H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
CZEGLÉDI KATALIN: FÖLDRAJZI NEVEK ÉS A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET
2.3.4. A —v-t tartalmazó nevek, amelyekben a 2 szóbelseji —v- a —k- > -G- > -y-> -w-> -v- változás eredménye: n-: Néva 'Leningrádnál a Finn-öbölbe torkolló folyó.. .Az or. S ííeea átvétele...Ez finn eredetű...a finn neva... 'mocsár'... (KISS 1980.) s-, c-: ' Éaval f. Asm.XII.8.: csuv. Savai or. Civil', folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Savai < Éava + l < vö.: csuv & sál 'forrás' or. Civil' < Civi + /'. Éaval syvé f. Asm.XII.8.: csuv. Savai syvé, ugyanaz, mint csuv. Savai, NAP:-, Ar.: csuv. Savai + syvé < csuv. syv 'víz' + csuv. -é: birtokos személyjel. Éavra sál f. Asm.XI.16 .: csuv. Savra sál, patak, szakadék *$ neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Savra < csuv. savra 'kerek' + sál < csuv sál 'forrás'. s-: Siva f. Asm.:-, NAP:-, Ar.:-, Vax.: udm. Siva, Siva sur or. S Siva Votk., az or. Kama jobboldali mellékfolyója. < udm. Siva + sur < udm. sur 'folyó'. Sivasur f. Asm.:-, NAP:-, Ar.:-, Vax.: udm. Sivasur or. Sivasur Jar., az or. Barmasurka jobboldali mellék- *" folyója. < udm. Sivasur < Siva + sur < udm. sur " 'folyó', or. Sivasur < udm. Sivasur. Svijaga f. Asm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.III.582 .: or. Svijaga, néhány folyó neve: 1. az or. Volga jobboldali mellék- d folyója a régi Kazansk(aja) és Simb(irskaja) ° gub(ernija)-ban, 2. Verxotur'insk(ij) u(jezd), Perm(s- m kaja) gub(ernija), 3. Kirillovsk(ij) u(jezd) Novgor(odskaja) gub(ernija). < or. Svijaga < Svi +jaga. Séve f. Asm.XI.292 .: csuv. Séve or. Svijaga, folyó neve, n NAP:-, Ar.:-. < csuv. Séve, or. Svijaga < Svi +jaga. nSéve xuli h. Asm.XI.292 .: csuv. Séve xuli or. Svijazsk, város neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Séve + xuli < oi csuv. xula 'város' + csuv. -i: birtokos személyjel. zSéve syvé f. Asm.XI.292 .: csuv. Séve syvé or. Svijaga, k folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Séve + syvé < r . csuv. syv 'víz' + csuv. -é: birtokos személyjel. c , Sévek tu d. Asm.XI.293 .: csuv. Sévek tu, erdő neve, NAP:-, Ar.: csuv. Sévek tu M-P. < csuv. Sévek + tu < ^ csuv. tu 'hegy'. Sévek tu kiremet v. Asm.XI.293 .: csuv. Sévek-tu kiremet, kiremet neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Sévek + tu< x csuv. tu 'hegy' + kiremet < csuv 'kiremet'. c , Svesi f. Asm.XI.328 .: csuv. Svesi or. Svijaga, folyó neve, * NAP:-, Ar.:-. < csuv. .Svesi < Sve + si < csuv. syv ^. 'víz', or. Svijaga < Svi +jaga 'folyó' (vö.: ko. ju <jug, finn joki, magy. jó 'folyó'), a csuv. syv (vö.: alt. su, sug ( 'víz') párhuzamaként. Sijava h. Asm.:-, NAP: or. Sijava P., orosz falu, Ar.:-. z-: 53 A baskír adatok arra utalnak, hogy ez esetben a bilabiális —wncm dcntolabiális —v- ben erősödött meg, hanem az ajakműködés további gyengülésével felső nyelvállású zárt magánhangzó keletkezett, amely az így létrejött triftongus középső magánhangzója (vö.: -eüe-). 54 A három magánhangzóból álló triftongus gyakran fejlődik diftongussá majd monoftongussá. A csuv. Salav ugyanaz, mint a Zöja f. Asm.:-, NAP:-, Ar.:-, T-r.: tat. Zöja or. Svijaga, folyó neve. < tat. Zöja < Zö + ja, or. Svijaga < Svi + jaga. s-, z-: Sumba vüd f. GM A: mar. Sumba vüd or. Sumba M-T., az or. Urzumka baloldali mellékfolyója. < mar. or. Sumba vö.: or. Ur + zumka második eleme. Seüale t. TB.128.: bask. Seüále 53 or. Sivale Isim., tó. < bask. Seüale < Seüa + le, or. Siva + le. Éalav f. Asm.XII.35 .: csuv. Salav 54 , ugyanaz, mint Savai, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Salav < *Savalav , Savai < * Savalav. A Salav —v-je homorgán a csuv. Savalej végső —j mássalhangzójával, amely eredendően —k volt. Éalav syvé f. Asm.XII.35 .: csuv. Salav syvé Ka, folyó neve, a csuv. Unka syvé a csuv. Salav syvé -be folyik, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Salav + syvé < csuv. syv 'víz' + csuv. -é: birtokos személyjel. Savra sál f. Asm.XI.16 .: csuv. Savra sál, patak, szakadék neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Savra < csuv. savra 'kerek' + sál < csuv sál 'forrás'. A szókezdő hang szerinti összefüggésben: t-: (eredeti hang) bask. Tok 55 , csuv. Tinkkav 56 , Tenkav, tinka, -tinke, Ten'ok, Tok, . —tok, or. Tenkav, Ten'ok, or. Ten'ki, -tinka, Tok, —tok, —tka, udm. —tka, mar. — ta, d-: fejlemény (t- > d-\ zöngésedés) or. -dinga, m-\ az eredeti t- zöngésedés (t- > D-), nazalizáció (D- > nD-) réshangúsodás (nD- > «8- > nw- > -meredményeképpen jöhetett létre. mar., or. — ma, — minka, n-\ (t- > nt-, nd- > «&-, «5- > n-) változás során keletkezhetett: or. -ninka, — n 'uga, or. -nega, udm. -ni, z-\ (t- > 8- > z-): ko. zin, or.-zinga, -zega, tat. Zö-, r-: (t- > 5- > r-) csuv. Runká, Runk, -ra, ko. —ra, -rinka, mar. —ra, -rinka, Ronggo, or. —ra, -rinka, Ronga, Rungi, Réka, /..• (t- > 5- > 1-): csuv. — lav, — lej, -V, -ly, — Iga, — l'a, or. — lej, -/', -ly, — Iga, — l'a, —le, bask. —ly, -Iga, — la, — le, c-: (t-> t'> c-): csuv. Cenke, Cinke, — cinke,, or. —cinok, s-: (t-> t'> c-> s-) bask. — s, or.-sinka, csuv. syv, -si, s-: (t-1. > t' > c- >s-> s-, 2. >S- > 0'- > s-) csuv. — sinkká, Éava, Éav, sá-, Éenka, -sinka, s-: (t- > 0- > s-) csuv sál 'forrás'. Ez utóbbiban már eltűnt az —l-t követő magánhangzó + -v kapcsolat. 55 Eltűnt a nazális. 56 A —kk- írásban zöngétlen mássalhangzót jelöl. 61
