H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

CZEGLÉDI KATALIN: FÖLDRAJZI NEVEK ÉS A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET

2.2. A következő eldöntendő lényeges kérdés az, hogy a Szinva pataknevünk milyen szerkezetű szó. Olyan két szóból álló szóösszetétel-e, amelyiknek az előtagja a Szin, az utótagja pedig va 'víz' jelentésű szó, amely azonos lenne a komi va 'ua.' szóval. A másik lehetőség szerint a magyar Szinva (Szi + nva) pataknév azonos a Szin / szín (szí + n) változatban is előforduló tulaj donnévi és köznévi formákkal. 2.2.1. Szin elemet tartalmazó tulajdonnevek a Kárpát medencében: Szini csn. < Szin ~ Szén ~ Szény hn. Torna m. (KÁZMÉR 1993.) Saramás

39 hn. Háromszék vm. (LELKES 1998.) Zajzon csn. (KÁZMÉR 1993.) Zajzoni csn. < Zajzon hn. Brassó m. (KÁZMÉR 1993.) Trencsén 'város Nyugat-Szlovákiában' (KISS 1980.) Turcsány hn. Nyitra vm. (LELKES 1998.) 2.2.2. A Szín közszói párhuzamai: A szín köznév számos jelentését ismerjük: szín I. színy, szény, ' 1, lombos ágakból épített kunyhó, sátor, ... 2. különféle, főként gazdasági célokra használt építmény, 3. tornác, előcsarnok, 4. padlás. Északi szláv eredetű, vö.: le. sien' 'pitvar', átjáró, kapualj', or. sen 40 'árnyék, védelem, kunyhó, sátor', szín II. szény...' 1. szép alak, szépség, tetszetősség, 2. arc, közvetlen jelenlét, 3. a fénysugarak hullámhossza és rezgésszáma szerint alakuló látásérzet, 4. felület, felszín, 5. valaminek a java, valamiből a legkülönb, 6. megjelenési forma, külső, 7. kép, 8. látszat, ürügy, 9. festék, 10. mód, 11. valaminek, különösen kelmének szebbik, tetszetősebb külső fele. Ismeretlen eredetű...' szín III. '1. színpad, 2. színház, 3. színdarab felvonásának egy része, 4. költ. kézikönyve 5. színész ', szín- vö.: színbor 'tiszta, vizezetlen bor', színnép '1. formás, deli emberek, 2. válogatott legénység, 3. a legelőkelőbbek, színméz ' a legjava, tiszta méz' színmust, 'először nyert, tiszta must, ... gyümölcsmust', szmrubin 'tiszta rubin', színarany 'tiszta arany', színigaz, színmagyar stb. (TESz). A magyar szín szóval egy vagy több tulajdonság révén genetikai kapcsolatra utal még számos szavunk, pl.: szán '.. .elől felgörbített talpakon csúszó jármű...' szánkó, szánka

41 ...(MÉK) szám 'mennyiség', szűn(ik) 'abbahagy, elhagy, csillapodik' stb., a hangutánzó szavak közül pl. zene-bona. Arra is van példa, amikor nem az —n-, hanem az azt követő —k- zárhang maradt fenn az —n- denazalizációja során pl.: sok 'nagy számú, mennyiségű, nagy tömegű', szék I. '1. székhely... 2. az a hely, ahonnan a szent beszédet mondják,... 3. egyfajta ülőbútor, 4. trón, állás, hivatal, 5. Erdélyben egy-egy közigazgatási terület, 6. bírói testület ill. annak tanácskozása, 7. vágópad, mészárszék, 8. gyaloghintó, 9. széklet, 10. árnyékszék, 11. bányaerek, telérek kereszteződése' szék II. '1. valaminek a belseje, veleje, 2. tojás sárgája'...sz/A '1. szikes talajú, nát39 A szó végi -s korábbi sin teljesebb alakból keletkezhetett. 40 Az or. t'en' 'árnyék' szó korábbi állapotot őriz, az s'- előzménye t'- volt. A földrajzi névi kutatások egyértelműen igazolják, hogy a ti > si változás nem kizárólag csuvas jelenség. Az indítékokat időben mélyebben kell keresni. riumtartalma miatt rosszul termő föld ... 2. mocsár, mocsaras hely, 3. szikes talajú vízmeder, sós víz medre, 4. bizonyos fajta talajon kikristályosodó, lúgos hatású, nátriumtartalmú, fehér anyag..., szök(ik) '1. ugrik, ugrál, táncol, 2. menekül, észrevétlenül távozik, 3. kitör, kimegy, 4. (folyadék) sugár alakban lövell, 5. növény fejlődésének újabb állapotába jut...', szeg I. ' 1. tör, 2. vág, 3. tönkretesz, 4. (törvényt, esküt) nem tart meg, 5. meghajlít, (út)irányát megváltoztatja

