H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Bartha Júlia: Nem a ruha teszi az embert!
A gyapjúból készült felsőruhák A cifraszűr Az Alföld legnagyobb állattartó körzete a Nagykunság volt, s a jelentős juhtenyésztés miatt a gyapjúfeldolgozás is számottevő lehetett. A felsőruhák jó része gyapjúból 26. kép. Gyermekszűr Kisújszállásról (Damjanich Múzeum) készült, kézenfekvő a nemezelés technikája, mint a legősibb textilkészítési mód, noha meglétére a süvegviselet elmúlásával csupán nyelvészeti emlékünk utal. A nemezelődésre a pásztornyelvben maradt fenn szó: kijcesedik a kutya szőre, mondja a pásztor a loboncos komondor kutyájára. Nemezből való volt a nyereg alá való izzasztó, amit a Püspökladányban élő nyergesmester, Matuz Andor készített a két világháború között. A szükség hozta elő az emlékezetből a régi technológiát, jóllehet izzasztónak az egyébként értéktelen, szinte erejét veszített csungagyapjút (hullott gyapjút) 43 használták. Alighanem ez az utolsó adatunk a nemezelésre, ugyanis a felsőruhák anyagát már más mesteremberek készítették szövőszéken. Különféle gyapjúszövetből készült a felsőruha. A legdurvább kidolgozású a gubaszövet, ami Ungvár felől érkezett az Alföldre, amint ez a debreceni gubacsapók és szürszabók peres irataiból kitűnik, 44 jóllehet, hogy e két mesterség céhes története egy tőről fakad, csak idővel váltak szét. Az erdélyi szász városokban 1376-ban 19 szervezett céhet számláltak, közöttük voltak a gyapjúszövők és csapók is. „Az 1571. évi limitáció szőrművesekről is szól. Az 1609. évi limitációban mint új mesterségek szerepeltek a szűrcsináló mesterek, csapók avagy szűrtakácsok; ugyanitt külön ártételek vannak megállapítva 'az szűr- (ti. szőr) mívesekről 1 , kik lasnakot, gubát, harisnyát (székelyföldi értelemben veendő!) csináltak" — írta a debreceni gubacsapókról szóló kitűnő összefoglalójában Bartha Károly. 45 A gyapjú szavunk bolgár-török eredetű, ami azt sejteti, hogy a gyapjúfeldolgozás ismerete is a honfoglalás előtt került a műveltségünkbe. A háziiparszerű feldolgozással járó eszközkészlet fejlődése azonban már kisázsiai török hatást mutat. Amíg a közép-ázsiai törökség a gyapjúlazításhoz máig fűzfavesszőt használ, addig a kisázsiai török nemezelő műhelyekben íjfát használnak. Az 1990-es években törökországi gyűjtőútjaim során közel hatvan nemezelő műhelyt látogattam meg, javarészt Belső-Anatóliában és az Égei-tenger partvidékén. 46 Mindben ugyanazt a szerkezetű íjfát láttam, amilyenről Bartha Károly közöl rajzot a rozsnyói csapómesterek műhelyében használt ilfa-vól. Ez az eszköz két—két és fél méter hosszú fa, amire juhbélből sodort húrt feszítettek. Az íjfát úgy használják, hogy a gyapjú fölé helyezik, a mester bal kezével fogja. A jobb kezében lévő verőfával veregeti a húrt, amitől az rezgésbe jön és bele-belekap a gyapjúba, szinte pihekönnyűvé lazítja azt. A kisázsiai törökök csak műhelyben használják az íjfát, minden mester maga lazítja fel a megmunkálni való gyapjút. A fonálsodráshoz házilag gyapjúfésűvel lazítják a gyapjút. Az íjfa használata a magyarországi csapócéhek életében már a 19. század elején megszűnt, 48 csupán a kalapos mesterség éltette tovább ezt a különös eszközt. Azonban az elterjedéséből ítélve feltételezzük, hogy a hódoltság idején került a magyarországi gyapjúfeldolgozó műhelyekbe. Valószínűleg az abaposztó szövéstechnikájával együtt. A szűr, ez a jellegzetesen magyar pásztorviselet szűrposztóból vagy abaposztóból készült, nagy gallérú viseleti darab. A gubaszövetnél sokkal finomabb kidolgozású szövött, kallott anyag a szűrposztó vagy abaposztó. A kallás munkaművelete abból állt, hogy a megszőtt gyapjúszövetet folyóvíz sodrása alá tették, miáltal a szövet megtisztult, a faggyú kimosódott és a víz veregetése által összeállt, tömörré vált. A nemezelő mesterek ugyancsak tömörítik a már pásztorköpönyeg, nyereg alá való izzasztó és szőnyeg formájára alakított gyapjút. A gyapjúfeldolgozás technológiájának csupán egy mozzanata a kallás (tömörítés), ez önmagában nem bizonyítéka 27. kép. Csikós cifraszűrben Kisújszálláson (rekonstrukció) 43 FAZEKAS Mihály 1979. 161. 44 GYÖRFFY István 1937. 129. 45 BARTHA Károly 1939.15. 46 BARTHA Júlia 1998.48—66. 47 BARTHA Károly 1939.31. 48 BARTHA Károly 1939. 33. 59
