Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - Gy. Fekete István: A szolnoki sportrepülés története (1927–1946)

szentesi és a budapesti cserkészrepülők, ez utóbbiak magukkal hozták a lengyelektől kapott ajándékukat a „Czuwaj” nevű vitorlázógépet. A repülőnap látványossága volt a legújabb, Bánhidi Antal tervei alapján készült magyar konstrukciójú túrarepülőgép, a „Csikó” is (1937 szeptemberére készült el). A repülőnapra, melyet a rádió is közvetített, filléres gyorsvonat hozta a látványosság iránt érdeklődőket az ország minden szögletéből. A rendezők becslése szerint 2—3000 ezer ember vett részt az ese­ményen. A bemutató bevétele jelentős mértékben hozzá­járult az új hangár felépítéséhez. A repülőnap propagan­dája kapcsán (elsősorban a magyar légierő újjászervezésére irányuló nyílt formát öltött törekvések okán) a helyi sajtóban már mintegy követelésként je­lent meg a „Repülőteret Szolnoknak” szlogen. A Magyar Aero Szövetség 1939-ben kötelezővé tette a repülésben részt venni kívánók számára az orvosi vizsgálatot. A vizsgálatot végző orvosok körét szigorú követelményrendszer sze­rint választották ki. A szolnoki klub a lelkes férfiak mellett lehetőséget biztosí­tott a honleányok számára is. Egyik nagy tehetségű hölgytagja volt a Tisza parti csapatnak Czékus Erzsébet, aki ezüst­koszorús pilóta lett33 A szolnoki sportrepülés fejlődésére nagy hatást gyakorolt az 1939-ben a szandai réten megrendezett első repülős Kalácska István „ Vöcsök" repülőgépen olimpiai tábor, amelyet az 1940. évi — végül a háború miatt elmaradt — helsinki olimpiász leendő versenyzői számára szerveztek. Ezen az egy hónapos összejövetelen találkozót adott egymásnak az akkori magyar repülés elitje. A tábor parancsnoka Tasnády László volt, az állan­dó résztvevők pedig Bollmann Béla, Tariska Ferenc, Tar- dos Béla, Szabó István, Szőnyi József és Ozsdolay György. Szokolay András és Rubik Ernő is sokszor kiláto­gatott vendégként a táborozókhoz. A vitorlázógépeket mo­toros gépével Pettendy János emelte magasba, aki magával Bán György és a „ Tücsök" hozta ismert motoros gépét, a „Gerlét” is. Ekkor próbálták ki Szolnokon a re­pülős Meteorológiai Szolgálat működte­tését, dr. Tóth Géza meteorológus közre­működésével. A tábor befejező napján, augusztus 9-én (szerdán) repülőbe­mutatóval búcsúztak a várostól az „olim­pikonok”, a látványért több ezerfőnyi közönség volt hálás nekik. A program Schneider Emil és Ambrus Zoltán „Vö­csök” típusú gépekkel végrehajtott be­mutatójával kezdődött. Ezután Pettendy János következett, aki a HA-RAG-gal és az M 22 Héjával műrepült, amelyért a közönségtől hatalmas tapsot kapott.34 A program végén Winter-Hoffen Ottó tanárnál az olimpikon repülők részvé­telével barátságos búcsúvacsorára került sor.35 A repülőnapot felhasználták a Magyar Királyi Légügyi Hivatal irányításával szerkesztett „Magyar Szárnyak” című folyóirat népszerűsítésre, ugyanis a folyóirat előfizetőit sétarepülésre vitték.36 Dr. Pándi István, az egyesület főtitkára, beszámoló­jában a tábor jelentőségét a következők szerint értékelte: „Elsősorban mi szolnokiak őszinte jó barátot találtunk bennük, akiknek magatartása, tudása és elért eredménye az itt dolgozó fiatalokra mérhetetlen módon hatott. A város fölött való körözésük felkeltette minden társadalmi osztály érdeklődését, a róluk a helyi lapokban megjelent sorozatos cikkek ezt az érdeklődést csak fokozták. A vár­megye központjából kiinduló repülő utak során az egész vármegye területén ezt az érdeklődést felkeltették. Hogy mit jelent számunkra ez, egyelőre még tényleges eredmé­nyekben nem tudjuk, de hisszük, hogy a repülés ügye iránt eddig közömbösek is megmozdulnak vármegyénkben és segítségükkel egyesületünk munkája még nagyobb körben és mértékben kiterjeszthető lesz. Hogy a város közönsége mennyire megszerette az itt tartózkodó olimpikonokat, csak egyetlen esettel kívánom illusztrálni. Amikor dr. Tóth Géza meteorológus beköltözött a repülőtér közvetlen közelében lévő egyik házba, a házi gazda már megbánta azt, hogy korábban a lakást kiadta és 50 pengőt ígért arra az esetre, hogyha felmentik ígérete alól. Miután megfelelő lakás nem állt rendelkezésre, kénytelen volt a lakást ren­33 KIRÁLY Sándor 1986. 16. 35 Magyar Szárnyak, 1939. szeptember. 34 Magyar Szárnyak, 1939. 9. sz., Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 36 A repülőjegy a Damjanich János Megyei Múzeumban található. Lapok, 1939. augusztus. 347

Next

/
Thumbnails
Contents