H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Gecse Annabella: „Áldassál, Szentháromság..."

GECSE ANNABELLA „ÁLDASSÁL, SZENTHÁROMSÁG....'" Immár könyvtárnyi irodalma van annak, hogy a vallásos érzés a tárgyi világban is megnyilatkozik. Nem csupán a művészettörténeti áttekintések és elemzések sora, hanem a néprajzi szakirodalom is rendre kitér a népi vallásosság formai sokszínűséggel jellemezhető tárgyiasult jelenségeire. Az állandó jellegű szakrális tartalommal bíró, megjelölt helyek, a települések bel- és külterületének szakrális emlékei azok a jelenségek, amelyek kapcsán az egyszerű összeírást követően megkerülhetetlen azok rendszerezése, terminológiai meghatározása is.

2 Nem kevés ma már az olyan jellegű munkák száma sem, amelyek leltárszerüen veszik számba a vallásosság apróbb tárgyait, leginkább egy — egy közösséget, egyházközséget, templomot tekintve a rendszerezés, összeírás kiindulópontjaként.

3 Éppen Szabó Lászlóné Gulyás Éva azon kevesek egyike, aki — amint azt munkássága tükrözi — mindig fontos területként kezelte ezt a témát. Nem csupán írásai, hanem a szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzi gyűjteményének a vallási élethez kötődő tárgyai is jelzik ezt. A Népművészeti örökségünk sorozat legelső darabjaként 1987ben megjelent Szolnok Megye Népművészete kötetben is — természetesen — ő írta többek között „A vallásos élet tárgyai" című fejezetet.

5 Tekintettel arra, hogy az Ünnepelt tudományos munkásságának, muzeológiai munkájának másik (és a sor még ezzel sem ér véget) fő iránya a viselet és textil, a kettőt mintegy összekapcsolva választottam írásom témáját, amelyben egy kis település római katolikus templomának „kellékei" közül itt, most annak teljes textilkészletét mutatom be (a viselt daraboktól, tehát a miseruháktól eltekintve). Gulyás Éva szolnokiként is kötődik a város vallásos életéhez, templomaihoz, amelyek szülővárosa képéhez kitörölhetetlenül hozzátartoznak. A szolnoki templomok közül is — mind építészetileg, mind hatóerejét tekintve — kiemelkedik a Szentháromság tiszteletére szentelt Belvárosi Templom. Életének jeles évfordulóján e templom egyik, szintén Szentháromság tiszteletére szentelt „kistestvérének" szűkített feldolgozásával szeretném Ót köszönteni. Isten éltesse! A választott, alábbiakban textilkészletén keresztül bemutatott templom Baraca, egy ma szlovákiai (gömöri), római katolikus, magyar falu temploma. A falu vallási hovatartozása minden elérhető forrás alapján változatlan, annak ellenére római katolikus maradt, hogy környezete, szinte valamennyi szomszédja (akárcsak az egykori Gömör nagyobbik része) református. Plébániáját 1789-ben alapították, temploma 1787-ben épült.

6 Ettől kezdve a környéken korábban egyedülálló római katolikus Méhivel együtt üt el a református környezettől. Annak megalapítása (1766)

7 óta a rozsnyói püspökséghez tartozik, de egyházi birtokosai már századokkal korábban is voltak: az egri káptalan és a kassai jezsuiták.

8 Parókiájához leányegyházként Füge tartozott, tartozik, de Baracán anyakönyvezték a szomszédos (és néhány annál távolabbi) református többségű és református-katolikus vegyes lakosságú falvak: Kálosa, Alsóvály, Felsővály, Runya, Rakottyás, Bátka, Dulháza, Zsíp katolikus népét is. Ennek megfelelően a szomszédos települések népének szemében hosszú idő óta Baraca „a" katolikus falu.

10 Szentháromság vasárnapjára ajánlott népének részlete.; TARKÁNYI Béla József 1929. 270—271. Az erre tett kísérletek közül néhány: DÁVID Áron 2003. 78—98.; JÓZSA László 1999.; LISZKA József 2000.; SZABÓ Pál Antal 2002.; Legújabban, külön kiemelve a típusok jelentőségét: Szakrális Kisemlék Archívum/Tipológia. 2006. A református egyház esetében pl. FELHŐSNÉ CSISZÁR Sarolta 1999/a.; FELHŐSNÉ CSISZÁR Sarolta 1999/b.; P. SZALAY Emőke 1999.; P. SZALAY Emőke 2000/2001.; P. SZALAY Emőke 2001.; TAKÁCS Béla 1983.; Katolikus egyházi feldolgozások pl.: BARNA Gábor 2003.; JÓZSA László 2004. 4 Lásd: GULYÁS Éva 1986.; GULYÁS Éva 1987. 5 GULYÁS Éva 1987. 6 BÁLINT Sándor 1977. 392.; PUSZTAI Bertalan 2001. 153. 7 B. KOVÁCS István 1997. 20. 8 B. KOVÁCS István 1999. 118—121. 9 Manapság, kb. az 1950-es évek óta a Balog-völgy falvainak (Rakottyás, Bátka, Dulháza, Zsíp) katolikus népét Baraca mellett Uzapanyiton anyakönyvezik. 169