H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Bodnár Zsuzsanna: Kígyó, kakas, ló

1 , , 4. kép Nagytál páros hal ábrázolással. Sóstói Múzeumfalu. Sóstófürdő. Ltsz.: 80. 1. 99 A pásztorművészet megyénkben kevésbé reprezentáns, de néhány kiemelkedő darabját bemutattuk, így a juhászkampót, baltát, tülköt, ostort is. Gyakran ábrázolták a kígyót botok fogóján, juhászkampón, melyek nem csak fából, hanem réz és vas öntvényből készítve is igen népszerűek voltak. Erdész Sándor megállapítása szerint a kígyóábrázolásos pásztorbot bizonyos mértékig a néphit szerencsét hozó kígyós botjának az utódja.

8 A kígyómotívum megjelenik a szekérvasalásokon is. A kiállításon helyhiány miatt ezt nem tudtuk bemutatni, de a mátészalkai Szatmári Múzeum szekérgyűjteményében nagyon sok olyan szekér található, amelyeken élethűen kikovácsolt vaskígyók vannak. Gyűjteményünkben figyelemre méltó darab az állatok őrzésének, gondozásának eszköze, a pásztorok fegyvere, a 5. kép Agárkutya fejes botvég. (Vásárosnamény) Beregi Múzeum. Vásárosnamény. Ltsz.: 64. 196. 45; — Bot szarvasagancs kampóval. (Ibrány) Sóstói Múzeumfalu. Sóstófürdő. Ltsz.: 68. 2. 7; — Faragott bot kosfejjel. (Ibrány) Sóstói Múzeumfalu. Sóstófürdő. Ltsz.: 94. 2. 40 8 ERDÉSZ Sándor 1984. 154. 9 Vó\: MANGA János 1972. 16. színes kép. 86. oldalon a tárgy részletes leírása balta. A baltát kovácsok készítették, nyelét a pásztorok faragták. A nyél díszítésére sokféle mód kínálkozott. A faragás mellett gyakori az ónöntés, fém, szaru veret, fémintarzia. A kiállított darabot 1846-ban készítették, Paszabon használták. A feje rézzel kovácsolt, a nyél díszítésén a legkülönbözőbb állatmotívumok fedezhetők fel, így a madár, a liba, a disznó és a hal is.

9 Mivel a pásztorember tárgyai, szerszámai szinte a foglalkozás jelképeivé váltak, ezért a tárgyak díszítményei is segíthették ennek kifejezését.

10 Régi eredetűek az olyan pásztorbotok, melyeknek fejét képezik az állatalakok, mint például a vásárosnaményi Beregi Múzeum anyagában lévő agárkutya fejű pásztorbot. Állati testrészek (állatfejek) bizonyos tárgytípusok csúcsát alkotják. Európa nagy részén elterjedt a lófejes házoromzat, megyénkben a lófejes gémeskút.

11 A Múzeumfalu tiszabecsi portáján magasodó vésett kútágast Gulácsról telepítettük át a múzeumba, lófej formára kifaragott felső része a népművészet remeke.

12 A kiállításban csak a fotó6. kép Kovácsoltvas fogas. (Nagyecsed) Sóstói Múzeumfalu. Sóstófürdő. Ltsz.: 2000. 19. 35 ját mutattuk be. Területünkön is megtalálhatók a kosfejű, agárkutya fejű botok, a kígyómotívumos juhászkampók. (5. kép) A nagyszobát enteriőrszerűen rendeztük be, amelyben az állatábrázolás megjelenik a bútoron, használati- és dísztárgyakon, kerámián, szőtteseken és hímzéseken, valamint az állatalakokat megformáló farsangi népszokásokban. A nagyszobában, a bejárat melletti jobb oldalon mutattuk be azt a Nagyecseden gyűjtött kovácsoltvas fogast, melyen két madárábrázolás látható, a két szélén két felhajló kígyómotívummal. A ruhaakasztó fogak kígyótestüek, a gombok kígyófej űek. (6. kép) Szintén a nagyszobában mutattuk be a gyermekjátékok és az állatvilág kapcsolatát. A kisgyermek első játszóhelye a lakóház szobája volt. A szoba (ház) földje egyaránt játéktérként szolgált. (7. kép) A paraszti életforma körülhatárolta a gyermeki játék lehetőségeit, a játékszerek körét, amelyek segítségével a 10 FÜGEDI Márta 1993. 167-169. 11 Vö.: PÁLL István 1989. 347. 12 BODNÁR Zsuzsanna.—PÁLL István 1999.11. 81