Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Botka János–Botka János Hunor: Mezőtúr régi–új jelképei I.
A túri „ Tímárok és Szíjártók Céh Ládája ” 1819-ből (SzML.) zatkészsége ezután is fennmaradt. Ekkorra elkészült az új fiúiskola is. így a futások idejében megszakadt középfokú iskolai oktatás is folytatódhatott, a debreceni kapcsolatok, példák segítségével. A leányokat 1723-ig a kántortanítók oktatták, ekkor azonban önálló leányiskolát létesít a város, s Nagy Andrásné tanító asszonyt bízza meg a leányok oktatásával. Az egyház és az iskolák 1815-ig a város szervezési körébe és felügyelete alá tartoztak. Az egyház főgondnoka a mindenkori főbíró volt. A városban 1743-ig egy lelkész teljesített szolgálatot, ezt követően lett Túron A mezőtúri fazekasok pecsétje A mezőtúri ref. egyház — 1820 (Fazekas Múzeum — sigilluma 1868—1882 Mezőtúr) (SZML) két lelkész. Mezőtúr prédikátorai voltak pl. a református templom felavatásakor, 1792-ben: Ertsei Dániel és Lévai Bálint; a reformáció 300 éves ünnepekor pedig (1817) Magyar Mihály és Szabó Pál.95 A fejlődésre történő természetes törekvés mellett a mezőtúri múlt értékeihez való viszony kifejező példája a város szimbólumának megtartása, az ehhez történő ragaszkodás. Tudjuk, a kb. 1500-tól használt nagy-thuri pecsét jele a természetes liliom volt, s hogy 1617-ben a város egy, minden heraldikai követelménynek megfelelő címeres pecsétet készíttetett. Említettük, hogy 1688-ban is ez a tipárium volt használatban. A pecsétről további 1723 1775 1819 Mezőtúri pecsétképek a 2CVI1I—XIX. századból információt egy 1723. május 4-én keltezett eredeti okirat ad. Ez a túri bírák és tanács [Judices et Senatus] által Túr pecsétjével hitelesített tanúvallomási jegyzőkönyv, amely rögzíti, hogy az 1688-ban a gyulai törökök révén elhurcolt rabokért az „ezer aranyokban fizetendő sarczot” a református kürtiek megadták.96 Az 1723-ból származó iraton Túr város eddigi legrégibb s tisztán kivehető címeres sigillumát figyelhetjük meg, amelyet papirfelzetes lenyomat őriz. Jól látható a pecsétkép külső díszítése is. Körirata is teljesen azonos az 1879-ből bemutatott példányéval. A városi kát. egyház Az izraelita hitközség pecsétképe 1830-tól pecsétábrája 1816—1848 (SZML) (SZML) 92 HML IV. — 256/4. 7954/1871. sz. irat. A mezőtúri szolgabíró 1871. október 11-én kelt jelentése szerint: A vásárjog tulajdonosa a város. Országos vásár január, május, augusztus és november hónapokban van, a heti vásár (piac) pedig mindig kedden és pénteken. Külön megjegyzése a jelentésnek, hogy „az országos vásárok általában a kiírt hónap 1 -jén rendeztetnek, ha az vasárnap van; egyébkor e napot megelőző vasárnap délután veszi kezdetét, s tart hétfő-kedden”. [hitelesítve a jelentés Mezőtúr 1862. évi (később bemutatott) sigillumával.] — A vásárok jelentősége az 1940-es évektől lecsökken. 1957 és 1992 között nem tartott vásárt a város. Napjainkra azonban újra híres esemény lett a „TÚRI VASÁR”, amelyhez 2002-től a Mezőtúri Művészeti Napok (arTÚR) augusztusi programsorozata is társul. 93 BODOKI FODOR Zoltán—BODOKI FODOR Zsigmond 1978. 43., 54—55.; A városházát 1803-ban renoválták. Lebontása 1929-ben történt. A nyugati bejárata felett a város címere alatt az alábbi latin inseriptio volt olvasható; a felirat fordítása'. „ 1726. évben Törő András úr bírósága alatt. — Közgyűlölet, magánhaszon, éretlen tanácsok; e három miatt pusztulnak el a birodalmak”. 94 FARAGÓ Bálint 1927. 42., 50., 14., 51.; BODOKI FODOR Zoltán—BODOKI FODOR Zsigmond 1978. 51—52., 54., 56.; OL V-5. 15. cs. 4. tétel: hitelesített, a BM által megerősített irat a városi pecsétek gyűjteménye; OL V-5. Jász-Nagykun-Szolnok községei. 21. cs. 27. sz.: A megye községei és egyéb lakott helyeinek jegyzéke. Bp. 1903. 1—11. 95 FARAGÓ Bálint 1927. 31—31. , 73—79. , 84.; BODOKI FODOR Zoltán—BODOKI FODOR Zsigmond 1978. 51—52. 96 SZML TÓTFI Dezső hagyatéka: a/5 d. sz. irat.; Vő. Bellusi Baross család címere (1578): (STRAUB Éva 1999. 190.) 185
