H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

CZEGLÉDI KATALIN: FÖLDRAJZI NEVEK ÉS A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET

Vu f. TSK: ko. Vu or. Vaska, az or. Mezen' baloldali mellékfolyója, hossza 605 / 668 km. < ko. Vu < udm. vu 'víz'. 2.3.2. Az utótag ko. va más szavakkal együtt gyakori összetételben utótagként: Adz'va f. TSK.7.: ko. Adz'va or. Adzva, az or. Usa jobb­oldali mellékfolyója, hossza 385 km. < ko. Adz' < ko. adz' (folyó)völgy'+ va < ko. va 'víz'. Cubva f. TSK. 130.: ko. Cubva or. Cub, az or. Vym' jobb­oldali mellékfolyója, hossza 127 km, f. SW.l 11 lb.: ko. T'sub-va or. Öub, az or. Vym jobboldali mellékfolyója, délre a Pozog-tól. < ko. T'sub, ko. or. Cub + va < ko. va 'víz'. Ezvacer f. TSK. 129.: ko. Ezvacer or. Cer'-Vycegodskaja, az or. Vycegda jobboldali mellékfolyója, hossza 113 km. < ko. Ez + va < ko. va 'víz' + cer < -ko. cer 'mellékfolyó'. Jemva f. TSK.23.: ko. Jemva or. Vym', az or. Vycegda jobboldali mellékfolyója, hossza 499 / 370 km., SW.l 151b.: ko. Jem-va or. Vym, folyó, SW.312.: ko. Jem-va or. Vym 44 , az or. Vycegda jobboldali mellékfolyója < ko. Jem + va < -ko. va 'víz'. ln'va f. Asm.:-, NAP:-, Ar.:-, K-P: ko. In'va, folyó neve. < ko In'< udm. in ~ inm 'ég', vö.: ko. en va 'szent víz' + va < ko. va 'víz'. Jo va f. SW.330b.: ko. Jo-va or. Jelva, az or. Vym jobbol­dali mellékfolyója. < ko. Jo < md. jov 'patak' + va < ko. va 'víz', or. Jelva < ko. Jölva. . Jovva f. SW.317b.: ko. Jovva, az or. Vaska jobboldali mellékfolyója. < ko. Jov < md. jov 'patak', ko. jyv 'valaminek a felső része szakasza' + va < ko. va 'víz'. Mozyn Jölva f. TSK.33.: ko. Mozyn Jölva or. Jelva­Mezenskaja, az or. Mezen' baloldali mellékfolyója, hossza 84 km. < ko. Mozyn + Jöl < ko. jol 'erdei patak', udm. jyl ' a folyó felső folyása, folyóforrása' udm. jyl 'valaminek a felső része szakasza ', közpermi jul 'valaminek a felső része szakasza, a hegyes vége' + va < ko. va 'víz'. Kedva f. TSK.44.: or. Kedva, az or. Izma baloldali mellék­folyója, hossz 202 km., két mellékfolyóból keletkezett: 1, ko. Ed'yd Kedva or. Belaja Kedva 2, ko. S'öd Kedva or. Cornaja Kedva. < or. Ked < ko. ködz 'mellékfolyó, folyókanyar, kanyarulat' + va < ko. va 'víz'. Közva f. TSK.46.: ko. Közva or. Kozva, az or. Pecora bal­oldali mellékfolyója. < ko. Köz < ko. ködz 'mellékfolyó, folyókanyar, kanyarulat' + va < ko. va 'víz', or. Koz < udm. koz 'örvény, folyó­kanyar' + va < ko. va 'víz'. 44 A ko. Jem és az or. Vym' egymásnak megfelelői, alakváltozatai a földrajzi nevekben. 45 Vö.: magy. menny, mennyek 'ég(bolt)'. 46 Alapos vizsgálatot érdemel a szent és a víz szavunk kapcsolata, valamint maga a vízzel való szentclés jelensége. 