H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Bartha Júlia: Nem a ruha teszi az embert!

21. kép. Selyemfonállal hímzett daku húst szárítottak a napon — ez a hústartósítás egyik ősi módszere — a bunda bőrére tették. Csak addig tartott a bunda becsülete, amíg érzett a faggyú szaga. Ha ezt elveszítette, már csak a szekérderékba tették derékaljnak. A Kiskunságon tükrös díszítésű subát említ Tálasi István, amit még a múlt század végén viseltek. A tükrös díszítés a balkáni és a keleti eredetű ruhadarabokon fordul elő.

38 A juhbőrsubák keleti analógiájaként ismerjük az ázsiai nomád népekre jellemző hosszú, bő szabású juhbőrsubát, a csikóbőrből készült, szőrével kifelé fordított hosszú bundákat és a házilag szőtt posztóból készült prémes köpenyeket, amiket díszes bőrövvel fogtak össze.

39 Analógiaként kívánkozik ide, bár csupán formájában egyezik a kaukázusiak nemezből készült hurkája. A bőrből való felöltők közül a hátibőrt kell még említenünk, mint a Kunság igen ősi és jellegzetes viseleti darabját. A hosszú szőrű rackajuh bőréből készült a hátibőr vagy kacagány. A Kunságon még a 18. század közepén is gyakori viselet volt, amint az Illéssy István nagykunkapitány 1756. május 27-én Kisújszálláson kelt körleveléből is kitűnik: „A szolgák és pásztorok, úgy a fiatal gazdalegények is, a kik nagy, s nem igen hellyesen kigondolt nagytaréjú sarkantyús csizmákat s fekete hátibőröket, mellyel vulgo katzagán-nak hívnak, viselni nem lészen szabad; mert akin ezentúl akar armás hadnagyok az ő katonáikkal, akar districtualis hadnagyok akar gazdákon, akar szolgákon, akar pásztorokon ollyan megtiltott ruhát tapasztalnak, minthogy instructiójokban fog lenni, tőlük elvészik és a magok hasznára fordíttyák. Valaki pedig renitenskedik s elvenni nem engedé, az arra rendeltetett személlyek azonnal a N. Magistratusnak előadni tartoznak, kiknek hatalmokban lészen azon nyakas személlyeket kötelességek szerint megbüntetni. Mert az ollyan rendetlen sarkantyú és katzagányok nem egyébbre hanem a ruhában való bujaságra s kényességre való, melyet az Isten törvénye is tilt. 40 A fekete rackabőrből való hátibőr továbbélt a ruha gallérjaként. Rendesen a kacagányt nyakbavetve hordták fér38 GÁBORJÁN Alicc 1976. 17. 39 TAGÁN Galimdzsán 1935. 120—126. 40 GYÖRFFY István 1937. 126. fiak és asszonyok egyaránt, erről a 18. századi jegyzőkönyvek bőséges adattal szolgálnak. A bőrruhák: az ujjas bőrkabát, a csípőig érő ködmön, kun nevén daku volt még jellegzetes viselet. A dakut már szűcsök készítették. A ködmön vagy daku cselédbérben a ruhajárandóságok közé tartozott. 1760 decemberében Túrkeve városa így limitálja a szűcsök munkáinak árát:

41 „Egy nagy, vagy első ködmön varrásáért a lakos tartozik -45.Frt Sühedernek vagy felserdült legénynek való ködmön varrása -36.Közönségesposztóbul való mentének bélleléséért -51 "Angliamentének bélleléséért 1. Gyermek mentéje béllelésitül -30 " Kunsági kisbunda A kör alakú subákhoz hasonlítottuk a Nagykunságon jellegzetes női viseletté vált kunsági kisbundát, amelyekről Dorogi Márton írt szép összefoglalót.

42 Kunsági kisbundában — ebben a barna alapon fekete selyemhímzéssel díszített ünnepi viseletben — szépen festettek az asszonyok. A díszítésnek itt is rangjelző funkciója volt: csak az hordhatott hárombokros hímzésű — (az aljától a válláig terjedő három vízszintes sávban futó mintával díszített) 22. kép. Kunsági kisbunda (Damjanich Múzeum) 41 GYÖRFFY István 1937. 128. 42 DOROGI Márton 1962. 57