H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
CZEGLÉDI KATALIN: FÖLDRAJZI NEVEK ÉS A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET
or. Sengi, Sanga-, Sunga-, Siki, Sika. Si-, Svi-, Siva-, Siva, bask. Sanga, Sängä-, Seüä-, csuv. Sinke, Sinke, Sinkka, Sik-, Sève, Sëvek, Sve-, udm. Siva, с-,- (t- > $- > $ '- > с-) or. CM csuv. Jenk, Jänkä, Junkä, Jink, or. Janikov-, bask. Jänekä, bask. — /y, or. Jeneka, or. Junga, mar. Jynga, —7J"*gy, or. —java,-jaga, ко. уи, tat. —ya, z-: or. -íuga, p-:(t->&->q->p-) or. Pinega, or. Poinga, ko. Pöjin, h--. -: (/- > ö- > A-; bask. Jf /Ш, bask. ЯШг, 0-(zero, azaz a szókezdő mássalhangzó eltűnt, ezért a szó magánhangzóval kezdődik): udm. Ynga, or. /«#«,, or. Onega, csuv. 0л#а, ОлАа, or. Unga-, csuv. í /лАа, or. 0л#а, csuv. Unkä ,, or. Unga, A — v-, mint a — k- fejleménye (-к- > -G- > -y- > -w- > -v-) megőrződött számos adatban, vö: csuv. Sava, Sav, Syv, Sève, Sëvek, Sve-, or. Svi-, Siva-, Siva, udm. Siva, or. Civi, or. —java. A — v- közvetlen előzménye bilabiális —w- lehetett, amely bizonyos esetekben nem szilárdult dento-labiális —v- hanggá, hanem az ajakműködés gyengülésével magánhangzó keletkezett, s így az előző és a követő magánhangzóval együtt triftongust alkotott, vö.: bask. Seüä-, Az ajakműködés további gyengülése folytán a triftongus egyszerűsödött, diftongus, majd monoftongus keletkezett, vő.: mar. — ta, mar., or. — ma, udm. -ni, tat. Zö-, csuv. -га, ko. — та, mar. — та, or. — га, csuv. -ly, — Va, or. -ly, — Va, — le, bask. —-ly, — lä, — le, csuv. -Si, §ä-, or. si-, bask. — jy, ko. ju, tat. — ja. Az eredeti — к- bizonyos hangkörnyezetben félzöngés (vö.: csuv. Onkä ejtsd onGä) majd zöngés ejtésű lett. 57 Ez utóbbit írásban is jelölik vö.: csuv. Onga, or. Unga-, Onga, udm. Ynga, or. Inga, udm. Ynga, or. Inga, or. Junga, mar. Jynga, —jyngy, A fenti földrajzi nevekben a magyar Szinva párhuzamai úgy ismerhetők fel, hogy egyrészt jelentésbeli, másrészt szerkezeti és hangtani kapcsolat fedezhető fel. Ez azt is jelenti, hogy a Szinva — v- je nem eredeti hang, hanem —k- fejleménye. Az —n- sem eredeti, hanem —/- /- dzárhang nazalizációja révén keletkezett. A nazális a fennmaradás mellett el is tűnhetett mind a Volga-Urál vidékén, mind a Kárpát-medencében. A szókezdő sz- sem eredeti, lehet zöngétlen zárhang (/-) fejleménye interdentális zöngétlen réshangon (Э-) keresztül: /- > 0- > s-. A különböző nyelvi használatú névváltozatokban azonban más szókezdők is szerepelnek. 57 Az orosz használatú szavakban lévő —g- átadója kétféle lehet: félzöngés —G- és zöngés —g-. 58 A csuvas sën 'új' jelentés azért tartozik ide, mert a forrásvíz valójában friss, új. A szó genetikailag a komi sin 'forrás' szóval összetartozik, a csuv. sën korábbi alakja sin volt. A fenti nevek, névrészek, szavak — amelyek a magy. Szinva párhuzamainak tűnnek — köznévi jelentése 'jó = folyó' és 'víz'. 2.3.4. A Szin ( Sin) rövidebb változat is ismert. PL: 2.3.4.1. Mint földrajzi köznév: Sen syrma h. Asm.XIII.76 .: csuv. Sen-syrma or. Bel'ajevo Jan., falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Sën < 1. ko. sin 'forrás' 2. csuv. sën 'új' 58 + syrma < csuv. syrma 'árok, patak, szakadék'. Sën säl f. Asm.XIII.78 .: csuv. Sën säl, forrás neve, NAP:-, Ar.: csuv. Sën säl U. < csuv. Sën < csuv. sën 'új' 59 + säl < csuv. säl 'forrás'. Sën sava f. А§т.ХШ.78.: csuv. Sën säva Тт., patak, szakadék neve or. Janmurzino falu mellett, NAP:-, Ar.: csuv. Sën säva A. patak, szakadék. < csuv. Sën < csuv. sën 'új' + säva < csuv. säva 1. 'temető' 2. csuv. su-, sav- mosni, menni'. Sën syv f. Asrn.XIII.79 .: csuv. Sën syv, kis folyó neve ( az or. Jel folyóba ömlik), NAP:-, Ar.:-. < csuv. Sen< csuv. sën 'új' + syv < csuv. syv 'víz'. Sinjal h. ASm.XII.161 .: csuv. Sin-jal, falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Sin < ko. sin 'forrás' +jal < csuv.y'a/ 'falu'. 2.3.4.2. Mint földrajzi köznév része előtagként: Sanny jylgahy f. ТВ. 126.: bask. Sanny jylgahy Iáim., patak. < bask. Sanny + jylgahy < bask, jylga 'folyó' + bask- -hy: birtokos személyjel. Sanlyjort f. ТВ. 126.: bask. Sanlyjort Kum., patak. < bask. Sanly + bask, j ort. Sancäran h. A§m.XI.47.: csuv. Sancäran or. Syzran', város neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Sancäran < San < vö.: hanti oy-sem 'kis folyó, forrás' utótagja (sem), hanti, meysem 'forrás', mey 'föld', ko. sin 'forrás' + car an, or. Syzran ' < * Sybyran ' < *Syntyran ', vö.: or. Toncurino < or. Ton 60 < or. tonkij 'keskeny' + curin + or. -o. Sancäran kukri d. A§m.XI.47.: csuv. Sancäran kukri or. Samarskaja luka 'Samarsk-i folyókanyar', NAP:-, Ar.:-. < csuv. Sancäran + kukri < csuv. kukär 'kanyarulat' + csuv.-/: birtokos személyjel. Sëntër f. A§m.XI.309.: csuv. Sëntër or. Sundyr, folyó neve, amely or. Marposad városánál a Volga folyóba ömlik, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Sën + ter, or. Sun + dyr. Sentimër f. Asm.XI.94 .: csuv. Sentimër, patak, szakadék neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Sentimër < Sen < < vö.: hanti oy-sem 'kis folyó, forrás' utótagja (sem), hanti, meysem 'forrás', mey 'föld' ko. sin 'forrás' + timer < csuv. timër 61 'vas'. Sënpu syrmi f. Asm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Sënpu syrmi M. < csuv. Sen < csuv. sën 'új', ko. sin 'forrás' +pu 62 < csuv./?«, pü vö.: magy. fő, fej', kam. büü 'víz', 59 'Friss' jelentésben kell felfogni. 60 A San és a Ton egymásnak alakváltozatai. 61 Vö. magy. Döwör-kapu 'keskeny átjáró', a csuvas timer utótagot ez esetben 'keskeny' jelentésben kell értelmezni. 62 A -p- ejtése ebben a helyzetben félzöngés. 62
