H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Bartha Júlia: Nem a ruha teszi az embert!
annak, hogy a szűrposztó a Balkán felől érkezett hozzánk. Azonban figyelemre méltó egybeesés, hogy a kisázsiai törökök máig viselt pásztorköpönyegét aba-nak hívják. Veronika Molnár Gerwers a magyar szűr eredetét kutatva néhány elemének — úgymint kifelé hajló elej és a befenekelt ujjak — ókori keleti előzményeit fejtette ki. Kutatásainak nagy érdeme, hogy óriási összehasonlító anyagot tárt fel a Balkántól Kisázsián Iránon át Türkmenisztánig. Történeti előzményének tekinti az ókori keleti kandys nevű kabátot, amely szabásvonala a magyar köntösben maradt ránk. 9 28. kép. Szűrgallér díszítése Karcagon A Képes Krónikában, de más középkori forrásokban sem ismerünk egyetlen szűrábrázolást sem. A szűr első írásos említése is csak 1570-ből való: „Nicolaus Zywzabó". 50 A szűr (szőr) szó is kettős jelentésű. A 16—17. században az anyagot már nem, csak a viseleti darabot jelentette. Felmerült a »szürke« színből való eredeztetése is. Nagy a valószínűsége annak, hogy a török sürü - nyáj, nyájpásztor jelentésű szóból származhat a szűr szavunk. A szűr keleti eredetű szabását a 19—20. századi darabokról ismerjük. Nem lehet tudni, hogy a megelőző századokban milyen ruhafélékben lappangott. A 19. században a magyar parasztság viselete volt, itt ötvöződött az eurázsiai eredetű — de a magyarsághoz a középkori Nyugatról került — csuklyával, az európai reneszánsz eredetű szögletes gallérral és a kifelé hajló elej-lapokkal." 51 Legújabb viselettörténeti kutatások bizonyítják, hogy a reneszánsz négyszögletes gallér az újabb típusú magyar szűröknél kombinálódott egy állógallérral, ami a keleti eredetű viseleti darabok tartozéka volt. A honfoglalás kori, majd hódoltság kori felsőruhák része az állógallér, de a Képes Krónika ábrázolásain látható kunok is állógallérú köpenyt viselnek. A karcag-orgondaszentmiklósi ásatások során előkerült aranyszállal hímzett gallér is igazolja, hogy a 15. századi kunok viseletének is része volt ez a gallértípus. 52 Mivel a balkáni és a kisázsiai pásztorviseletben gyakori a 49 GÁBORJÁN Alice 1975. 156—181. 50 GÁBORJÁN Alice 1979. 179. 51 GÁBORJÁN Alice 1975. 181. 52 SELMECZI László 1992. 18. 53 GÁBORJÁN Alice 2000. 25. csuklya, illetőleg a csuklyává alakítható négyszögletes gallér, adódik a kérdés, hogy melyik volt előbb? A csuklyának történeti-földrajzi eredete eltér a szögletes gallérétól. (A kutatók kelta eredetűnek tartják a csuklyát.) Tény, hogy a pásztorviselet ott őrizte meg a csuklyát, illetve a csuklyává alakított szögletes gallért, ahol a csapadékos éghajlat jellemző. A 19. században már ünnepi viseletté vált a szűr, a hatalmas szögletes gallér kínálta magát a díszítésre. Végül is a cifraszűr, ez a sajátosan magyar viselet úgy alakult olyanná, amilyennek a múzeumokban ma látható, hogy alapszabását minden bizonnyal keletről kapta, a szűrcsatok a hódoltságkori mentékről, illetve a 19—20. századi díszmagyarokról kerültek a szűrre. Az állógallér keleti eredetű, már a honfoglalás korából meglévő, a szögletes gallér a reneszánsz kori, a legarchaikusabb táji típust képviselő jászkunsági szűrök gallérjain és az elején látható aszimmetrikus állócsokrok oszmán-török hatást tükröznek. 53 A szűr díszítése A szűr díszítményei közül a rátétes díszítés keleti hozadék, a dunántúli szűrök őrizték meg. A virágdíszítés, a rozmaringlevelezés a tiszántúli szűröket jellemzi, közülük is a legrégiesebbnek a jászkunsági szűrök tűnnek. Az aszimmetrikus állócsokrokat, fogazott szélű leveleket, töltött szárakat, a virágok más színnel való kontúrozását, a virágban virágokat a kutatók oszmán-török eredetűnek tartják. 54 A szűröket a galléron, az elején, az oldaltoldásként szolgáló aszajon és az ujjak végén díszítették. A szűrök díszítése nemcsak tájtípusaiban (Jászkunság-Alföld, Debrecen-Hajdúság, Bihar-Erdély, Felföld, Dunántúl), hanem tájtípuson belül is eltérő. 55 A legjobb példa erre a kunsági szűr, ahol is színeiben, de motívumaiban különösen jellemző az egyes kun városok sajátos díszítésmódja. (A vásárokon, csárdákban a szűréről látni lehetett, hogy melyik városból való a legény.) Ennek alighanem az a magyarázata, hogy a helységben dolgozó szürszabó mester maga alkotta mintakönyv alapján virágozott. Pl. Györffy Ferenc karcagi szűrszabó a 19. század derekán élt. A szűrhímzést (virágozást) Debrecenben tanulta, hazatérve szülővárosába céhes mesterként 25 éven át dolgozott. A nagykun szűr ornamentikáját ő teremtette olyanná, amilyen lett. 56 Díszítése nem hasonlít a debreceni tanult mintákhoz, annál több régies elemet őrzött meg. Tehát Györffy Ferenc és fia, István is merítette valahonnan a motívumkincset, átörökítette, újrakomponálta a díszítőelemeket, mint ahogyan ezt a tájhoz kötődő népművészek teszik még ma is. A különféle alapon, textilen vagy fémen ránk maradt azonos motívumok megjelenésére a legjobb példa a Györffy által közölt ipolytarnóci gallérvirág 57 és a túrkevei tarsolylemez díszítése. Ez is igazolja, hogy a népi díszítőművészet megértése csak úgy lehetséges, ha a motívumok gyakran antropomorf jellegét meglátjuk. Ez 54 GÁBORJÁN Alice 2000. 24. 55 GÁBORJÁN Alice 2000. 28—150. Vö.: PAPP Józsefé, n. 56 GYÖRFFY István 1930. 79. vö. GULYÁS Éva 1987. 126—129. 57 GYÖRFFY István 1930.181. 60
