H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Pusztai Zsolt: A túri borostyán
agyag volt. Szappanos Lajos fazekasmester a huszadik század második felében lejegyzett kézírásos receptje szerint a fekete engóbhoz 2 kg borostyánt és 2 kg száraz agyagot kell egyben megőrölni. 28 A borostyán pora rendkívül erősen megszínezte az őrlőköveket, úgyhogy egyszerre igyekeztek nagy mennyiséget elkészíteni, hogy utána legalább egy évig ne kelljen a körülményes kőtisztítással foglalkozni. 29 A kész engóbot nedves szuszpenzió formájában hordóban tárolták. Amikor használatba került, vagy az engóbhoz, vagy a mázhoz adagolták. 30 A mangán színadó tulajdonságát tehát engóbok (földfestékek) és mázak színezésére is használták. 31 Mezőtúron, a XIX. századi edények kapcsán végzett számbavétel után, ahol biztosan borostyánt használnak még a fekete, barna színekhez, kijelenthetjük, hogy sokkal többször használják engóbok színezésére, mint mázak készítésére. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy nagy mennyiségű fekete engóbra van szükség, hiszen a túri kerámián szinte napjainkig, mikor írókát használnak, a fekete vagy a sötét árnyalatú kontúr az uralkodó. Ezeket nagyon ritkán írják, virágozzák mázzal, hiszen a sokkal több munkát igénylő máz előállításának erre a célra nem lenne értelme, a használat közben is több baj van vele. Ok az is, hogy a borostyánból nyert színezőanyag a mázat általában barnára színezi. Csakhogy barna mázat más módon, sokkal egyszerűbben is elő lehet állítani, mégpedig úgy, hogy a maradék mázakat összeöntik. Ez a gyakorlat a mai műhelyekben is teljesen megszokott, a maradék, a mosadék máz használata elegendő mennyiségű barna mázat adott. Fontos azt is megjegyezni, hogy a míves, kívül-belül mázazott edények száma minden időszakban sokkal kevesebb az BARTHA Antal 1958. Honfoglaláskori kovácsmestcrscgünk. Történelmi Szemle 315—355. DUMA György 1965. A régi mezőtúri fazekasok fekete festéke. Népművészet-Háziipar 1965/3. 7. 1986. Fazekasságunk mangántartalmú festéke. Építőanyag, XXXVIII. évf. 4. sz. 97—103. KÓS Károly—SZENTIMREI Judit—NAGY Jenő 1974. Szilágysági magyar népművészet. Kriterion, Bukarest. 26 Mivel a barnakő mangántartalma rendszerint alacsonyabb, mint a borostyáné, aki ezt használta, gyakran kényszerült a sötétebb szín eléréséhez kobaltoxidot és rézhamut alkalmazni. ÖRLEY János 1903.108. 27 Előfordult, hogy még az összetörés előtt a gumókat a kemence tüzében kiizzították, ezáltal tisztább és jobban porladó anyagot kaptak. 28 A szerző gyűjtése. Mezőtúr, TFMA 08-04. 3. 29 DUMA György 1986. 99. A követ sokszori átforgatással, mosással, fehér agyag őrlésével lehet csak kitisztítani. egyszerűbb használati tárgyakénál, ahol pedig sokkal kevesebb mázat használnak, inkább csak a belső részt mázazzák ki. Itt is inkább a színtelen, különösebb odafigyelést nem igénylő máz használata az elterjedt, és ha sötétebb színű edényt akarnak készíteni, nem a mázat, hanem az engób adta alapszínt változtatják meg, amit színtelen mázzal bevonhatnak. A híres Badar Balázs keze által készített kerámiák jó részén is ezt a megoldást találhatjuk, amikor a barna, matt engóbos felületet csak a karcolt vonalakkal határolt részeken mázazzák színtelenre. Máskor a barna máz használatára láthatunk példát a Badar-kerámiákon, mikor mélybarna, vastag mázzal önti le a dísztárgyait. Úgy tudjuk, a Badár-család mind a borostyánt, mind a kereskedelemben kapható barnakövet használta. 32 A borostyán használata mára szinte teljesen eltűnt a fazekasműhelyekből, emléke is lassan feledésbe merül. Mezőtúron még élnek olyan fazekasok, akik az 1950-es években egy rövid időre visszatértek a borostyánnal való színezésre, de jellemzően az 1920-as évektől gyorsan eltűnik a műhelyek nagyobb részéből, ugyanakkor olyan időszakokban — háború idején —, amikor akadozik a színezőanyagok, így a barnakő vagy más mangántartalmú anyag, esetleg kész színes engób vagy máz kereskedelme is, vissza-visszatérnek használatához. A Körös és szabályozásával a vízjárta területek, mocsarak megszűntek, tehát azok a körülmények, melyek kedveztek a gyepvasérc létrejöttének, eltűnőben vannak. Ez magyarázza, hogy a száz évvel ezelőtti gazdag lelőhelyeken ma már csak alapos kutatással lelhetünk rá a borostyánra, mely anyag hosszú időn keresztül a túri korsósok és más vidékek fazekasainak fontos alapanyaga volt. KRESZ Mária 1991. Magyar fazekas művészet. Corvina Forum, Bp. NAGY Molnár Miklós 1999. Mezőtúri kerámia. Túri Fazekas Múzeum füzetei 1. ÖRLEY János 1903. Útmutató fazekasok és kályhások részére. Magyar Üveg- és Agyagújság, Bp. WARTHA Vince 1892. Az agyagipar technológiája. K.M. Természettudományi Társulat. 30 Volt, hogy a még por alakú mázzal vagy engóbbal keverték össze, volt mikor a már feliszapolt mázba vagy engóbba keverték bele. 31 DUMA György kézirata az 1970-cs évekből. A mangán oxidjai, kivéve a mangánoxidot (MnO), mind felhasználhatók máz vagy festék színezésére. A mangánoxiddal kevert mázak barnásvörös színűek, kissé ibolyás árnyalattal, az ólmos mázakban pedig barna színt ad. 32 A szerző gyűjtése Mezőtúr, TFMA 06-04. 3. 33 A szerző gyűjtése Mezőtúr, TFMA 06-04. 2. 77
