H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Benedek Csaba: A tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum néprajzi gyűjteménye

7. kép. Gömöri főzőszilke Tiszakürt-Bogarasról (Fotó: Túri Zoltán) tárgy sem található a gyűjteményben, s hasonlóképpen az Alsó-Tiszazugból Szelevényből, Csépáról és Cserke­szöllőről sincsenek. A többi tétel közül említésre méltó, hogy Öcsödről 4, Mezőtúrról 19, Szentesről 11, Szegedről 4, Vezsenyből 2, Tiszakécskéről 3, Bükkzsércről 3 került 16 be a gyűjteménybe. A többi használati hely elhanyagol­ható, mindegyik egy tárggyal képviselteti magát a mú­zeumban (Cserebökény, Budapest, Kiskőrös, Déva). 587 tárgyról semmilyen információval nem rendelkezünk a használat helyére vonatkozóan. A gyűjtés helyéről elmondhatjuk, hogy 1096 tárgyat a Tiszazugban gyűjtöttek be. 28 használati eszköz került be Cibakházáról, 7 Nagyrévről, 4 Martfűről. 103 tétel szere­pel Tiszakürtről, 5 Tiszasasról, 4 Tiszaugról. Megem­líthetjük, hogy 1 tárgyat Kunszentmártonban gyűjtöttek, 4-et pedig Öcsödről, míg Mezőtúron 6-ot, Szentesen 6-ot, Vezsenyben 2-t, továbbá Rákóczifalván 2-t, Dunaföld­váron 1-et, Mezőhéken 3-at, Bükkzsércen 5-öt, s Kijevben 1-et. Anyagi nehézségek miatt azonban elsősorban aján­dékozásra voltak utalva, a tudatos, tervszerű kutatásokra nem volt lehetőség. 17 Mindamellett a jövőben minden­képpen megnyugtató lenne, ha a múzeum fő gyűjtőterü­letéről, a Tiszazugból, főként pedig a Felső-Tiszazugból jóval több használati eszköz kerülne a néprajzi gyűjte­ménybe. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum néprajzi egységei közül a Kismesterség gyűjtemény a leggazdagabb. 371 tárgy tar­tozik ide, melyből 259-ről tudjuk, hogy a Tiszazugban használták. Mindössze 46-ról nincsenek adataink, 18-ról tudjuk, hogy a vizsgált területen kívül használták, s 48-ról csak azzal az információval rendelkezünk, hogy a Tisza­zugban gyűjtötték azokat. A Kismesterség gyűjtemény rendkívül szerteágazó szakmákat ölel fel, a szabó, kádár, asztalos, bádogos, fazekas s más foglalkozásokat. Mivel a múzeum célkitűzései között a többi néprajzi gyűjteményi 16 A múzeum kőzeteinek, ásványainak java része a Bükk hegységből került Tiszaföldvárra. 17 SZLANKÓ István 2006. 11—19. 18 SZABÓ László: A Tiszazug állattartásának korszakai (megjelenés alatt) 216 egységhez képest a mesterségek gyűjtése hangsúlyosan szerepel, így nem csodálkozhatunk, hogy ezek a szakmák igen jól reprezentáltak a néprajzi gyűjteményben. Első­sorban maguktól a mesteremberektől származnak ezek az eszközök, mivel vizsgált területünkön a szerszámokat a végső használhatóság határáig nem cserélték le, s csak kevésbé éltek a mesteremberek adta beszerzési, javítási lehetőségekkel. Sok volt ezzel szemben a házilag készített szerszám. 18 Hasonlóképpen jól dokumentált, széles körben gyűjtött területnek számítanak a mezőgazdasági eszközök, ami szintén a múzeum gyűjtési célkitűzései között szerepel. A parasztember környezetében a legtöbb tárgy a gazdálko­dással hozható kapcsolatba. 19 A földművelés csak az ár­vízmentesítés után vált nagyméretűvé térségünkben, ko­rábban csak másodlagos szerepe volt. 20 A tiszaföldvári múzeumban 225 tételt soroltam a Gazdálkodás gyűjte­ménybe, melyből 141 -et a Tiszazugban használtak. 49 munkaeszközről csak annyit tudunk, hogy a Tiszazugban gyűjtötték, további 7-et nem itt használtak, s 20-ról sem­milyen információval nem rendelkezünk. A gazdálkodás eszközei (eke, gereben, kukoricamorzsoló, sarló, kasza, kapák, szárvágó, stb.) igen sokrétűek a gyűjteményben, s jól mutatják be a vidékre jellemző mezőgazdasági munkák eszközkészletét. Néhány kisebb tárgy van csupán, mely 8. kép. Dohányvágó Tiszakürt-Bogarasról (hiányos) (Fotó: Túri Zoltán) hiányzik, mint pl. a fenőkő a tokmányhoz, illetve nagyob­bak közül a masinakocsi vagy a szekér. A szőlőskertek eszközkészletét is sikerült a gyűjteménybe felvenni, ami azért is fontos része volt a Tiszazug-kutatásának, mert mára ezek jórészt eltűntek településeinkről. 21 A Kerámiagyűjtemény összesen 274 tételt foglal ma­gába. A nagyszámú tárgyból azonban csupán 87-ről tud­juk, hogy valamelyik tiszazugi faluban használták, 104-ről csak annyi adattal rendelkezünk, hogy a Tiszazugban gyűjtötték be, 25 más vidékről származik, 58-ról pedig 19 BELLON Tibor—SZABÓ László 1987. 159. 20 DELI Edit 1984. 92. 21 BARNA Gábor—SZABÓ László 1976. 174—177.

Next

/
Thumbnails
Contents