H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

CZEGLÉDI KATALIN: FÖLDRAJZI NEVEK ÉS A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET

párhuzamos adatok vizsgálatakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy „Az őskőkor vadászai az északra húzódó állatvilág nyomában zömmel maguk is északra vándoroltak... "

1 Az a természetes, ha vitték magukkal addigi ismereteiket, így akár születőben lévő, akár már kész nyelvüket is. Súlyos, válaszra váró kérdés, a magyar nyelv kialakulásában — így a névadásban — volt-e szerepe annak a ténynek, hogy nem volt lakatlan hazánk, amikor az első jövevények megjelentek a Kárpát-medencében. Valószínű, „ ... Kis ázsia felől hatoltak be hazánk... területére... " Miután „ ...a természeti környezetbe belenőtt ember együtt vándorol a megszokott „életterével", eleve fel kell tennünk, hogy a növény- és állatvilággal együtt déli népesség is érkezett Közép-Európába az előző korokból itt maradt népesség mellé. " Nyelvünk születésének vizsgálatakor fontos lenne tudni valamit egyfelől „ az előző korokból itt maradt népesség" nyelvéről, származnak-e pl. tőlük szavak, földrajzi nevek, másfelől a kelet felől érkezők honnan, mikor és milyen nyelvi kultúrával érkeztek a Kárpát-medencébe. A párhuzamos földrajzi névi adatok a Kárpát-medencében és tőle keletre a véletlen egyezés kizárása mellett nyelvi kapcsolatokat, összefüggéseket sejtetnek. A földrajzi nevek tudományos, összehasonlító történeti szempontú feldolgozása szükségszerű. A Kárpát-medence földrajzi neveinek a keleti kapcsolatait kutatva a Kínától a Kárpát-medencéig tartó területek neveit górcső alá venni annak figyelembe vételével, hogy a jég határának északra és nyugatabbra vonulását az ősemberek egy része követte, akik részben megőrizték a természeti környezet nyújtotta eredetihez hasonló lehetőségeket. Az ősi lakóhely természeti környezete az időjárási változások miatt módosult, s a helyben maradók élete a megváltozott természeti környezethez idomult, annak függvényében alakult. Ennek pedig nyomát kell találnunk a nyelvben. Az északra húzódás és a helyben maradás mellett minden bizonnyal más irányba is történt vándorlás, s az ősember az első tapasztalataiból származó ismereteit megőrizve az új környezetében is felhasználta.

10 Vizsgált területünk a Volga-Urál vidékének egy része az utolsó jéghatár közeli, a másik része pedig a távolabbi területek övezetébe tartozik, s ez meghatározza az emberi élet lehetőségét, minőségét. Vajon az emberi kommunikáció születése idején lakható terület volt, vagy ide már emberi beszédet ismerők érkeztek, s a nyelvük itt már csak tovább alakult? Miután az ember nemcsak az életterével, hanem tudatával és a nyelvével együtt költözik, a földrajzi neveknek őrizniük kell máshonnan való költözés esetén a korábbi helyek nyelvi emlékeit, helyben születés esetén pedig a születés, kialakulás körülményeit. Eldöntendő, hogy a Kárpát-medence víznevei itt kialakult tudat és 7 LÁSZLÓ 1999.1.38. 8 LÁSZLÓ 1999.

1. 36. 9 LÁSZLÓ 1999.1.40. 10 Vö.: A fa elnevezései ós a szekér szavunk összefüggése. (CZEGLÉDI2001.) 11 A Szinva pataknév párhuzamainak a tanulmányozását azért tartjuk szükségesnek és hasznosnak, mert -va végű ill. va elemű víznevek 48 megszületett nyelv termékei, vagy mindezt keletről hozták a névadók. 2. Jelen dolgozatban a magyar Szinva patak nevét, annak lehetséges tulajdonnévi, köznévi párjait és változatait, valamint azok nyelvi hátterét vizsgáljuk a Kárpát-medencében és a Volga-Urál vidéken. A magy. Szinva 'Miskolcnál a Sajóba ömlő patak'. Szláv eredetű, de a részletek vitathatók. Vö.: egyfelől a szláv *sinb ~ sinb 'kék, szürke' mn. családjába tartozó szb.-hv. Sinjava, le. Siniawa ~ or. CUHRB ... helynevekkel, másfelől pedig a szláv *svin'a ~ svinbja 'disznó' következő származékaival: szb.-hv. Svina hn.... szik. Svinná hn, ... le. Éwinna hn... Swiniawa hn.,... ukr. Svinna. A Szinva folyónevünket vizsgálnunk kell egyrészt azért, mert nincs határozott, egyértelmű magyarázata, másrészt azért, mert a névnek a keleti kapcsolatai teljesen feltáratlanok, és végül azért, mert nincs rend a névnek alapul szolgált köznevek körül sem. Eldöntendő, van-e közük a folyónévhez a szláv *sinb ~ sinb 'kék, szürke' melléknévnek és a szláv *svin'a ~ svinbja 'disznó' főnévnek. Ehhez pedig első lépésként tisztázni kell, hogy a Szinva felbontható-e Szin + va összetételre, vagy pedig Szi + nva részekre tagolható, és a Szinva valamint a Szin egymásnak csupán alakváltozatai. A válasz megtalálásához számba kell venni a Kárpát-medencében található egyrészt -va végű folyóneveket és folyónév eredetű helységneveket, másrészt azokat, amelyek nemcsak szerkezetileg, de jelentéstani, hangtani szempontból is közös gyökerűeknek látszanak a Szinva névvel. Jelentéstani szempontból tisztázni kell, hogyan kapcsolódhatnak ide a szláv 'kék' és a 'disznó' jelentésű szavak. Mindehhez nem nélkülözhetjük a folyóforrások, folyók keletkezési módjainak a megismerését, azok tulajdonságait, amelyek egyszerre vannak jelen a folyó nevében. Eleink eddig feltételezett lakóhelyein a vízforrás, a folyó megjelenésének három alapvető módja volt lehetséges. Az egyik szerint a víz a hegyről jön le, vagy a szikla oldalából fakad, s a változó intenzitással kisarjadó, kiömlő, csurgó víz a földön árkot vájva tovafolyik. A másik, amikor a földből felbugyogó víz köröket ír le, majd továbbfolyik a lejtősebb irányban. A vizsgált területen a Volga-Urál vidékén jellemző, hogy a földből feltörő víz környékén állóvíz, tó keletkezik, amelyet olykor mocsár vesz körül, s innen ered a folyó. A harmadik szerint a hó, a jég olvadásakor felgyülemlett víz megindul, utat keresve magának; az olvadás hevességétől függően békésen, lassan folyik el, vagy pedig hatalmas dübörgéssel, zúgva, bőgve hasít, tör magának utat, árkot. A folyóforrás tulajdonságai az alábbiakra utalnak: és víznévi eredetű egyéb földrajzi nevek nagy mennyiségben fordulnak elő a Volga-Urál vidékén, mi több, mint köznév ismeretes a komiban vö.: ko. va 'víz, folyó, patak', amelynek genetikai megfelelői igen elterjedtek. Tisztázni kell tehát, milyen összefüggés van a Kárpát-medencében és az Urál-vidékén található változatok között. 12 KISS 1980.