Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Botka János–Botka János Hunor: Mezőtúr régi–új jelképei I.
A 2,8 cm átmérőjű SIGILLUM LEÍRÁSA így adható meg: díszes babérkoszorú keret és magyar nyelvű körirat által határolt pecsétmezőben álló, kerek talpú tárcsapajzs, íves csúcsokban végződő tetővel. A pajzsmezőt egy sajátosan stilizált liliom uralja, alatta ötszirmú heraldikailag stilizált rózsa. A két lebegő növénymotívum — mint a heraldika legősibb elemei — arányosan és harmonikusan követik a pajzsidom vonalát. Az inscriptio: „TVR" VAROSA • PECETI • ANO.(!) 1617.” Pontosan ez a pecsétkép, illetve címerkép őrződött meg az 1775 és 1785 között a vármegyénél tett főbírói nyilatkozatokat rögzitő iratokon. A dokumentumok az önkormányzat és a város földesurai közötti viszonyra, kapcsolatra vonatkoztak. Mezőtúr elöljárói minden évben panasz- és követelésmentes viszonyról nyilatkoztak.97 A török kori tipáriumával pecsételt Mezőtúr pl. még 1813-ban is, de ennek használatáról tesz jelentést a főbíró a vármegyének még 1879-ben is. 1819-ből azonban nyomára bukkantunk egy másik városi pecsétváltozatnak. Ez bizonyosan az ún. kisebb tipárium, a másodpecsét szerepét töltötte be a városi igazgatásban. A „kisebb pecsét” alkalmazása már a XVIII. században megfigyelhető a mezővárosok, de a községek többségének hitelesítő tevékenységében. A tartalék pecsét díszítettségben, nagyságban, funkciójának jelentőségében elmaradt a helységek ún. szokásos pecsétjétől. A mezőtúri kisebb tipárium 2,3 cm átmérője is erre a tartalékszerepre mutat, de maga az egyszerűbb megjelenítés, a forma is. Lényegileg azonban használatának korlátozására nem voltak kikötések. A fontosabb hatóságokkal történő levelezésben, a jelentések, szerződések hitelesítésében — hagyományosan — a nagyobb, díszesebb pecsété volt az elsőbbség. Az 1819. évi túri pecsét ugyanazokat a jelképeket hordozta, azonban arányaiban valamivel kisebb lett rajta a rózsafő, s módosult a körirata is: „TVR VAROSA PECSETE (!) ANNO.(!) 1617.”98 Újabb városi pecsétváltozatokkal majd az önkényuralom éveitől találkozunk. Mezőtúr XVIII. századi fejlődésének sokszínűségét további példákkal kívánjuk érzékeltetni. Az eredmények között említhető a város körüli védőgátak megépítésének eseménye 1778-ban. Az ilyen irányú elmozdulást mutatja az is, hogy a középkori céhek nyomán ismét megerősödött a mezőváros iparosságának tevékenysége-. 1782-ben a fazekasok, 1786-ban a kovácsok és a lakatosok kaptak királyi kiváltságlevelet.99 Új eredmény a katolikus templom felszentelésének eseménye 1776-ban, és a katolikus anyakönyvvezetés megkezdése Kapitány András plébános szolgálata idején (1777). 1788-ban befejeződött a református torony megmagasítása (10 öl + 5,5 öl), erre került a zsindelytető, rézgombbal, vitorlával és csillaggal díszítve (a teljes magasság 26,5 öl lett). A toronyban 3 harangot helyeztek el. Maga az új református templom 1788 és 1791 között épült, a Szentlélek tiszteletére; hossza 24 öl, szélessége 12 öl lett. Erős fundamentumába 2 emlékiratot helyeztek el az alábbi sorokkal: „Abban az évben épülök, amelyben a halál megfosztotta Európát József császártól... 1790. — A másik: „Arany Koronánknak idegenből hazai földre hozatalakor (épült). 1790." Végül 1845-ben nyerte el mai formáját: falait 10 lábbal megemelték, tornyát is díszesebbé és magasabbá építették. A klasszicizáló előrésszel, négyszögletű galériás toronnyal — 2006 Déli harangszó a pusztán (Fotó: Mészáros János) — Túry Gyula rajza Mezőtúr Díszpolgárainak Domborműve 97 HML IV. — l(i)/3. 38—53. sz. Mezőtúr 34. irat. A pajzs alakja Buda XVI. századi pajzsára emlékeztet. (BERTÉNYI Iván 1983. 97.; GLATZ Ferenc 2000. 165.) 98 Az 1813. és 1819. évi mezőtúri pecsétnyomatokat „a Túr Kevi Városa Érdemes fő Bírójának" küldött túri leveleken találtuk meg. (SZML Túrkeve Missiles (1810—1827) 1813. március 2. rsz. 1215.; Túrkeve iratai. Capsa G. Fasc. 2. No. 61. rsz. 592.) 99 BODOKI FODOR Zoltán—BODOKI FODOR Zsigmond 1978. 67. 186
