H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Benedek Csaba: A tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum néprajzi gyűjteménye
5. kép. Nádvágó (Fotó: Túri Zoltán) A néprajzi leltárkönyvben szereplő tárgyak megnevezéseit nem egységesítettem, így előfordul, hogy ugyanazon típusú tárgy többféle néven is szerepel a táblázatban (pl. kukoricaszurkáló=tőr= : kukorica bontó, tokmány=kaszakőtartó, pálinkás butykos=butélia). 15 Ezeket a néprajzi leltárkönyv számítógépes nyilvántartásba vételekor figyelembe kellene venni, hiszen az egységes megnevezés mind a kutatást, mind az átláthatóságot megkönnyíti. Amennyiben egy tárgyról használat vagy gyűjtés helyének megnevezéseként valamely településhez közeli tanyát vagy folyómedret jelöltek meg, azt az adott településhez rendeltem az egyszerűség kedvéért. Kizárólag ott javítottam a táblázatba, ahol nyilvánvaló figyelmetlenségből nem írták be a kellő adatot a leltárkönyvbe. Ha pl. egy tárgyegyüttes egyik eleméhez beírták, hogy hol használták, de a másikhoz nem, akkor kiegészítettem az adatokat a hozzá tartozó másik részhez is, valamint ha egy időben, s ugyanattól az embertől kerültek a múzeumba a tárgyak, s az adományozó adatai fel voltak tüntetve, akkor kiegészítettem a gyűjtés helyét ennek megfelelően. A tiszaföldvári múzeum néprajzi gyűjteményét eddig egyetlen egységként kezelték, a leltárkönyv s leírókartonok számítógépes nyilvántartásba vétele csak napjainkban kezdődött el. A szolnoki Damjanich János Múzeumban a Néprajzi Osztály tárgyainak digitalizálása azonban már korábban megindult, s a gyűjteményi egységek kialakítása is megtörtént. Ugyanezen elv szerint kívánok haladni a Tiszazugi Földrajzi Múzeum néprajzi gyűjteményében is, s ezt a felosztást követem a tárgyak besorolásánál. Ezek az egységek: Állattartás, Bútor, Gazdálkodás, Hangszer, Játék, Kerámia, Kismesterség, Ősfoglalkozások, Textil, Táplálkozás. Egyetlen újabb kategóriát állítottam fel (Egyéb), melybe azon tételek kerültek, amiket máshová nem lehetett beerőltetni. Ezek java része helytörténeti jellegű, s nem néprajzi tárgy. Az egyes egységeken belül a tárgyakat négyféle kategóriába soroltam. Tiszazuginak tekintettem azon eszközöket, amiket valamelyik tiszazugi faluban használtak. A tiszazugi községekben gyűjtött, de használat helye szerint ismeretlen tárgyakat soroltam a második kategóriába. A harmadikba a más vidékekről származókat soroltam, míg a negyedikbe azokat, amiről semmiféle információval nem rendelkeztünk. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum néprajzi leltárkönyve 1253 tételt tartalmaz. Az általam közölt táblázatban 1353 tárgy szerepel, hiszen ahogy korábban említettem, kiegészítettem a Tiszakürt-Bogarason Benkó József által gyűjtött száz tétellel a listát. Az összes tárgy tekintetében legfontosabb kritériumnak a használat helyét tekintettem (tiszazugi az a tárgy, amit itt használtak), de a gyűjtés helyét is számba vettem, mert a legtöbb tárgyat (vidéki múzeumról van szó) ott használták, ahol felgyüjtötték. A néprajzi leltárkönyvben a használat helye szerint 566 tétel tiszaföldvári, 25 cibakházai, 4 nagyrévi, s 3 martfűi a Felső-Tiszazugból, míg 99 tiszakürti, 5 tiszaugi, 4 tiszasasi, az Alsó-Tiszazugból. A múzeum legfontosabb gyűjtőterületéről, a felső-tiszazugi Tiszainokáról egyetlen *"•• > 6. kép. Aratók nagybőgővel (TFM Fotótára, Ltsz. 4510) 13 A Miniszterelnöki Hivatal XVIII. 110 845 4/2003 ügyiratszámú határozata alapján a Tiszaföldvári Református Egyházközség Iskola u. 6. szám alatti (hrsz 44/1) ingatlanon álló 120 m 2 alapterületű, kétosztatú barakk raktárépületet vissza kellett adni az egyháznak. A raktár kiürítése során bukkantunk a leltározatlan tárgyakra. 14 A száz tétel leltári számát Túri Zoltán tiszaföldvári múzeumigazgatóval egyeztetve adtam a tárgyaknak, így a későbbiekben ezek a számok kerülnek be a leltárkönyvbe is. 15 A Tiszazugi Földrajzi Múzeum leltárkönyvébe az évek alatt többen leltároztak tárgyakat, s nem minden esetben követték az elődök, valamint Bátky Útmutatójában lévő meghatározásokat. 215
