H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Pusztai Zsolt: A túri borostyán

4. kép Fekete engóbbal írókázott zöldmázas bütykös 1874-ből (Túri Fazekas Múzeum tulajdona) „Az új keresztyén fekete mázról. A Nagy Bányai borostyányt egy fazékba égezd, meg annak utána. Végy öt mérték Borostyányt és egy mérték Geletet, örd meg. Asztán mikor irni akarsz véle, az meg őrt Fekete mázból mérj két kanállal, a kék mázból egy kanállal, keverd öszve és úgy írj vele" „A Fekete mázról. Végy 20 mérték Gelétet és 15 mérték N.Bányit vagy Borostyánt, örd meg jól. " Az előbbi leírásban biztosra vehetjük, hogy az említett borostyán az itt tárgyalt gyepvasérc-fajta volt. Ugyanakkor gyakran feltűnik agyagipari szakkönyvekben a barnakő illetve a borostyánföld elnevezés: „ ....a barnakő rendesen sok vasat is tartalmaz. "

19 „ Vannak olyan földfajták, vagy anyagok is, melyek vassal együtt mangánt is tartalmaznak. Az ilyen földet borostyánföldnek nevezik. "

20 Későbbi, néprajzi leírásokban is találkozunk a borostyán nevével: „ ....mely színt, simaságot ad az edénynek engóbálásnak 19 ÖRLEY János 1903. 103. 20 ÖRLEY János 1903. 103. 21 MOLNÁR Ilona gyűjtése. Mezőtúr, 1933. NM-EA 4057. 9. 22 KÓS Károly—SZETIMREI Judit—NAGY Jenő 1974. 82—83. 76 \ 5. kép Kétfüles, engóbbal írókázott zöldmázas bödön (Túri Fazekas Múzeum tulajdona) nevezik ezt. Ilyen festék p.u. a barnakő, mangánhyperoxid, amely szép barna színt ad az edénynek. " ,y4 borostyánt Misztótfalun ásták a szegényasszonyok és árulták a nagybányi piacon a fazekasoknak. "

2 „a désházai fazekasok feketésbarna, borostyános alapszínű tálakat csinálnak"

22 Itt kell tehát megjegyezni, hogy a borostyán és a barnakő (Pyrolusit) vagy borostyánföld nem egy anyag, csak elnevezésében és mangántartalmában hasonló.

24 Mezőtúron a borostyán használatát váltja fel vagy egészíti ki a hegységekből hozatott barnakő, amely kevesebb előkészítést igényelt, nagyobb mennyiségben állt rendelkezésre, ugyanakkor mangántartalma igen változó volt, attól függően, hogy hol bányászták azt.

25 Őrölt állapotban vízzel hígítva mázak fekete, sötétbarna színezéséhez volt használatos.

26 Az összegyűjtött borostyánt megmosták, szabad levegőn megszárították, cserépedényekben tárolták. A feldolgozás első lépéseként megtörték vasmozsárban, kézzel hajtott őrlőkövön, nedvesen finomra őrölték.

27 Rendszerint soványító anyagot is adtak hozzá, ami főleg száraz 23 KÓS Károly—SZENTIMREI Judit—NAGY Jenő 1974. 63. 24 Pyrolusit (Mn0

2

)-oxidos mangánérc. 25 Krcsz Mária gyűjtéséből tudjuk, hogy Mezőtúron 1884-ben már biztosan használnak barnakövet a borostyán mellett.