H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Gecse Annabella: „Áldassál, Szentháromság..."

Önmagukat a legutóbbi időkig a falu lakói is hasonlóan ítélték meg, a szomszéd településekről azt tartották, hogy Baracához képest „nem olyan vallásosad'. Amíg túl erős külső hatás nem érte, elmondhatjuk a falu társadalmáról, hogy vallásosságát külsőségekkel is, formaságokkal is igyekezett megjeleníteni. Ennek a szándéknak tárgyiasult eredményeit ma is megtaláljuk a településen. Elsőként a település és környezete „szakrális kisemlékei" tanúsítják az adott település vallási hovatartozását, sőt olykor vallásosságának mértékét is. E szakrális kisemlékek mellett természetesen a templom a település arculatának legerősebb formálója. Baracán az enyhén emelkedő domboldalon álló klasszicista épület fehér falaival, kb. 35 m magas tornyával a falukép domináns eleme, sőt a falubeliek véleménye szerint „a környék legnagyobb temploma, még a rimaszombati is beleférne, olyan magas". E véleményhez méltóan szerelték fel kellékekkel a falu lakói templomukat. A templom különböző pontjain elhelyezett szobrok mindegyikét a falubeli családok adományozták. A ma élő legidősebb generáció sem tudja már néhányról, hogy mikor került a templomba, ám azt minden esetben számon tartják, hogy ki ajándékozta a szobrot.

12 Szintén teljes mértékben a falu lakói, elsősorban az asszonyok látták el a templomot oltár- és egyéb terítőkkel. Valamennyi rendkívül munkaigényes kézimunka, egy részét maguk készítették. Fokozatosan pontos rendje alakult ki annak — természetesen az erre vonatkozó hivatalos, egyházi szabályozás figyelembe vétele mellett —, hogy melyik ünnephez melyik terítő „illik". A meglévő miseruhák közül négyet vettek falubeli asszonyok. Némely család pedig áldoztatótálat, füstölőt, szentségtartót is adományozott. 10 Azt, hogy Baraca erősen vallásos, katolikus falu hírében állt, jól jelzi többek között egy, a tudós kocsisra vonatkozó hiedelemszöveg Varga Norbert gyűjtéséből. Cselényi József lőkösházi (tehát nem is szomszédos településről való) juhász Baracára helyezi a tudós kocsis egyik „ténykedését". „ ... Várták a püspököt Baracára, mer bérmá'kozás vöt, osztan készűt a nép a nagy ünnepségre, várták, hogy gyön a püspök, gyön a püspök... No oszt, vöt ott egy csordás, annak is nagy szeri vót hozzá, oszt azt mondja: — Nem gyön a! Majd én, ha este behajtom a marhát, akkor gyön! Majd, ha begyön a marha, akkor begyöhet a püspök is! — Hát úgy is vót. ... Délbe lett vóna a mise, oszt csak este gyött be a püspök. Úgyhogy csak másnap vót a mise Baracán. "; VARGA Norbert 2001. 15. 11 Baraca belterületének határán két útmenti kereszt hirdeti a katolikus vallást. Az országútba csatlakozó bekötőút mentén áll az egyik, 1934-ben hálaadó szándékkal állíttatták. A faluból déli irányba kivezető (ma már nem használt) földút mellett, a falu szélén van a másik útmenti kereszt, amely fémből készült 1906-ban és „Isten dicsőségérc" állíttatták. A temető közepén két Az 1950-es évek táján festette az egyik özvegy a nagyböjti oltárképet, a Krisztust a kereszten ábrázoló festményt. A korábbi fehér lepedőt helyettesítő kép csak nagyböjt idején látható, domináns színe ennek megfelelően a lila. A vallásos élet e tárgyi emlékei kb. az 1950-es évekig tudták betölteni teljes mértékben (minden generáció életében egyformán) funkciójukat. Közülük az alábbiakban csupán a templom felszerelését képező textileket veszem számba. A templom sekrestyéjében tárolt darabok összeírása során minden esetben feljegyeztem azok méreteit, alapanyagát és technikáját, valamennyiről fotót, részletfotót is készítettem. A fotók alapján végeztük el a készítő és ajándékozó kilétére irányuló azonosítást. Nem sikerült maradéktalanul, de minden esetben igyekeztem megnevezni az ajándékozó és a készítő személyét. Az azonosításban nagy segítségemre voltak az idősebb falubeliek. Valamennyiük segítségéért hálás vagyok, de külön is köszönöm Stefanovics Béláné Pricz Regina és Sándor Katalin közreműködését, akik nélkül a „leltár" nem készülhetett volna el. Az összesítést a teljes készletek felsorolásával kezdem és a szórványdarabokkal zárom. A „leltár" középső részét adó, néhány darabos készletek áttekintése során a készítés technikáját tekintettem a rendszerezés kiindulópontjának. A darabok megnevezését illetően a Baracán ma is élő terminológiát használom, ám — főleg amennyiben a baracai megnevezés a „köznyelvi" megfelelőt nem is sejteti — legalább első előfordulása esetén szerepeltetem a Liturgikus lexikonban fellelhető „hivatalos" megnevezést is. Minden esetben jelzem, melyik fotón látható a darab, amelyre a leírás vonatkozik, készletek esetében azonban — a kezelhetőség kedvéért — csupán egy fotóra utalok. olyan kő alapozású fémkercszt van, amelyek állíttatására a falubeliek közül senki nem emlékszik, feliratuk is olvashatatlan. A temető domboldalával szembenéző templombejárat előtt szinten egy fémkercszt van, melyet az állíttató házaspár „... vallásos kegyelete áldozá 1906 évben". A település központjában áll a legújabb, 1949-ben (!) „Isten dicsőségére" állíttatott, parkkal körülvett, bekerített kőkereszt. 12 A „kis oltár" (lourdcs-i barlang) Mária-szobra talán a legrégebbi, 1930 előtti szobor a templomban, Varga János adományából. A Mária előtt térdeplő Bernadett-szobrot Csák Boldizsár ajándékozta. A Jézus Szíve—Mária Szíve szoborpár a Sándor család révén került a templomba az 1930-as eveket megelőzően, a Fájdalmas Mária-szobrot pedig a Hanko család adományozta 1932-ben. Szent János szobra Martinovics József, Szent Antal szobra pedig Martinovics Istvánné Koós Malvinka adománya a 20. század elejéről. Szent Teréz és Szent József szobrát Bodó Koós Margit állíttatta a két világháború között. 1940-ben került a templomba a „legfiatalabb" szobor. Ezt a Mária-szobrot Gccse István Zoltán és felesége állíttatta hálából, lányuk gyógyulásáért. 170