H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Der Weihnachtsbaum auf der Großen Ungarischen Tiefebene

SELMECZI KOVÁCS Attila— ZACSVAY Eva 1997. A magyar nép hagyományos kultúrája. Budapest S. KISS Ágnes 2005. Tüskeágú „karácsonyfa". Magyar Szó Hétvége II. 94. (december 24.) II. Újvidék SZACSVAY Éva 1984. Az esztendő ünnepei. Kecel története és néprajza. Szerk.: BÁRTH János. 873-896. Kecel SZIGETI György 1985. Hagyományos népszokások Apátfalván. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1982/83. 1. 191—207. Szeged Sz. TÓTH Judit 2006. Jeles napi szokások és hiedelmek. Nagytárkány I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához. Szerk.: VIGA Gyula. 383—430. Somorja—Komárom SZŰCS Alexandra 2000. Szokás- és játékgyűjtemény. A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Főszerk.: FEJŐS Zoltán. 359—402. Budapest TÁBORI György 1973. A mezőberényi szlovákok népszokásai. Mezöberény története. Szerk.: SZABÓ Ferenc. II. 391—407. Mezöberény TÓTH Judit 1988. Jeles napi szokások-hiedelmek. Bag. Néprajzi tanulmányok. Szerk.: KORKES Zsuzsa. 61—89. Aszód TÖMÖRKÉNY István 1994. Szent hét a homokon. Karácsonyi legenda. Válogatás magyar szerzők karácsonyi írásaiból. Szerk.: URBÁN László. 82—88. Budapest LÁSZLÓ LUKÁCS In ihren Erinnerungen schreibt Róza Déry-Széppataki (Schenbach), die bekannte Schauspielerin, dass es schon am Tag ihrer Geburt, dem 24. Dezember 1793, in ihrem Haus von Jászberény einen Weihnachtsbaum gestellt wáre. lm Falle Jászberény ist das eine sehr fxühe Datenangabe, es hat ja 1793 nicht einmal in Pest oder inWien Weihnachtsbáume gégében. Der Anfang der Verbreitung der Weihnachtsbáume falit auf die Jugend von Frau Déry in Ungarn. Diesen in ihrer Jugend abgelaufenen Vorgang hat sie in ihren im spáteren Altér geschriebenen Erinnerungen auf die Kinderjahre zurückgesetzt. Der Weihnachtsbaum begann sich in der zweiten Hálfte des 19. Jahrhunderts auf der GroBen Ungarischen Tiefebene zu verbreiten. Er erschien in den 1860er Jahren in Szeged. In den Stádten des Komitats Békés wurde er Ende des 19. Jahrhunderts, hauptsáchlich im Kreis der Bürgerfamilien und der verbürgerten GroBwirten bekannt. Die ármeren Schichten, die Kleinwirte fingén erst nach dem Ersten Weltkrieg regelmáBig Weihnachtsbáume zu stellen UJVARY Zoltán 1985. Kalendáris szokások, dramatikus játékok Bárándon. Báránd története és néprajza. Szerk.: BALASSA Iván. 453—464. Báránd VANKÓNÉ DUDÁS Juli 1983. Falum Galgamácsa. Szentendre VEREBÉLYI Kincső 1998. Ünnepi szokások az esztendő rendjében. Homokmégy. Tanulmányok Homokmégy történetéből és néprajzából. Szerk.: ROMSICS Imre. 503—562. Homokmégy VERES Péter 1968. Szülőhazám, „Hortobágy mellyéke." Budapest VIGA Gyula 1996. Hármas határon. Tanulmányok a Bodrogköz változó népi kultúrájáról. Miskolc WOLFRAM, Richárd 1965. Christbaum und Weihnachtsgrün. Österreichischer Volkskundeatlas. 2. Lieferung. Wien ZOMBORKA Márta 1996. Karácsonyi szokások a Tiszazugban. Múzeumi Levelek 75. 2. 459—464. Szolnok ZÖLDY Pál 1971. Néprajzi apróságok Topolyán az 1900-as évek táján. Kézirat. Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára, Budapest. Lelt. sz.: P.303/1971. 1972. A szegényember karácsonyfája. 7 Nap, 1972. január 21. Szabadka an, und als Brauch wurde das erst nach dem Zweiten Weltkrieg allgemein bekannt. In den Gemeinden von Sárrét am Fluss Körös wurde noch gar kein Weihnachtsbaum Ende des 19. Jahrhunderts bei den Bauernfamilien gestellt. Die ersten Weihnachtsbáume wurden vom Lehrer in den 1870 - 80er Jahren hier in der Schule géziért, das wirkte aber auf die Dorfsleute noch nicht aus. Zuerst nahmen sich die Dorfintelligenz und die bürgereliche Schicht darán ein Beispiel, und von ihnen aus kam die neue Sitté zu den Ackerbauern. Allgemein bekannt wurde sie nach dem Ersten Weltkrieg in den Gemeinden von Sárrét. Von der Süd-Tiefebene (Horgos, Doroszló, Topolya) aus kennen wir die Vorgeschichte der gestellten Tannenbaums: die Zweige des dornigen Kronenbaums (Gleditschia triacanthos) mit Ápfeln, Dörrobst und Nüssen verziert. Hier gab es nach dem Ersten Weltkrieg immer noch arme Familien, die ihren Weihnachtsbaum aus den Zweigen des Schwarzdornstrauches fertigten. Bastelnde DER WEIHNACHTSBAUM AUF DER GROfiEN UNGARISCHEN TIEFEBENE 39