H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

CZEGLÉDI KATALIN: FÖLDRAJZI NEVEK ÉS A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET

CZEGLÉDI KATALIN FÖLDRAJZI NEVEK 1 A Kárpát-medence földrajzi 1. „...a pekingi ősember... félmillió évvel ezelőtt élt, használta a tüzet, és eszközeit feltört patakkavicsokból készítette... a pekingi ember kavicseszközeinek párjára bukkantak Vértesszőlősön.... Meleg vizű— télen sem befagyó —források közelében telepedett meg az ősember. "

2 Elgondolkodtató az a felismerés, hogy a földrajzi neveink születését jóval megelőzően a Kárpát-medencében élő és a pekingi ősember tevékenysége között hasonlóság volt. Adódik a kérdés, vajon valóságos kommunikációs kapcsolat létezett

3 a Kárpát-medencétől a Csendes-óceánig már ilyen korai időktől kezdve, vagy egyszerűen csak a természeti környezet kínálta feltételeknek ez a hasonlóság az egyetlen törvényszerű következménye. A kérdés tehát eldöntendő, és egyrészt a kelet-nyugati kapcsolatok eredetére, kezdeteire adhat választ, másrészt a Kárpát-medence népeinek sorsáról közölne ismereteket. Segítene a válasz megtalálásában számos kérdésre, köztük arra, hogy a Kárpát-medence földrajzi nevei mely keleti területekkel vannak kapcsolatban. Az általunk vizsgált Volga—Urál vidéke és a Kárpát-medence földrajzi nevei között egyértelmű a kapcsolat. Kronológiai és nyelvi vonatkozásai azonban tisztázásra várnak. A víznevek tanulmányozása azt sugallja, hogy az élet és az emberi tevékenység első és legfontosabb feltétele egyértelműen a meleg vizű forrás és a patak volt. Az 1 A tanulságokat jelen dolgozatban egyetlen példán keresztül mutatjuk be, valójában azok több ezer név kutatásának az eredményei. Természetes tehát, hogy valamennyi idetartozó példát és valamennyi idevonatkozó jelenséget nem tudunk bemutatni még jelzésértékkel sem. 2 LÁSZLÓ 1999.1.31. 3 Kr. előtt az őskőkorban 600 ezer és 150 ezer közötti időszakra datálják a kinai és a vértesszőlősi ember létezését (LÁSZLÓ 1999.1:29). Talán az ember már ekkor képes volt sok ezer kilométernyi vándorút megtételére. 4 LÁSZLÓ 1999. 1.28. 5 Számunkra fontos, hogy a feltett uráli alapnyelvi egység korát (kb. i.e. 6.000 év) több ezer évvel megelőzően a mai lakóhelyünkön emberi kommunikációt lehetővé tevő, feltételező élet folyt. „A Kárpát-medence a legnagyobb lehűlések alkalmával is mindvégig jégmentes volt, és alkalmas maradt emberi megtelepedésre. A jégkor ősembere kizárólag természeti gazdálkodást folytatott: vadászatból, halászatból, és gyűjtögetésből tartotta fenn magát. Az ősi vadászcsoportok rövid életű telepei főként a középhegységi területeken és a folyóvölgyekben, elsősorban a nagytestű növényevő csordaállatok, mint például a rénszarvas, vádló, mamut szeA MAGYAR ŐSTÖRTÉNET keleti kapcsolatai (Szinva)

1 ősembereknek tájékozódniuk kellett, ehhez pedig valamilyen jelre volt szükség. Valószínű, a forrásvíz, a születő víz, a folyóvíz hangját próbálták utánozni legelőször. Természetes tehát arra gondolnunk, hogy a legelső elnevezések a forrás- és pataknevek lehettek, amelyeknek az ősei egyszerűen hangutánzó szavak voltak. A névkutatás során figyelembe kell vennünk számos tényezőt, köztük azt, hogy „ ...az ősember kori folyóhálózatunk...más volt, mint a mai...". Továbbá nyugat felől „Izlandon és az angol szigeteken át Közép-Franciaországon keresztül ívelt a jéghatár, s ez ráfeküdt a Kárpátokra, s innen Kijev alatt ívelt fel a Közép-Urál tájékáig. " Emberi életre alkalmas területek ettől délre ül. keletre lehettek. Mindenesetre a „ ...Kárpát-medence első benépesülése Kr. e. 500000 év... " körüli időre tehető.

5 Ez azt is jelenti, hogy a Kárpát-medence megelőzte Nyugat- és Észak-Európát, s itt előbb jelenhettek meg az ember ősei. Ez a tény pedig további kérdéseket vet fel: Vajon az első forrás és patak elnevezéseink itt születtek a Kárpát-medencében? Honnan ered a névadási kultúránk? Lehet-e, kell-e két fő kiinduló hellyel — Ázsiával is — számolni mindjárt a kezdeteket illetően? Mi a magyarázata a Csendes-óceántól a Kárpát-medencéig meglévő párhuzamos földrajzi névi adatoknak? Véletlen egyezésről nem beszélhetünk akkor, amikor azok rendszert alkotnak.

6 A zonális vándorlási útvonalainak tágabb térségében található. A jégkorszak vége felé, amikor a jégtakaró északra húzódása kezdett lezárulni, megindult egy lassú felmelegedés, és a hőmérséklet a maihoz hasonlóvá vált. A klimajavulás hatására a Kárpát-medence fokozatosan beerdösödött....A természeti környezet átalakulásával összhangban az állatvilág is kicserélődött. A jégkor végi vadászcsoportok utódainak egy része... követte az északra vonuló állatokat. Más részük viszont alkalmazkodott a megváltozott környezethez, és a korábbi rénszarvas, mamut és barlangi medve vadászokból őstulok, bölény és gímszarvas vadászok lettek. " Az emberiség történetének ez a továbbra is zsákmányoló életmódot folytató szakasza ... kb. 10.000 évtől 7.500 évig tartott... KERTÉSZ 1996. 6—7. 6 Érvényesül „A rendszer és illeszkedő elemei kölcsönös igazolásának elve. Ez azt jelenti, hogy ha bizonyos elemek egy rendszerbe illeszkednek, akkor egy részről az illeszkedő elemek igazolják a rendszer létezését, másrészről az elemek rendszerbe illeszkedése igazolja az elemek helyes meghatározását, kiválasztását. így valamely rendszer és az illeszkedő elemei kölcsönösen igazolják egymást. Rendszer a szabályszerűen illeszkedő és/vagy célszerűen funkcionáló elemek kapcsolata. " (FARKASINSZKY 2002. 48.) 47