H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

TOKAI JÁNOS: RÓMAI CSÁSZÁRKORI ERŐDRENDSZER A BARBARICUMBAN

Hatvan-Gombospuszta Szolnok Soproni Sándor, a római limes és a Csörsz-árok mindmáig talán legnagyobb kutatója írja: „ .. .Hatvan határához tartozó Gombospusztán próbaásatások során későrómai őrtorony maradványait sikerült felkutatni, majd 1968-ban módunkban állt a kerítésfallal övezett négyszögletes őrtornyot teljesen feltárni. Ugyanekkor a feltárt őrtorony szomszédságában egy másik római épület maradványai is előkerültek. ... egy jelentős római katonai állomás képe kezd kibontakozni." Az előkerült, és a Nemzeti Múzeumba korábban beszállított bélyeges téglák alapján az építmény korát Valentinianus korára teszik. Azonban nem kizárt, hogy az erőd már korábban is létezett, és azt később az akkori politikai-hadászati igényeknek megfelelően átépítették. Soproni Sándor érdekes megjegyzése az erőd feladatáról: figyelemre méltó az erőd fekvése: az E—D-i irányban folyó Zagyva partján, a legfontosabb átkelőhelyen épült. Rendeltetése egyrészt a Zagyva völgyének ellenőrzése, másrészt a Zagyván való átkelés biztosítása volt." A fentiekhez talán hozzátehetjük, és az erőd rendeltetésének tekinthetjük a folyón való vízi közlekedés biztosítását is. Jászberény Az erődrendszer következő eleme a mai Jászberény mellett lehetett, erre közvetett adatok utalnak. Vaday Andrea szerint: "...állt egy burgus Jászberény közelében, a Zagyva jobb partján, az átkelőhelynél'"

n A burgus rendeltetése ugyanaz lehetett, mint a Hatvan-Gombospusztaié: az átkelőhely védelme, valamint a folyón való közlekedés biztosítása. 1893. március 5-én Hild Viktor — meglehetősen regénybe illő módon — egy római sírkövet talál a Jászalsószentgyőrgyhöz tartozó határban, aminek előkerülési helye a közeli Dalmadiak keresztje, majd 1899. szeptember 27-én Dr. Éber Lászlóval, a Nemzeti Múzeum segédőrével feltárják egy római erőd maradványait közvetlenül a Zagyva mellett: „ itt a Kis-Arok mellett egy kisebbszerű római erőd létezését (állapították meg), melyben vízvezeték nyomait is megtaláltuk,... "

13 Sajnos akkor a feltárást — a körülmények egyedisége miatt — nem tudták befejezni, azóta pedig nem történt újabb feltáró munka, azonban a 106 évvel ezelőtti kutatás mindenképpen állandó római jelenlétet igazol. Egy újabb régészeti ásatás mérföldkő lehetne a Zagyva-völgyi erődrendszer korának igazolásához, vélhetően az Alföld — a közös római-szarmata múlt — akkori történelmének jobb megértéséhez. A római objektum kormeghatározása feloldhatná azt az időbeni aszinkronitást, amely jelenleg Hatvan-Gombospuszta és Jászberény között van. 10 SOPRONI Sándor 1969. 51. 11 SOPRONI Sándor 1969. 51. 12 VADAY Andrea 1998. 124. A Hild-fcltárás idején a lelőhely Jászberényhez tartozott, ma közigazgatásilag Jászboldogházához tartozik, azonban Jászalsószcntgyörgy mellett található. Az erődrendszer — a kutatás jelenlegi fázisa szerint — utolsó állomása az a Zagyva torkolat a Tiszánál, amelynek magas partja a megtalált régészeti leletek szerint évezredek óta lakott, és már a rómaiak idején is kitűnő helyszín lehetett egy folyami átkelőhelyet biztosító burgusnak, esetleg vámállomásnak. Vaday Andrea szerint: ,JCözvetett adatok utalnak útállomásokra Szolnoknál..." 14

, ami alatt a Szolnok-Vár területén előkerült apró bronz sas (sisakdísz?) és bronz stylus értendő (2. kép), valamint piskóta alakú padlótéglák. Az első két régészeti leletnél talán semmi sem bizonyíthatná jobban, hogy itt vámállomás is lehetett, amennyiben a helyszín bizonyos határterületet jelentett a rómaiak és a barbárok között, hiszen a sisakdísz a rendészeti, míg a stylus az adminisztrációs feladatok szimbóluma lehet. Természetesen stylust bármely írástudó használhatott, nemcsak vámhivatalnok. Természetesen a római őrállomás és vámépület helyszíne a régi (1550 előtti) Zagyva-meder mellett lehetett, aminek maradványait a későbbi ispánsági vár építésekor valószínűleg elpusztították, így ennek régészeti igazolása nehéz. Az erődrendszer ezen eleme nemcsak a Zagyva felől érkező vízi forgalmat ellenőrizhette, hanem a víz melletti közlekedési utakat is. Az erőd feladatai közé tartozhatott a környéken élő szarmaták megfigyelése is, akik nagy populációkban népesítették be a területet. Miről vallanak a római érmék? Egy adott területen előkerült római pénzérmék kereskedelem, zsákmányolás, adomány formájában jutottak el a barbaricumba, azonban akkor, ha egy viszonylag rövid időszak (20—30 év) reprezentánsai sokkal nagyobb gyakorisággal kerülnek elő a föld mélyéről — egy egyébként is a vizsgált témában érintett frekventált területről — ez mindenképpen felkelti a téma iránt érdeklődő figyelmét. A tanulmány témája szempontjából érintett terület numizmatikai — római kori — értékelését Hild Viktor éremgyűjteménye alapján lehet megtenni, akinek elsődleges gyűjtési területe a Jászság volt. Bár az előkerült pénzek gyakoriságát a terület nagyobb mértékű kutatottsága is indokolhatja — azóta sem került elő nagyobb gyakoriságban római pénz az Alföld más részein az 1950— 60— 70-es évek nagyfokú mezőgazdasági tevékenysége ellenére — ezt a tényt úgy is lehet értelmezni, hogy egy 13 STANCZIK Ilona 1975. 99. 14 VADAY Andrea 1998. 124. 71