H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Viga Gyula-Viszóczky Ilona: Adalékok a matyók „kivetkőzéséhez"

VIGA GYULA-VISZÓCZKY ILONA ADALÉKOK A MATYÓ A 19—20. századi magyar népviseletek históriáját a kutatás sok szállal szőtte bele a gazdaság, a társadalom és a tradicionális műveltség változásának szövetébe, a parasztság öltözködésének irányultságát és irányváltozásait jószerével a kulturális folyamatok sajátos tükröződésének tartva. A vidék polgárosodása/polgárosulása, ill. a falusi népesség — látszólag önálló — ízlésének megformálódásában (is) megjelenő parasztosodás kétségkívül erőteljesen befolyásolta az öltözködés kultúráját, s szembetűnő módon jelent meg abban. A hagyományos műveltség táji változataiban eltérő átalakulásának folyamatait, és az azok révén is megformálódó kulturális változatok tömbjeinek egy részét kétségkívül látványosan lehet reprezentálni a népviseletek táji variánsaival, típusaival.

1 Jelen közleményünkben a szerteágazó problematika egyetlen részletével, a kivetkőzés — Mezőkövesden használatos kifejezéssel a „kiöltözés" — kérdésével foglalkozunk, közleményünk a magyarság egyik reprezentáns csoportját, a matyókat érinti. Egy olyan csoportot, aminek a megismerésében és hírében éppen a színpompás népviselet játszott meghatározó szerepet, s melynek vizsgálata több összefüggésben a tradicionális kultúra egészének történeti periódusaira is rávilágított.

2 Vizsgálatunk alapját elsősorban családi fotográfiák képezik: olyan egyedi és egyszeri felvételek, amelyek — megítélésünk szerint — a közösség kultúráját és abban az egyének helyzetét is tükrözik. Mivel a bemutatott esetek a képek szereplőinek öltözködésében számos párhuzamosságot mutatnak, alkalmasnak tartjuk azokat a viseleti kultúra változásának folyamatával kapcsolatos észrevételek, összefüggések megfogalmazására is. Meglátásainkat az egész problematika tágabb összefüggés-rendszeréhez igyekszünk alakítani, hangsúlyozva annak meghatározó folyamatait, szakaszait és lehetséges változatait. 1. A paraszti öltözködés történeti folyamatában és táji változatainak alakulásában több útelágazás is van, ame1 A folyamatokról összegzőén: KOSA László 1990. 2 FÉL Edit—HOFER Tamás 1975. 433—453., FÜGEDI Márta 1997., FÜGEDI Márta 2001. 3 BOGATIRJOV, Pjotr 1982. 101. Idézi: FÜLEMILE Ágnes 1991. 60. 28. jegyzet. „KIVETKŐZÉSÉHEZ" lyek a néprajzi gondolkodásnak is csomópontjai — nem függetlenül természetesen az etnográfiának a tárgyához való, változó viszonyától. A kivetkőzés kifejezés — bár minden vele foglalkozó kutató hangsúlyozza mind folyamat-jellegét, mind térbeli, mind időbeli változatosságát — némiképp megtévesztő fogalom. Azt sugallja ugyanis, mintha organikusan felépült kulturális rendszerek leváltásának folyamatáról lenne szó. Annak ellenére, hogy a témakör vizsgálata a viseleti együttesek változásának számos praktikus, materiális összetevőjét is feltárta (lásd alább), a megközelítések alapvetően úgy értelmezik a „kivetkőzést", hogy az öltözködés szerkezetének változása az életmódstruktúra változtatását jelzi.

3 Meghatározó jelentőségű témánk vonatkozásában, hogy az újabb kutatás a kivetkőzés problematikáját az alternatívák kontextusában tárgyalja, vagyis azt feltételezve, hogy a hagyományos paraszti társadalom átalakulásának folyamatában egyidejűleg különböző öltözködési módok voltak jelen.

4 A korábbi irodalomból érdemes itt Györffy Istvánnak a matyó viselet kapcsán tett megállapítását idéznünk: „Nincs mit keseregnünk a népviselet ilyetén pusztulásán, jobban mondva átváltozásán. Láttuk, hogy a népviselet régen is változott, a jövőben is változni fog. "

5 (Más kérdés, hogy korszakonként mások a ruházkodást formáló hatások, s a 19. század második felében olyan mértékű átalakulás kezdődött a paraszti társadalomban és kultúrában, amihez hasonló két-három emberöltő alatt korábban soha nem zajlott le.) Vagyis öltözködési formációk, ruházati együttesek regionális és társadalmi változatainak felépülése és átrendeződése zajlott, amelyek részleteikben változtak. Együtt járt ez a test technikájának alakulásával is.

6 A viseleti együttesek egyes darabjainak megjelenési időrendjét csakúgy ismerjük részleteiben, mint a divatból való kimúlásukat, arról azonban kevesebbet tudunk, hogy mikor állt elő az immár egyértelműen a közösséget reprezentáló ruházati együttes, ill. 4 Összegzőén: FÜLEMILE Ágnes 1991. 61. skk. 5 GYÖRFFY István 1956. 122. Gáborján Alicc is azt fogalmazta meg, hogy a kivetkőzés a népviselet 19. századi kivirágzásával megindult. GÁBORJÁN Alicc 1969. 61. 6 FÉL Edit 1956. 408—415. 41