42

, 6. valamilyen irányba tér, irányától eltér, 7. valakihez szegődik, 8. szegélyez, beszeg,' szeg II.. 'szöglet, csúcs, kiszögellés, 2. falurész, területrész, vidék, 3. sarok, zug, 4. sziget', szeg III. ' 1. hegyes végű fa- vagy fémrudacska..., 2. tüdőgyulladás, oldalszúrás', szak I. '1. észak, kása, pép, 2. táj, országrész, 3. időszak, 4. darabka, részecske, 5. bekezdés, szakasz, 6. oldal, 7. bevágás, rovátka, ...7. a kerékből kitört darab, 8. sár, 9. a fenyő tülevele, ...', szak II. '1. nyelvcsap, 2. nyaki mirigyek gyulladása, tályogja, 3. torokgyík, 4. toka, 5. lánydzs, szigony, halfogó horog, stb. visszahajló hegye, 7. különféle növények neveként, pofaszakáll, 8. baromfi állán levő piros leffentyű', szak(ad) ' 1.. .folyamatossága abbamarad, megszűnik, ... folyóvíz többfelé ágazik, ... csapadék ömlik, zuhog, .... származik stb., szűk 'keskeny', szőke, szóiké** stb. (TESz) Az -n- előzménye a -d- (<-t-) őrződött meg ill. annak egy másik fejleménye a -j: szád '1. hegy szorosnak, völgynek kezdete, bejárata, 2. üregnek, üreges tárgynak nyílása, szája...', száj 'ember, állat fejének elülső részén lévő nyílás...' (TESz) E közszók sokszínű, ám valamely ponton mindig összefüggő jelentésnek minden bizonnyal a több tulajdonságot együtt tartalmazó 'forrás' jelentés a kiinduló pontja. A részjelentések önálló életre keltek, amelyek olykor meghatározói az adott helynévnek, tehát a névnek alapul szolgált közszó(k) eme részjelentést őrzik, hordozzá(k). A víznév helyes magyarázatához pedig ezt a részjelentést illetve ezeket a részjelentéseket kell megtalálni. 2.3. Ellenőrzésképpen vizsgáljuk meg a Volga-Urál vidéke földrajzi nevei közül azokat, amelyek a magy. Szinva párhuzamainak tűnnek. Ezek a va elemet tartalmazzák, amelynek alapul a ko. va 'víz' szó szolgált. PL: Simva TSK.104.: or. Simva, az or. Vis baloldali mellékfolyója, hossza 25 km. < or. Sim < ko. sin 'forrás' + or. va < ko. va 'víz'. A folyónévi Simva -w-je lehet hasonulás eredménye (-n > -m), amely a rákövetkező -v- hatására történhetett, de már az alapul szolgáló közszóban is lehetett —m, amely az —n —nek változata. 2.3.1. Önállóan utótagként adataink közt a ko. va nem, csak az udm. vu forma jelöl földrajzi nevet. Pl.: 41 A -ka kicsinyítő képzőt csak az eredeti -ka elemmel való összefüggésben lehet vizsgálni. 42 Ezt teszi a folyó is, amikor elágazik. 43 Lásd fent. 57