép anyagban gyönyörködhettünk. Ám a XI—VII. századi „kobáni kultúra” anyagát be10. kép. Női alakot formázó „kamennaja baba" a XII. századból. Fején csúcsos, élvarrásos, négy darab összecsavart trapézból alakított fejdisz. Történeti Múzeum, Moszkva, 1984 8. kép. A szkíta és a kábán kultúra közötti összefüggést jelentheti a nálunk „oláh csengő"-nek nevezett, kulcsfontosságú tárgy rajza. Történeti Múzeum, Moszkva, 1984 7 Vö.: FODOR István 1973. 6—9; SZABÓ László 1980.24—25. 41
