H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Örsi Julianna: A paraszti társadalom kutatásának kérdései

A 2003 december 31-ig hatályos és a 2004 január 1-től hatályos KSH kistérségi rendszer összehasonlítása [ [ A 2003 december 31-ig hatályos KSH kistérség A 2004 január 1-töl hatályos kistérségi lehatárolást az alapszínek jelzik Kistérségek Magyarországon 2004 előtt és külföldi néprajzkutatók.

13 1993-ban Csongrádon került sor egy tanácskozásra.

14 Az ezredfordulón a Magyar Néprajzi Társaság Szentendrén megtartott vándorgyűlésének központi témája A paraszti múlt és jelen az ezredfordulón volt, amely igen nagyszámú szakembert mozgósított.

15 Újabb nagyszabású kutató-teamben végzett munkára 2001-től A nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatási főirány keretében nyílott lehetőség. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre — projektvezető: Cseri Miklós—T. Bereczki Ibolya), a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke (projektvezető: Bartha Elek) és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága (projektvezető: Örsi Julianna) által irányított konzorciumok végeztek jelenvizsgálatot a Dunántúlon, a Nagykunságon és Hajdú-Bihar megyében.

16 Ugyancsak kiemelkedő az MTA kutatási tervében szereplő Rendszerváltás Magyarországon program, melynek eredményeiből a Szilágyi Miklós által irányított kutatócsoport tanácskozást is szervezett Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken címmel.

17 A Magyar Néprajzi Társaság Társadalomnéprajzi Szakosztálya 2004 januárjában tartott ülést a Társadalom kihívásai — a mezővárosok válaszai címmel, ahol a szentendrei és a túrkevei projektek bemutatására került sor. Örsi Julianna az 1970-es évek elejétől végez jelenkutatást (család, nők, ifjúság utcaközösség, életmódváltozás) főleg a Nagykunságon, melynek eredményeit külön-külön tanulmányokban publikálta, majd gyűjteményes kötetében megjelentette.

18 Az egyéni kutatást egy nagy közös projekt követte A lokális közösségek, vérségi csoportok és az egyén helye, szerepe a változó társadalomban címmel, amely irányításával 2001—2004 között zajlott. Eredményeik a Nagykun Kistérségi Tanulmányok három kötetében olvashatók: 1. Kulcsemberek. Az egyén helye, szerepe a változó társadalomban; 2. Családok — famíliák — nemzetségek. A vérségi kapcsolatok szerepe a változó társadalomban; 3. Nagykunsági közösségek. A lokális közösségek szerepe a változó társadalomban. Anélkül, hogy a több tudományágra kiterjedő jelenkutatás minden jelentős eredményére kitérnék, arra szeretnék utalni, hogy a néprajz mellett a történettudomány, a szociológia, majd a kulturális antropológia képviselői ugyancsak tudatosan felvállalták napjaink változás vizsgálatát.

20 A néprajzkutatók jelenkutatást tudatosan fel nem vállalói anyaggyűjtésében is fellelhetők azonban olyan adatok 13 PALADI-KOVACS Attila—SZARVAS Zsuzsa 1987. 14 SZILÁGYI Miklós — SZŰCS Judit 1996. 15 CSERI Miklós — KOSA László — T. BERECZKI Ibolya 2000. 16 A hivatkozott projektek: „Nemzeti és vallási kisebbségek XX. századi életstratégiái a történeti Magyarország északkeleti régiójában" (projektvezető: Bartha Elek), „A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19—20. században" (projektvezető: Cseri Miklós), „Lokális közösségek, vérségi csoportok és 17 19 az egyén helye, szerepe a változó társadalomban" (NKFP 5/169/2001. sz. projektvezetője: ÖRSI Julianna) A projekt száma: NKFP 5/047/2001. Megjelent tanulmányköteteik: SZILÁGYI Miklós 1990—1999., 2002,; SCHWARZ Gyöngyi — SZARVAS Zsuzsa — SZILÁGYI Miklós 2005. ÖRSI Julianna 2004. ÖRSI Julianna 2002.; ÖRSI Julianna 2003.; ÖRSI Julianna 2004. (NKFP 5/169/2001. sz. projekt) 122