H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

L. Juhász Ilona: „Bizony, boszorkányok még mindig vanak!"

hogy fog-e ara lemeni, akire gondolják'. A szomszédai is mondták, mer ő a kolónián lakot, ot halani egymást, hogy az egész écaka csarampolt. Folyton edényekel csörömpölt écaka. Nem tuták elképzelni, hogy mi lehetet az. Amikor tanálkoztunk, úgy köszönt mint régen. De oszt folyton küdözgete a jányát tojásér. De mink megfogadtuk, hogy aba a családba nem adunk sémit. De hogy mér csinálta, nem tudom. Az anyósom még külön adót neki túrót is ingyen, de hányszor! Ezer nem tugyuk, mér tete velünk. " Több rontással, szemmelveréssel kapcsolatos történetet is meséltek adatközlőim. Az egyikben az adatközlő unokáját rontotta meg a szomszédban lakó öregasszony az 1970-es években, az orvosok sem tudtak segíteni rajta, így egy gyógyító emberhez akarták vinni Tőketerebesre. A rontás okozója azonban egyben a személygépkocsijukat is működésképtelenné tette: „A szemmel vert gyerek kis ingecskéjét vittük el, ilyen válón kötős is ingecskéje vót A-nak, csak a nyelvét öldökölte ki a gyerek oszt az orvosok nem tudtak vele mit csinálni, azt mondták, hogy sémi baja nincs a gyereknek. Oszt valamelyiknek a rokonságba eszébe jutót, hogy el kéne meni Pista bácsihoz... Segítet. Ő adót nekünk, fel vót vágva olya ruhás kosárba az orvosság neki, olyan gyógyfüvek, oszt aból adót. Azt mondta, hogy ezt vigyük haza és tegyük a parazsat a tűzlapátra, szórjuk rá, osztan a gyereket tegyük bele a kocsiba; meg vót mondva, hogy háromszor kel körülmeni a kocsikája körül. És jóban let. De úgy megrontoták még a F. autóját is, hogy se a váralji határtól Rudna fele nem tudót, se Trebisov

2 fele nem tudót meni az autóval. Az autót szétszedték, sémi baja nem vót, oszt szerencsére a sógora, L. ment oda Várajjára hozzájok, ő hozta el ide Rudnára, a mi dodávka" autónkkal mentünk el F-val Trebisovba... ...Monták tőben is Várajárói, hogy az öregaszony rontota meg a szomszédból. Mer mindig járt kőcsönkéreni valamit, pénzt is. Oszt hát nem mindig atak. Meg eccer ő hagyott ot nálok valami pénzfélét, vagy mit. Furcsálotákis, hogy minek No oszt utána vót a rontás meg oszt ugye az autó se indult. Pedig szétszeték, nem vót sémi baja. Ilyent még nem is látak a szerelők, sehogy se értetek, mi akar ez leni, amikor sémi baja nincs, oszt nem indul. Monták, hogy nem jó aszony az! Ki tugya mér haragudot meg rajok anyira. De hogy még a gyereket is megroncsa! Mer hát ki más tete vóna. Pista bácsi is megmonta, hogy ezt a gyereket megrontoták, Biztos azér csinálta ezetet, mert nem adtak neki mindig amikor kért. De gyakran ment hozájok, olyan furcsa vót. " 2 A tehenek és az emberek megrontásával kapcsolatos történetek mellett olyan boszorkányról is tudomásuk van adatközlőimnek, akik vagy az emberek vérét szívták, vagy pedig valamilyen testrészét, miáltal az fokozatosan elvesz24 Saját gyűjtés. 2000, A-1038 25 Egy Tőketcrebcsen lakó ember, aki meg tudja gyógyítani a rontást 26 Tőketerebes 27 Szlovák kifejezés, a furgon megfelelője. tette erejét és megbetegedett, legyengült. Ez utóbbival kapcsolatos, a közelmúltban „megtörtént" esetről számolt be egy 62 éves evangélikus adatközlő: „It Rudnán is vót bizony boszorkány, az öreg x-né nem is régen. Monták sokan, hogy a saját keresztgyerekét szopta, egész écaka a mejét szopta a fiúnak. A padon alutak a fiúk, oszt écaka ot szopta a mejét, teljesen be vót már gyuladva. De oszt ecer écaka kivártálták, oszt beleszúrták a vasvilát. Oszt másnap meglátok rajta a szúrást. Eböl oszt már mindenki tuta, hogy boszorkány. Mer ókoriba sok tehenet is megrontói. " Egy falubéli fiatalembernek a közeli Csúcsom településen lakó katona cimboráját rontotta meg egy fiatal lány a vonaton. Mivel az orvos sem tudott segíteni rajta, egy helybeli asszony gyógyította meg rontás elleni eljárást alkalmazva. Ebből a történetből is kiderül, hogy maga az orvos is hisz a rontásban: „ Gyüt haza E. szabadságra a katonaságtól. Egy igen gyönyörű jány hozá ült a vonaton. De ahogy már hozáült, kezdet roszul leni, pedig tecet neki a jány, szeretet vóna neki udvarolni. De roszul érezte magát, meg le kelet szálni Rozsnyón. De már igen roszul vót, alig tudót az álomásról felgyöni. Ahogy nagy nehezen hazament még roszabul érezte magát. Mongya az anyának, hogy én borzasztó beteg vagyok, nem bírok magamal. Másnap az orvos is kigyöt hozá, de nem tuta megalapítani, hogy mi baja van. Monta az orvos, hogy maga katona, gyöjön be velem a kórházba, úgyhogy bevite magával a szanitkával . Elviték a kórházba. Mindent csináltak vele, de nem tutak rágyöni, mi baja van. Már másnap olyan vót, mint a halót. Az anyja ment haza, oszt már sírt, hogy megfog halni a fia, monta is othon. Oszt épen akor elment hozájok egy öreg aszony is, oszt neki is monta, hogy mi van a fiával. Oszt akor ászt kérdezte az aszony: nem gyüt szemtől a te fiad? Nem az a baja lesz neki, ha sémit nem tudak megalapítani? Hát már hol vóna, ától csak nem halna meg. Hogy nem? Bizony meg! Máris menyek haza, felőtözök, gyere velem, menyünk a kórházba. No, az valami füveket vit magával, vagy mit, de vit dolgokat, mer ahoz értet, oszt ment a kórházba. Valami teafélével megitata a fiút. Oszt az a fiú is beszélte J-nak, az uramnak: Tudod, megitatot aval a teával, én csak bugyborékoltam, mer még nyelni se tutam, oly beteg vótam. Hát az, tudod, felemelte a szoknyáját, a pendelje viszájával csak törülgetet, meg törülgetet. Én már tudod, nemsokára keztem oszt jóban leni. Jaj, már jóban vagyok egy csöpet, montam. Oszt akor mongya az aszony az anyának: nem montam, látod szemtől gyüt, tutam, hogy csak ez a baja lehet. Valami oly füvet vit ami a rontás elén van. No oszt ahogy jóban let, oszt kérezkedet haza, akor meg az orvos vót oda, hogy hogy lehet, hogy már majdnem meghalt, oszt most meg már sémi baja. Mit csinált maga, hogy jóban let? Hoztak magának valamit? Hát, mongya, 28 70 éves református adatközlő, nő. Saját gyűjtés 2000. 29 mellét 30 Saját gyűjtés 2001. 31 mentőautóval 105