Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Gy. Fekete István: A szolnoki sportrepülés története (1927–1946)
2. kép. Lóistálló és magtár a martfűi gazdaságban, 1950-es évek. Martfűi Helytörténeti Gyűjtemény fotótára, 141. sz. Szolgál még Dobrossy Sándor, nemes ember. Madarász, gazdálkodó, született 1861-ben, TiszafÖldváron. Régi nemesi család saija, nagyatyja a községi nemesek hadnagya volt. 1919-től önállóan gazdálkodik, előtte 32 évig Kövér János uradalmában volt gazdatiszt. 3. kép. Marfűi kocsiüzem. Martfűi Helytörténeti Gyűjtemény fotótára, 276. sz. Czibula Pál (Gárdos, 1880) 1924-től Kövér Aladár birtokán uradalmi gazda. A 29. honvéd gyalogezred kötelékében harcolt a szerb, orosz, olasz fronton. Sebesüléséért megkapta a II. osztályú ezüst, majd bronz vitézi érmet. Felesége Németh Róza, lányai Mária, Rozália, Erzsébet.39 Magyarország Helységnévtára 1944-ben felsorolja a település részeit, amelyek közt felfedezhetjük a birtoktesteket: Cikta Cipőgyár, Kalapos tanya, Kövér Aladár tanya, Martfűi tanyák, Mariháza, Montágh-bérlet, Téglagyár, Váczy tanya. Tartozik Tiszaföldvárhoz.40 1952-ben már önálló tanácsú nagyközségként szerepel a település. Külterületi lakott helyei: Állami gazdaság (volt Kövér-birtok, autóbuszmegállója mai napig Kövérbejáró néven szerepel), Martfűi tanyák, Téglagyár.41 A Mezőhéken lévő Kövér-uradalom sem vészelte át károsodás nélkül az elmúlt ötven esztendőt. A területén álló kastélyt 1866-ban építtette Kövér János, historizáló stílusban. 46 szoba volt benne, hatalmas gyümölcsös, szép kastélypark övezte. Az épület tégláin a KJ monogram volt látható. A kor legmodernebb technikai vívmányaival szerelték fel, saját vízhálózat és áramfejlesztő-telep tartozott hozzá. Az impozáns kastélyban bálterem, színházterem, három mélyített fürdő, hat angol WC is szolgálta a kényelmet.42 A majorságban magtárak, nagyméretű istállók és cselédházak álltak. Martfüvei gazdasági vasút kötötte össze. Ez a vasúti szárnyvonal olyan nagy szerepet játszott az akkori ,.földutas világban”, hogy 1948. szeptember 2-án a megyeházi gyűlésen, az „Országos GazRENDEZÖSÉQ: jovifbmiúx*kOves? ;A«os ÍSSO MARTON OYÓSGY jOZjU* lirftíANYt UUtMftS KISS SQVH&eS Ma-Ai.Y WSKWK3 S&mtA. KÁLMÁN SEBÜK JÁNOS )•««<•! fifiiyr. Siixtm 0. User r«tn< BoMt $M«t Ki.»iu Kír*ty IV« dílxir ti. OtM íiful» Kf-nfci Pfkr Pr*» fri«K ' ' ’lirtb Hmm Uu» Bits Kilstín i« Gyűl* K ■fiflii ,*W li. Xiii K-Mlv Süe^o KtiVf i S!íMw7rf-£iao«l Íí fit M»k<> Otivt itlviii SuxSr Tói* OS»* MIM l»5« Ttid»-' tíi'MJ.10 S»*4or Jin.« Yiir.Jt lu*Aa ikgtdt« CM.-t Hkhtm ti*x» írj. V»** ü*bor UAlCZf.R kJKÁC te-Mir*. «. VARIJA OÁB.-M K^ltVAJSZKV JOZStiH ríi» 4. kép. A Tiszafóldvári Iparos Dalkör meghívója, 1941. Magántulajdon dasági Vasúti Újjáépítési Terv” elkészítéséhez, a megyében ideiglenesen működő Közlekedési Tanács ülésén arról döntöttek, hogy a már meglévő Martfű— Hék-puszta vonal felhasználásával 1950-ben 20 km új vonalrészt építenek Martfű, Hék-puszta, Mesterszállás megállóval.43 Az uradalmat Kövér János 1886-ban bekövetkezett halála után a fiatalabb fiának, az 1885-ben elhunyt Kövér Jánosnak az özvegye örökölte. Kövémé kölesei Kende Paulina 1931 áprilisában halt meg, ekkor fia, Kövér Gusztáv lett az uradalom tulajdonosa. Ezt követően több tulajdonos- váltást élt át az épület. A II. világháború véget vetett a Kövér család lendületes fejlődésének. Katkov vezérőrnagy vezette 7. Szovjet Gépesített Hadtest harckocsijai és gyalogsága 1944. október 7-én éjfélig ,felszabadította” a megye több helységét, köztük Dé- vaványa, Mezőtúr, Öcsöd, Örményes, Kungyalu, Ti- szatenyő, Martfű, Rákóczi- újfalu térségét. 1944. október 8-án a szovjet csapatok tovább nyomultak előre. A 203. hadosztály Túrkeve—Mezőtúr vonalig jutott, a 409. hadosztály Hékig.““ Itt katonai kórházat helyeztek el a Kövér kastélyban, amely év végéig működött. Az államosítás után 5. kép: Ismeretlen művész rajza Kövér Miklósról. Megjelent a Thália a Tisza partján című, a Szigligeti Színházban bemutatott gyűjteményhez készült kiállításvezetőben . 44 39 SCHEFTSIK. György 1935. 122. 40 Helységnévtár 1944.392. 41 Helységnévtár 1952. 165. 42 TÓTH Boldizsámé 2003. 15. 43 SZIKSZA1 Mihály 2001. 121. 44 UNGOR Tibor 1971. 8. 358