Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Zsolnay László: Körmenetek, kegyes társulatok, búcsújárás a XVIII. századi Jászságban
1768-ban a gimnáziumi ifjúság lelki életének fokozottabb gondozására Jászapátiban is engedélyezte a jezsuita gimnáziumokban szokásos Mária kongregáció működését: „Mivel Jász Apáti helységben a Parochialis Templomban még 1693 esztendőben bé hozatott s azután 1743-ikbe a Szent Kereszt Társaságával egybe kapcsolatod, de mind eddig megyebeli püspökiül annak rendi szerint nem erősített Boldogságos Szűz Máriának Congregatióját vele egyesült Szent Keresztnek Congregatiójával együtt helyben hadgyuk, erősíttyük és némineműképpen felállíttyuk, tituláris ünnepére Boldogságos Szűz Szent Neve napját rendelvén. ”8 Mint látjuk, a dátumok néhány évet itt is eltérnek, mint már annyiszor vizsgálódásaink során, de a magyarázat mégis helytálló egy társulat eltűnésére, illetve egy új létrejöttére, anélkül, hogy valami helyi sajátosságot kellene nyomoznunk a jászapáti vallásos élet változásában. Jászárokszállás 1746 Konffatemitások: — Havas Boldogasszony — Keresztelő Szent János — Páduai Szent Antal — Szent Ferenc Búcsúk: — Sarlós Boldogasszony napján a jászdózsai kápolnához — Szent György napján Csányba — Szent László napján Visznekre — Szent Jakab napján Adácsra — Szent Anna napján a tamaörsi kápolnához — Szent Mihály napján Jászdózsára Processiones exeundo non comitantur e templo, séd adjungunt se tumatim post et extra pagum, redeundo vexilla humeris referunt et turmatim pipando, jocando redeunt. (A körmenetek elindulván nem a templomból kísértetnek, hanem a falu mögött és azon kívül csoportonként csatlakoznak hozzá, visszatérvén a zászlókat vállon viszik és csoportokban nevetgélve, tréfálkozva mennek vissza.) Jászárokszállás 1766 Konffatemitások: — Szűz Mária — Szent Antal — Szent Ferenc — Keresztelő Szent János A templomban négy oltár volt, a főoltárt a legrégibb időktől fogva a Szentháromság tiszteletére szentelték fel, a mellékoltárok közül az egyiket először Keresztelő Szent János, később Szűz Mária, a másodikat Szerafikus Szent Ferenc, a harmadikat pedig Páduai Szent Antal tiszteletére építették és szentelték. Mindegyik oltárnak a gondozására és illendő karbantartására négy társulat szerveződött. Az egyiket Havas Bodogasszonyról, a másodikat Keresztelő Szent Jánosról, a harmadikat Assisi Szent Ferencről, a negyediket pedig Páduai Szent Antalról nevezték el. E két utóbbi társulat szervezetileg lazán a gyöngyösi főtársulatokhoz tartozott, de ettől függetlenül itt évente négy-négy alkalommal szabály szerint egy-egy énekes szentmisét mondattak az élőkért és holtakért. A Kordaviselő Társulat az újhold vasárnapján tisztelgő körmenetet tartott a templom körül énekes szentmisével és szentbeszéddel. A XVIII. században az Árokszálláson szolgáló plébánosok között sok gyöngyösi és jászberényi, egri ferences barátot találunk. A mindig jelenlévő ferences atyák részvételével a konfratemitások szervezték meg az egyházi körmeneteket, a búcsújárásokat. A körmenetek résztvevői részben a templomból indultak el, részben a község mellett csatlakoztak a társulati zászlókat vivőkhöz. A mintegy 50 kilométerre lévő Mátraverebély-Szentkútra Pünkösd és Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.) az 1780-as évektől kezdve szerveztek zarándokutakat. A katolikus egyház állandó és változó ünnepein és a vasárnapokon általában két szentmise volt a templomban: téli időszakban az első misét: a kismisét 7 órakor tartották, a nagymisét 10 órakor. Nyári időszakban 6, illetve 9 órakor történt a beharangozás. A nagymisék előtt mindig szentbeszédet mondtak. Hétköznapokon egy mise volt, alkalomszerűen ezzel egy időben a mellékoltámál is miséztek a vendégszolgálatban lévő ferences atyák.9 Az 1760-as években a templomot átépítették. Mesternevek nem maradtak meg. Kiss József, a templom mo- nográfusa, az egri ferencesek között véli megtalálni őket magas szakmai nívójuk okán, amit szerinte erősít az a tény is, hogy a főoltárképet és két mellékoltár festményét Esz- terházy legkvalitásosabb művésze, Johann Lucas Kräcker festette. A templom külső díszítésére elhelyezték Szent Péter, Szent István, Szent Pál, Szent László és Szűz Mária szobrait. Két tábla is megemlékezik a templom építéséről. Az egyiken ez áll: A Szentháromság tiszteletére a városi tanács együtt a néppel — 1768. A másikon pedig ez: Minden javak bő forrásának, a Szentháromság egy Istennek építették az árokszállásiak 1767-ben. A régi mellékoltárokat megtartották, s két újjal (Nepomuki Szent János, Boldogságos Szűz Mária) kiegészítették. Az új főoltárkép két oldalán Szent István és László szobra áll. A templomban elhelyezésre került még Krisztus koporsója, egy hordozható Mária kép, Fájdalmas Szűz Mária, Boldogságos Szűz Mária és Dávid király képe. A műtárgyak sokasága és kvalitása mindenképp szükségessé tesz a későbbiekben egy alapos ikonográfiái elemzést. Árokszállás külterületein két kápolna is volt, ahol rendszeresen miséztek. Az egyik Jászszentandrás pusztán a Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére, a másik az Adácsra vezető út mentén Havas Boldogasszony tiszteletére volt felszentelve.10 8 SOÓS Imre 1985.373. 10 KISS József 1996. 68-69. 9 KISS József 1996. 206
