Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Gy. Fekete István: A szolnoki sportrepülés története (1927–1946)
Repülőstábor, 1940 delkezésére bocsátani. És mi történt a két hét elteltével? A házigazda alig akarta lakóit elengedni, sőt ígéretét vette a meteorológus barátunknak, hogy az elkövetkezendő nyáron nála nyaral, természetesen vendégként.37 ” A Szolnoki Repülő Egyesület 1939-ben hirdette meg első repülőtáborát, ahová 200 fiatal jelentkezett. Ezek közül a szűk anyagi lehetőségek miatt csak keveseknek sikerült bekerülni (egy „turnusba” 20—22 fő jutott be). Az első csoport behívására július elsejével került sor. A táborlakók a hangárban, illetve sátrakban kerültek elhelyezésre. A napirend szerint az ébresztő 4 órakor volt, reggeli után fél 5-kor már repülőüzem-kezdés, majd repülés nyolc- kilenc órán át. A repülési időn kívül még tartottak elméleti foglalkozásokat, sőt hetenként egyszer alaki kiképzést is. Az élet minden nap katonás mederben folyt, erre „garanciát” Schneider Emil főoktató „parancsnoklása” nyújtott. Ennek a turnusnak külön szerencséje volt, hogy együtt lehettek az olimpiai tábor résztvevőivel, így tőlük sok pilótaélményt hallhattak, és megtekinthették az általuk repült gépeket is.38 1940-ben (a nyomdászat európai megjelenésének 500. évében) jelent meg Szolnokon Schneider Emil (a Szolnok Megyei Repülő Egyesület vezető oktatója) és dr. Balló Alfréd (műszaki főtanácsos, a BESZKÁRT SE repülő szakosztályának vezetője) tollából az első, repüléselmélettel és gyakorlati kérdésekkel foglalkozó kézikönyv. A mű címe: „A csörlő rendszerű repülő iskola” volt, amely három fejezetből állt: 1. A csörlőoktatás gyakorlata. 2. A pilótavizsga tételei. 3. A hivatalos rendeletek.39 Ebben az évben végre felépülhetett a Holt-Tisza partján a repülő kiképző-iskola épülete. 1940. május 15-én a Magyar Aero Szövetség elrendelte, hogy sportrepülő-kiképzésben csak azok vehetnek részt, akik egy nyilatkozatot írnak alá, melyben elkötelezik magukat, hogy 20. életévük betöltése előtt40 katonai szolgálatukat a Magyar Királyi Légierőnél önkéntesként megkezdik. Ezzel a sportrepülés „félkatonai jellege”, katonai irányultsága tovább erősödött. Amikor befejeződött az olimpikonok felkészülése, a szolnokiak a MÁV Testvériség Repülő Egyesületét látták vendégül két hetes repülőtáborra.41 A sportrepülés „katonásításának” irányába a legjelentősebb lépést 1938-ban a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap beindításával tették meg az ország vezetői. Az „Alap” sok tehetséges fiatal számára anyagilag is elérhető közelségbe hozta a repülés élményét, ám ezzel a lépéssel is a Trianon következményeként kialakult pilótahiány okozta feszültséget törekedett enyhíteni. Tulajdonképpen ezekben az években alakult ki az a félkatonai szervezeti forma a sportrepülésben, ami több-kevesebb következetességgel 1990-ig tartotta magát. Az a körülmény, hogy a Nemzeti Repülő Alap elnöke Horthy István volt, és a Horthy család ismert megyei kötődései42 miatt „szívükhöz közelebb állónak tartották a térséget”, többek között a helyi repülőA helyi újság híradása az olimpiai táborról egyesület kiemelt támogatását is eredményezte. Sokan váltak a repülés elkötelezett híveivé a levente mozgalom keretében szervezett rendezvények hatására, akik utóbb a magyar légierő katonái lettek. A helyi sajtó beszámolt arról, hogy ebben az időszakban a város és a megye 1000—1000 pengővel támogatta az egyesületet, a Hor- thy-alapból pedig 8000 pengőhöz jutottak, amit a repülés tárgyi feltételeinek javítására fordíthattak.43 37 Magyar Szárnyak 1939. szeptember. 38 Uo. 39 A könyv fénymásolt borítója megtalálható a Damjanich János Múzeumban Szolnokon. 40 A hadköteles 20. életéve után már egyébként is behívható volt. 41 KIRÁLY Sándor 1986. 15. 42 Horthy Istvánt a megye közgyűlése választotta 1940. augusztus 29-én felsőházi taggá. 43 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1940. augusztus. 348