47 A ko. us 'esni' stb. és a sabrej egymásnak párhuzamai. Jelenté­sükben azért, mert az (cső)víz mindig peregve hull, a folyóban a víz hengerülvc folyik, ezt már a szkíták is így tudták. (TÉLFY 1863.) Az esik, pereg, folyik, henger(ül), csepereg egymásnak Kol va f. SW.466a.: ko. Kol-va or. Kolva, folyó. < ld.: or. Kolva. Kyty va f. SW.l 152a.: ko. Kyty-va or. Kyltova, az or. Vym baloldali mellékfolyója. < ko. Kyty < *kylty or. Kylto < tat. kultyk 'vízár', fi. kalta 'meredek lejtő' + va < ko. va 'víz'. Sosva f. Asm.:-, NAP:-, Ar.:-, Ő-C: or. Sosva, folyó neve. < or. Sos < man. sos 'patak' + va < ko. va 'víz. Usva f. TSK. 120.: ko. Usva or. Usa <— Sabrej-yaga <— Sabrey'aga, az or. Pecora jobboldali mellékfolyója, két mellékfolyóból keletkezett: ko. Icöt Usva, Yd'yd Usva, hossza 565 km. < ko. Us < ko. us' 'esni, udm. use „esni, ledőlni, lehullni' man. es-, is- 'földet érni, leszállni, leereszkedni', magy. esik 'lehull, lepereg az (eső)víz', 47 + va < ko. va 'víz' or. Us < ko. Us + a < va < ko. va 'víz', or. Sabrej < vö.: ko. sabri diai. 'szénakazal, boglya', fi. saura. sápra, vepsze sabr, man. sapri 'szénakazal, boglya' 48 , Sabre < Sabrej, + jaga < vö.: nyeny. y'axa 'folyó'. Vesyva f. TSK: ko. Vesyva or. Vesl'ana, az or. Vym balol­dali mellékfolyója, hossza 220 km., SW.l 173a.: ko. Vesy-va or. Vesl'ana, az or. Vym baloldali mellékfolyója. SW.845b.: ko. Vesy-va or. Vesl'ana, az or. Vym egyik baloldali mellékfolyója. < ko. Vesy < finn vési 'víz' + va< ko. va 'víz, or. Ves + l'ana. Södzmös Vörykva f. TSK. 105.: ko. Södzmös Vörykva or. Sodzmes Vörykva, az or. Vörykva jobboldali mellékfolyója, hossza 29 km. < ko. Södz < ko. södz 'tiszta' + mös < ko. mos 'forrás', + Vöryk < ko. vörök 'rakás, kupac, csomó', vörk 'bimbó' + va < ko. va 'víz'. Vukva f. TSK.22.: or. Vukva, az or. Izma baloldali mellékfolyója. < or. Vuk < ko. vug 'kis ív' + va < ko. va 'víz. A fenti nevekben a va elem alapjául egyértelműen a komi va 'víz' jelentésű szó szolgált. Feltűnő, hogy a ko. va 'víz' szó igen elterjedt a víznevekben, Szín előtaggal együttes előfordulásra csupán egyetlen adatot találtunk. Ha ezzel a —va elemmel azonos lenne a magyar Szinva második —va része, akkor a Szinva pataknevünk komi sajátosságot őrizne. Ez pedig lehetetlen egyrészt kronoló­giai okok miatt, másrészt azért, mert a komi v- a va 'víz' szóban nem lehet k- eredetű. 2.3.3. A második lehetőség szerint a magyar Szinva -v-je korábbi -k- fejleménye (vö.: -k- > -G­49 > -y-> -w-> -V­50 > -0-). Az eredeti —k- és zöngésedett fejleménye a —g- kimutatható a —v- párhuzamaként. A következőkben jelentéstani megfelelői nemcsak a földrajzi nevekben, hanem a közszókban is. A szavak hangtani, alaktani vizsgálata és jelentéstani együttes vizsgálata másik dolgozat feladata. 48 Vö. magy. csepereg (az cső) a víz, magy. apró-cseprő, a folyó­forrás mindig kicsi, keskeny a torkolathoz képest. 49 Félzöngés hangjele. 50 Vokális, a magánhangzó jele, amely zártabbá válás és redukálódás után eltűnt az ejtésből. 58

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents