H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Bődi Erzsébet: A szabadban álló szakrális kisemlékek kutatása Lengyelországban
rény-kápolnák elől nyitottak. Leggyakrabban szomorú Krisztust {Chrystus „smutny", azaz Smutkelis) vagy Szűz Máriát ábrázoló szobrot őriztek benne. Előfordulnak olyanok is, amelyek belsejében csak kereszt látható. M. Brenstein önálló, ötödik típuscsoportba sorolta a helyi, vagyis a zmudzi jellegzetességeket: azokat a gazdagon díszített latin kereszteket, amelyek szemmel láthatóan, formailag is eltértek a lengyel és a szomszédos fehérorosz keresztektől. Rájuk vésték Krisztus szenvedésének jelképeit. A keresztek csúcsait vagy pelikánt vagy kakast, vagy harsonát fújó arkangyalt, vagy kis zászlót ábrázoló faragvány zárta. Ezen típushoz illeszthetők — a szerző szerint — a kettős keresztek is, amelyek járványtól óvták a zmudzi embereket. 13 Itt illő megemlíteni azt az 1903-ból olvasható tanulmányt, amely a litván keresztek díszítéséről általában szól. Wandalin Szukiewicz a szerző. Elsősorban a sírkeresztek ornamentikájára figyelt fel. Több olyan sajátosságot is rögzített, amelyek temetőn kívüli szakrális kisemlékekkel is összefüggnek. A 19. századi megfigyelése szerint a litvánok faragással és festéssel díszítik a kereszteket. Leggyakoribb vallási motívumaik: dicsőítő fénysugarak, csillagok, angyalfejek, kicsinyeit etető pelikán, koponyák, Isten szeme, Jézust kínzó eszközök; népi motívumok: hullámos, cikkcakkos, körös vonalak, S-betű és rozettás formák. A szerző kihangsúlyozta, hogy az ilyen dekoratív kereszteket csakis a litvánoknál lehet látni, a velük együtt élő, vagy szomszédos fehéroroszoknál 14 nem. M. Brenstein tanulmányát 9 évvel később követte előbb francia nyelven, majd 1922-ben lengyelül is olvasható írás Bronislaw Pilsudski (1866—1918) megfogalmazásában. 15 Br. Pilsudski utazó volt. Nyugat-Európa országaiban megtapasztalta, hogy ezen a téren milyen kutatások folytak. Ezért, amikor már számításba jöttek a lengyel nemzeti tudományok, elsőként hívta fel az érdemben is számontartott hazai néprajzkutatók figyelmét az utak mentén található keresztek, kápolnák tudományos kutatására, akkori állapotuk megörökítésére. Szerinte elsősorban a néprajztudomány feladata ennek a témakörnek a felkarolása, a szabadban álló keresztek, kápolnák eredetének kibogozása, történelmi fejlődésük felrajzolása, történetük megírása teljesen a kereszténység kezdetéig. A külföldi írások hatása 7. ábra. Kép a Kereszthegyről (Gora Krzyzy) Ziehr, W. (1998. 162.) után alatt felvetette, hogy az egyetemes kereszténység történetében a keresztállítás szokását Szent Ambrus (339—397) milánói püspökségéig (374—397) lehetne visszavezetni. 16 Br. Pilsudski felhívta a figyelmet, hogy a kora középkorban a franciák jártak élen a keresztállításban. (Ez valószínűleg így is volt a kontinensen). Utcasarkokon, a települések bevezető útjainál állítottak kereszteket. Az ő írásából olvasható először lengyelül az az állítás, miszerint általában előbb voltak út menti keresztek, mint temetői kereszt-sírjelek. 17 Br. Pilsudski arra a következtetésre is jutott, hogy Lengyelországban kezdetben magas fake8. ábra. Az 1944-es varsói felkeléskor készültfotó SzokolayK. (1996. 251.) után 9. ábra. Összefont két kereszt, a szocialista rendszer ellenállóinak emlékére. Neve: 56-os Emlékmű. Poznan, főtér reszteket állítottak, mégpedig rezgőnyárfa gerendákból ácsolták össze. Járványok, betegségek ellen nyújtottak védelmet. Majd ezt követően terjedtek el az élő fákra, főleg tölgyfák törzseire aggatott képek és keresztek. Ha ezeken a képeken Szűz Máriát ábrázolták, akkor azokat valahogyan felülről levédtek. Úgy gondolta, hogy nem véletlenül kerültek az élő fákra ezek a keresztény vallási 13 BRENSTEIN, M. 1907. 1—16. 14 SZUKIEWICZ, W. 1903. 699—706. 15 Bronislaw Pilsudski (1866—1918) litván területen született lengyel etnológus volt. Kutatott többek között az ajnóknál. Keresztről szóló tanulmányában elsősorban litván területekről hoz példákat. Franciául írta meg: Les croix lithuanlennes 1916. Lengyelül a szerző halála után jelentették meg Krakkóban egy másik azonos témájú tanulmánnyal együtt. PILSUDSKI, Br. 1922. 1—15. A lengyel kollégák úgy vélekednek, hogy Br. Pilsudski inkább mások írásaira támaszkodott, mintsem saját megfigyeléseire. LOPATKIEWICZ, T. 1983. 223. 16 A keresztény gondolkodás történetét és a kereszt szimbolikus tartalmát vizsgáló szakírások a szabadban felállított pozitív jelentésű kereszteket szintén a 4. századtól jegyzik. Ehhez az is kellett, hogy a büntetések formái közül eltöröljék a keresztre feszítést, és a keresztet győzelmi jelképnek fogadják cl. ZIEHR, W. 1998. 158—166. 159
