H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Örsi Julianna: A paraszti társadalom kutatásának kérdései

ÖRSI JULIANNA A PARASZTI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK KÉRDÉSEI A néprajz klasszikusan kijelölt kutatási területe Európában a hagyományos paraszti társadalom vizsgálata. A néprajztudomány kialakulásakor, a 19-20. század fordulóján ez egybeesett a hagyományos elvek és normák alapján szerveződött társadalom működési mechanizmusának rögzítésével. (A néprajztudomány fejlődését vizsgálta Kosa László, Paládi-Kovács Attila, Sárkány Mihály stb. ) Emellett az irányzat mellett persze mindig jelen volt az ősi kulturális elemek feltárása iránti érdeklődés, de most erre nem térek ki. Az államszocialista korszakban a jelen vizsgálat helyett a múltvizsgálat felé fordult a kutatók többsége. A 20. század közepén lezajlott rendszerváltás irányítói ugyanis a múlt teljes tagadását, a társadalom és a gazdaság teljes átalakítását tűzték ki célul. Abban a társadalmi formációban, amelyben nem volt helye a hagyománynak, a parasztnak, a szerves fejlődés eredményeként élő népi kultúrának, a néprajztudomány művelőinek többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy a múlt feltárását vállalja inkább, mint a mesterségesen létrehozott új formációkét. Ebből következett, hogy egyre inkább az idősebb generáció emlékeinek felidéztetése és a történeti források feltárása került a kutatás középpontjába. Elhanyagolt módszer lett a tudatos megfigyelés és annak rögzítése. A kutatók minden témában az archaikus elemeket keresték és kevésbé szenteltek teret az új formációk kialakulásának, az innováció megjelenésének, elterjedésének. Fejős Zoltán a jelenkutatás kiindulópontjául 1971-et határozta meg, amikor az MTA kutatási főirányként fogalmazta meg „A falu társadalmi szerkezetének és a falusi életmódnak a változásai "-t. Azt követte a Magyar Néprajzi Társaság által szervezett konferencia A néprajzi jelenkutatás problémái címmel, ahol szaktudományunk később is meghatározó egyéniségei {Barabás Jenő, Hofer Tamás, Sárkány Mihály) fejtették ki véleményüket a témával kapcsolatban.

3 Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutató Intézeti tervei szintjén is megfogalmazta a jelenkutatás szükségességét, majd beindultak a varsányi, nógrádsipeki és zsombói kutatások. Mindezt azonban megelőzték az 1950-60-as években szovjet mintára tervezett szocialista falu és tanyaközpont vizsgálatok. Balassa Iván nevéhez fűződik a programadás, melyhez hozzászólt Kardos László.

5 Molnár Balázs a kornádi tanyákról adott képet, Dankó Imre egy túrkevei, Bakó Ferenc egy gyöngytarlói tanyaközpontot írt le, Janó Ákos és társai Hajdúvid és Ebes szocialista falu kialakulását vizsgálták.

6 Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkaközössége észak-magyarországi és dél-alföldi faluvizsgálatának eredményei külön kötetekben láttak napvilágot.

7 A kutatás fő irányítói, kutatói {Sárkány Mihály, Szabó Piroska, Jávor Kata, Tátrai Zsuzsanna) később is folytatták vizsgálatukat, melynek eredményei az évezredforduló tájékán ismét megjelentek, illetve beépültek a Magyar Néprajz Társadalom kötetébe.

8 Szabó László társadalomnéprajzi kutatásai a jelenre is kiterjedtek.

9 Időről-időre szakmai konferenciákon kerül napirendre a változásvizsgálat. 1977-ben a Néprajzi csoportok kutatási módszerei címmel Sárospatakon került sor egy nemzetközi tanácskozásra.

10 1979-ben Karcagon ültek össze a néprajzosok, szociológusok hogy számba vegyék az alföldi életmódvizsgálatokat.'' A Magyar Történelmi Társulat 1981-ben Túrkevén tartott tudományos ülésszakot, amelyen a mezőgazdaság szocialista átalakulását vizsgálták. 2 1986-ban a falu és a város problematikáját vizsgálták hazai KOSA László 1989.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1990; SÁRKÁNY Mihály 2000. 29—66. FEJŐS Zoltán 2003. 9—24. BARABÁS Jenő 1972. 530—531.; HOFER Tamás 1972. 521—526.; SÁRKÁNY Mihály 1972. 526—530. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1990. BALASSA Iván 1952. 434—446.; KARDOS László 1953. 366—380. MOLNÁR Balázs 1952. 371—407.; DANKÓ Imre 1955. 471—481.; BAKÓ Ferenc 1953. 24—86.; DANKÓ Imre 1955. 471—481.; JANÓ Ákos 1963.; SZOLNOKY Lajos 1953. 104—146. 10 11 12 MANGA János 1978.; SZEMERKENYI Ágnes 1980.; KOVÁCS Emese 1979.; NIEDERMÜLLER Péter 1982;. JÁVOR Kata — MOLNÁR Mária—SZABÓ Piroska—SÁRKÁNY Mihály 2000. 977—1006. PALÁDI-KOVÁCS Attila—SÁRKÁNY Mihály—SZILÁGYI Miklós 2000. 978—1006.; Hann, Chriss—Mihály Sárkány 2003. 117—141. p. SZABÓ László 1993. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1980. ÖRSI Julianna—SZABÓ László 1981. VASS Henrik 1981. 121