H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Nagy Molnár Miklós: A karcagi Györffy István Nagykun Múzeum története

NAGY MOLNÁR MIKLÓS A KARCAGI GYÖRFFY ISTVÁN NAGYKUN MÚZEUM TÖRTENETE 1 A 19—20. század fordulóján a Nagykunságban is fel­merült a múzeum alapításának gondolata. E gondolat 1906-ra érett meg igazán. Ebben az esztendőben a Nagy­kunsági Hírlap november 17-i számában Györfíy István aláírásával jelent meg egy felhívás „Alakítsunk Nagykun Múzeumot!" 2 címmel, amelyet 1907-ben önálló kiadvány­ként újra megjelentetett. 3 A karcagi születésű későbbi jeles néprajztudós ebben hívta fel a város közvélemé­nyének figyelmét a múlt emlékeinek megőrzésére. „A történetírás kincsesbányái a régi írások. Hány helyen takartak már szalonnát a tudomány szempontjából megbe­csülhetetlen régi oklevélbe, mert „hiszen semmi haszna nincs már az efféle ócskaságnak, ki tudná már ezt elolvasni is! Milyen szép dolog volna mindezt összegyűjteni! Egy­részt őseink iránt való tiszteletünket rónánk le, másrészt pedig tanulságot merítenénk belőle, mert minden régi tárgy egy kis mécs, mely többé-kevésbé bevilágítja a múlt sötétjét. De jelenünknek s főképp közelmúltunknak is mennyi megőrzésre méltó tárgya volna a néprajzi tárgyak! Jelen kultúránknak minden emlékét meg kellene őrizni. Vagy magát a tárgyat, vagy képét, hogy majd a jövő nemzedék lássa, és tanuljon róla. Hisz minden nap elpusz­tul valami, amit érdemes lett volna eltenni! A legelő elosztásával varázsütésre eltűnt nomád életünk idáig nyúló minden képe! Tudnánk-e mutatni gyermeke­inknek legalább egy tenyérnyi fényképet azokról a híres kunsági karámokról, kontyos nádkunyhókról, amiket mint Ázsiából hozott kultúránk utolsó emlékeit, még saját sze­meinkkel láttunk! Akad-e még a Kunságon ember, aki elő tudna mutatni egy kun süveget? Négy vármegyét is meg­hányhatnánk olyan búzás szuszíkokért, mint amilyen ná­lunk látható három. Pedig ezek sem maradnak már sokáig fenn! Mindezen dolgokat fényképen kellene megőrizni az utókor számára." E felhívás is felgyorsította azt a jelentős gyűjtőmunkát, amely ebben az időszakban indult a városban. A múzeum szervezésében kitűnő partner volt Joó András segédlel­kész, aki már korábban is foglalkozott a régi tárgyak összegyűjtésével. 1907. április 28-ra összehívták a Nagy­kun Múzeum Egyesület alakuló közgyűlését. Ekkorra — nem egészen fél esztendei gyűjtőmunka eredményeként — már több mint 600, többségében néprajzi tárgy jelezte a helybeliek lelkesedését. Az alakuló közgyűlés résztvevői megtekinthették a református leányiskola két helyiségében ideiglenesen elhelyezett tárgyakat. A Múzeum Egyesület akkori támogatói között elsősorban Karcag város értelmi­ségének legjelesebbjeit fedezhetjük fel. Az alapszabály szerint az egyesület célja a „Karcagon megindult múzeumi mozgalom erkölcsi és anyagi támo­gatása. A múzeum iránt a közönség érdeklődésének felkel­tése, fejlesztése, a múzeum közművelődési hatásának ter­jesztése úgy a székhelyen, mint a többi nagykun város­ban. " Az egyesület irányító szerve az elnökből és nyolc tagból álló választmány volt. Ideiglenes elnökként az oki­ratot Madarász Imre református lelkész és Kónya Sándor főgimnáziumi segédtanár mint ideiglenes jegyző írta alá. Az egyesület működéséhez az anyagi háttér mellett szükség volt az intézménnyé válásra. A tárgygyűjtés kez­deti lendülete megalapozta a későbbi gyűjtemény tárgyi anyagát. Egy korabeli helyi lap ekképpen számolt be a jeles ese­ményről: „A mai napon tartja legelső gyűlését városunk­ban egy nagykun múzeum létesítésére tömörült, előretörő nemes gárda, mely fölülemelkedvén a hétköznapi nem­bánomságon, úttörő munkára vállalkozott. A múlt emlékei iránt való rokonszenv bár nem holt még ki egészen közülünk, nemes hatásának élvezésére az általános közöny miatt nem volt érzékünk. A szemünk elé került régiségek mellett egykedvűen haladtunk el, de meg nem állapodtunk; leggyakrabban figyelmünkre sem méltattuk azokat. Hogy közgyűjteménybe összehordjuk a tudás és tapasztalat eme vívmányait, a kedély, értelem vagy a gyakorlati használhatóság tanulságos és becses emlékeit, arra meg éppen nem is gondoltunk, még kevésbé, hogy kutatások eszközlésével hódítsuk vissza hatalmunkba a múlt idők 1 A múzeum korai törtenetéről ld.: PÉTER László 1973. 33^0. 3 2 GYÖRFFY István: Alakítsunk Nagykun Múzeumot! In: 4 Nagykunsági Hírlap 1906. november 17. GYÖRFFY István 1907. GYÖRFFY István 1907.3­141

Next

/
Thumbnails
Contents