H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
EGRI MÁRIA: MÉSZÁROS LAJOS
elemzi Mészáros Lajos művészetét. Célja, hogy „ez a szinte problémamentesen tiszta festészet a maga értékében kapjon hangsúlyt és az őt megillető helyre legyen állítva.^ - írja. Ecsery 1965-ben meglátogatta a művészt művésztelepi műtermében. A megáradt Zagyva reggel, Halász a Zagyván, Kertben, Önarckép IV. Akt tanulmány, Fekvő akt munkáit említi, s a Kolozsvári úti óvoda számára készülő mozaik képeit, „itár Mészáros Lajos festészete nem vet fel különös problémákat, ez nem jelent egyet valamiféle egysíkúsággal. Problémátlansága abból a forrásból fakad, amelynek az eszmei és művészi tisztánlátás az eredendője. Tudja, hogy mit akar és azt következetesen meg is valósítja. Nem keresi a mindenáron újat, s így nem téved járatlan útvesztőkbe. Az önmagából adódó festésmódot követi, ezért hat nála minden egyszerűnek és tisztának..." 6 — összegzi tapasztalatait. Az elkészült óvodai mozaikokról a Szolnok megyei Néplap 1966. július 3-i számából tudunk meg többet, Rideg Gábor, A pávás mozaik. — írásából. A művész több jelentős képéről is szó esik a műteremlátogatás során, például az aktrajzokról, amelyek megelőzték nagyméretű olaját, a Fekvő akt -ot. „Számomra az emberi test a legizgalmasabb tájkép — nyilatkozza — a portré, a figurális kompozíció a legizgalmasabb festői feladat, de sokkal problematikusabb is. Amikor idekerültünk a művésztelepre. Meggyes Lacival együtt mi kezdtünk először újra, céltudatosan figurális képeket festeni Szolnokon.''' Akkoriban készült a második kompos képe. ,JMég jóformán csak színvázlat. Félbe hagytam, hogy érlelődjön. Egyelőre őszintén szólva azt sem tudom, miként fogom továbbfejleszteni. Felakasztottam a falra, hogy mindig szem előtt legyen. így ha van egy kis időm munka közben, gondolkodhatom rajta. Szeretném, ha egy évben csak két-három képet kellene festenem. Akkor minden művét kiérlelhetné az ember. Manapság úgyszólván hiányoznak a Önarckép II. míves képek, ehhez az kellene, ha volna az embernek ideje, hogy egy-egy nagyobb kompozícióhoz legalább annyi vázlatot, tanulmányt készíthetne, mint mondjuk Munkácsy tette. Ma a festőnek azonban sajnos nemcsak hivatása, hanem megélhetése is a művészet.''' A festők jellegzetes szokása, hogy a legismertebb és mindig kéznél lévő modellként saját arcmásukat használják egy-egy stiláris ötlet kipróbálásához. így egy-egy művész oeuvrejében önarcképein keresztül nemcsak a festői korszakokat, de arcvonásainak változását is követhetjük. Mászáros Lajos egyik legkorábbi portréján, 1956os dátum szerepel. (Önarckép VI.) Semleges, tárgynélküli háttér előtt jelenik meg a fiatal férfifej, alig jelzett sötét zakóra kihajló, fehér nyakú ingben. Színes festékfoltokkal tapogatja körül az arc csontszerkezetét, sárgás szürkés variációkkal a fényben fürdő felületet, szürkéskékes árnyékkal a nyak alatti hajlatokat, meleg sárgás-barnásokkal az arc sötétbe fordított jobb oldalát. A száj pirosa, a kis pirossal-kékkel kevert sötét szemek, szemöldökök tagolják az arcot. Könynyed, a háttérnél, a sötét hajnál, a ruhánál vékonyan húzott festékfelrakás mozgalmas frissességet kölcsönöz a kis portrénak. Dátum nélküli, de megkockáztatjuk, hogy előbbinél korábbi, vagy legalábbis egyidejű a szintén hagyatékában őrzött Önarckép IV. Előzőnél kidolgozottabb, festőileg klasszikus felépítésű portré. Nagyon fiatal a keskeny, sovány arc, a felfelé fésült haj. A kékesfehér galléros ing mellénél vörösek, sötétzöldek, lilásak árnyékolnak. A rózsaszínes-sárgás, láthatóan több színnel megmozgatott, világos felsőkabát meglepő színérzékről tanúskodik. Szintén foltokból építkezik, Műtermi csendélet 15 Ecsery Elemér: Mészáros Lajos. MŰVÉSZET 1965. 6. évf. 11. 38—39. 16 U.o. 17 Rideg Gábor: A pávás mozaik. Müvésztelepi vázlatok. Szolnok megyei Néplap 1966. VII. 3. 11.. 262
