H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
SZABÓ ISTVÁN: AMI SZOLNOKOT ORSZÁGOSAN IS ISMERTTÉ TETTE
Q 8. kép. 1944-es falragasz konzervárúkat vásárolhatnak. Zsidók részére sertés vagy borjúhúst kiadni nem szabad. 4.) a zsidók közül tejellátásra csak a terhesanyák, terhesség negyedik hónapjától a szülésig és a csecsemők és kisgyermekek részesülhetnek annak az évnek a végéig, amelyben 3-ig életévüket betöltik. A fentebb ismertetett rendelkezések 1944. év május hó 1-ével lépnek hatályba. Zsidónak tekintendők azok, akik a sárga csillagviselésére kötelesek. Felhívom ennekfolytán a zsidó megkülönböztető sárga csillag viselésére köteles zsidókat, hogy a) cukorjegyeiket és vásárlási kiskönyveiket felülbélyegzés végett b) hús és zsírjegyeiket, továbbá a 4-ikpont alá nem tartozó személyek részére kiadott tejjegyeiket 1944. év május 5-ig szolgáltassák be a jegykiosztó körzeti irodákba, ahol a bevont hús és zsírjegyek helyett a zsidókat megillető hús és olaj (zsiradék) jegyeket megfogják kapni. A cukorjegyek kicserélése iránt később történik intézkedés, de május 1-től kezdődően zsidók a birtokukban maradó cukorjegyeket május hó 1-től érvényes jegy szelvényeiket már nem válthatják be. A kijelölt cukorkereskedők „zsidó" felülbélyegzéssel ellátott cukorjegyek szelvényeire május 1-től cukrot nem adhatnak ki. Zsidók az őket megillető új cukorjegyeket csakis a zsidó 25 VARGA Béla: A szolnoki zsidóság törtenete, 1840—1944. Szolnok, 1994.129. 282 felülbélyegzéssel ellátott és május 1-től be sem váltott jegy szelvény ékkel ellátott cukorjegyükre kaphatják meg. A kiadás időpontját annak idején közhírré teszem. Közhírré teszem még, hogy a zsidók sertés és borjúhúst május 1-től nem vásárolhatnak és ilyet húsiparosok zsidók részére nem szolgáltathatnak ki. " Vagy hogy a dokumentumok közül is mutassunk példát, idézzük a szolnoki pénzügyi főtanácsos 1944. június 3-i feletteseihez (M. Kir. Pénzügyminisztérium) küldött jelentést, amelyben például az áll, hogy: „ ...tiszteletteljesen bejelentem, hogy Szolnok városában a német Wehrmacht és SS alakulatok oly mértékben tömörülnek, hogy azok elhelyezése iskolák és egyéb középület híján csak az (ekkor már felállított gettóba kényszerült) zsidó lakásokban lehetséges. Még mielőtt a leltározás kezdetét vehette volna, a német katonai lakás kiutaló bizottság a zsidó hitközségtől nyert névsor alapján egyszerűen birtokba vette a legmódosabb zsidók lakásait, és azokat ma is használja, berendezési tárgyaikat és egyéb értéktárgyakat is egyik lakásból a másikba hurcolt és oly önhatalmúlag rendelkezett, hogy az itteni hatóságok (rendőrkapitányság, polgármesteri hivatal:) teljesen tehetetlenek voltak vele szemben és a pénzügyigazgatóság sem tudott ezekben a már elfoglalt lakásokban semmit sem tenni, mert állításuk szerint ők maguk leltároztak és nem hajlandók senkit sem a lakásokba bebocsátani ...(sőt) az üzlethelyiségekre is kiterjedt az igénylés a német katonaság részéről és mind gyakrabban — természetesen rövid úton szóbelileg — követelik egyes áruházak (:a legnagyobbak:) kiürítését, legutóbb egy üzletház kiürítését, amelyben a ruha és cipő kereskedésen kívül egy könyvkereskedés és nyomdavállalat, valamint egy hentesüzlet is van elhelyezve és mondhatnám záros határidőt szabnak ennek keresztülvitelére... Legutóbb egyik kívánságuk az volt, hogy a zsidó ingóságok közül vegyük ki az ágyneműket és azokat mind szolgáltassuk ki nekik és az itteni Nemzeti Szállodának, ahol beszállásoltjaik is vannak, mert a szállodának ágyneműi annyira rongyosak, hogy azokat ők használni nem tudják. Groteszknek mondható a következő eset is, amikor létesítendő katonaotthonok részére többek között 500 mély, 500 lapos tányér, 1.200pohár, 300 hajlított szék stb. s a végén egy zongora kiszolgáltatását is kérik... " Látva a hivatalosan működő hatóságok tehetetlenségét ezekkel az ellentmondást nem tűrő diktátumokkal szemben, a magyar hivatalos szervek is nekibuzdultak. „ ...ami a zsidó tárgyak igénylését illeti, sajnálattal rá kell mutatnom arra, hogy ezt nemcsak a német katonaság praktizálja, de egymás után érkeznek be hozzám igénylések az egyes m. kir. katonai alakulatok, hivatalok és levente otthonok részéről is, amelyek hihetetlen mértékben kérnek kiutalást berendezési tárgyakat illetőleg, biliárd, könyvtár magyar klasszikusokkal, zongora, pingpong asztal, hegedű, kis bőgő, szőnyegek stb. kíséretében..." Vagyis: hatalmát veszíti a hatalom, elszabadulnak az indulatok, megszűnik a rend. Elsősorban a vagyont, a tárgyi értéket érintően. De az azok körül kialakuló anarchiával 26 Uo. 136—137. 27 Uo. 137—138.
