H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
FÜVESSY ANIKÓ: EGY KEVÉSBÉ ISMERT BÚTORFESTŐ STÍLUSRÓL
9. kép A legények karzatának festett kazettája (Tiszafüred, református templom) csak Tiszafüred közvetlen környékén, hanem a Nagykunság északi részén is kimutatható. A gyűjteményekben legnagyobb gyakorisággal Tiszafüredről és a környező falvakból került be, mely nagyban valószínűsíti tiszafüredi kialakulását. Bár a gyűjtési adatok konkrét készítő vagy készítők, műhelyek nevét nem őrizték meg, az anyakönyvek és az 1841-ben megalakult vegyes céh irataiból következtetéseket lehet levonni. Tiszafüredi készítését, de idegen eredetét a református templom karzatainak festett kazettái is valószínűsítik. Ezeket a karzatokat valószínűleg az északi oldal 177l-es bővítése során alakították ki, melyet a legények karzatának dátumvésetei (1787, 1789, 1792, 1796, 1801) is megerősítenek. A legények karzata hagyományos, 18. századi ácsolata napjainkig változatlan. A bejárat felőli karzat jelentősebb átalakításon, erősítésen és bővítésen esett át az 1871-ben ott elhelyezett orgona miatt. A 18. század végétől az 1800-as évek első feléig a templomot többször bővítették, renoválták. Ezekben az években, vagy az 1771—72-es újjáépítés során alakíthatták ki a klasszicista stílusú festett álmennyezetet és karzatkazettákat. Az újjáépítés során a déli fal kivételével teljesen átépítették a templomot. Pontos készítési idejéről és festőjéről eddig nem találtunk adatokat, de biztos, hogy 1809-ben már a most megtekinthető formában létezett. Olyan pontos leírást adtak ekkor a templom kazettáiról, mely jelentősebb későbbi átfestésre nem nyújt lehetőséget. 16 Az álmennyezetet a 19. század végén lebontották. Megmaradt töredékein és a karzatok alatt, de már itt kazettákba fogva az egyszerű főmotívum a karikába zárt kálvinrózsa (9. kép). 17 Egyes stiláris jegyek arra is utalnak, hogy a be16 Egyházi gyűlések jegyzőkönyve 1789—1852. A Tisza Fürcdi Református Eklézsia Javainak számbavétele 1809. 17 Tóth D., 1942.4. 18 1861 -ben a szolnoki építővel, Kapusival az asztalosmunkákról és a festésről egyezett meg a presbitérium. Megállapodásuk értelmében a vállalkozó veszi a festéket, az egyház pedig elvégezteti a 1 járat felőli karzatot a bővítés során átfestették. Térkitöltő elemei, a csigavonalban végződő klasszicista indák javí| tások és durva átfestések jól látható nyomát őrzik. A hátsó | karzattól eltérően a térkitöltő elemek nem egységesek. Ez az átfestés csakis az orgona elhelyezésekor történhetett, az 1 átfestő művészi munkára nem törekedett (10. kép). Valószínűleg az 1859—1862 közti újabb felújítás során kapott a templomi padsor is kék alapú flóderezett festést, melyet később sárgásbarnára festettek át. Ezt a feltételezést a presbitériumi jegyzőkönyv is megerősíti, mely a felújítás során jelentősebb mennyiségű kék festék beszerzéséről tudósít. 18 10. kép Az első karzat kazettája (Tiszafüred, református templom) A két karzat alján ugyan egyaránt, de különböző minőségben megtalálható a körmezővel keretezett kálvinrózsa. Tiszafüreden tehát a sajátos bútorfestő stílus kialakulását megelőzően a református templomban már jelen volt a körmezős keretezés, a hívek közelinek érezték, később pedig elfogadták ezt a stílust. A bútorfestő asztalos innen is meríthette a főmotívum egyedi kiemelésének ötletét. Tiszafüredi asztalosok a céhkeretek között Pont a Tiszaigaron talált festett bútorok festésének idején tűnik fel 1835—1840 között a katolikus és a református anyakönyvekben keresztszülőként és szülőként három idegen eredetű asztalos: Gittel Ferenc, nemes Kruspyr József és Pásti István. Az 1841-ben megalakuló vegyes céh asztalos alapítótagjai. A céh jegyzőkönyve 1842-től maradt fenn, s kapcsolatrendszerük, céhben betöltött szerepük ennek segítségével tanulmányozható. 19 A három asztalos alapító személyéről viszonylag kevés adat áll festést. „Az c czélra meg állapított halványkék festéket az egyház részére 14 napok alatt" saját költségén kell leszállítania. Vö.: T.Füredi Helv.-hit-vallású Egyház jegyzőkönyve 1855.-ik évtől. 200. 19 KPM történeti-dokumentációs gyűjteménye (ezután KPM tört-dok.) 69.72.1. 228
