H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

FÜVESSY ANIKÓ: EGY KEVÉSBÉ ISMERT BÚTORFESTŐ STÍLUSRÓL

rendelkezésre. Nagyjából egykorúak, a 19. század elején születtek. A legkorábbi adat, igaz, csak egy-két éves eltéréssel, Gittel Ferencre vonatkozik. Vezetékneve német eredetű. Római katolikus vallású volt, s talán Csehország érintésével került Tiszafüredre. Róla az anyakönyvi kutatás csak azt derítette ki, hogy felesége Rózsa Katalin volt, akivel már házasságkötésük után, 1835 körül költözött Tiszafüredre. Rózsa Katalin minden valószínűség szerint Gittel tiszafüredi céhtársának, Rózsa Ferenc kötélgyártónak a testvére volt. Rózsa Ferencről házasságkötésekor 1829ban az anyakönyvbe bejegyezték, hogy gyöngyösi származású.

20 Ez arra enged következtetni, hogy Gittel Gyöngyös érintésével s talán sógora ösztönzésére költözött Tiszafüredre. Gittel Ferenc és felesége viszonylag ritkán és csak keresztszülőként szerepeltek mind a katolikus (1835-tól), mind a református (1839-től) anyakönyvekben. Gyermekeik születéséről, haláláról, esetleges szegődtetéséről és szabadításáról hallgatnak a források. Gittel Ferenc, aki igen gyakran a vegyes céh első céhmestere volt, 1855. március 18-án halt meg, 54 éves korában. Halálakor születési helyét nem tüntették fel.

21 Származási helyére halvány nyomként Horánszky Ferenc, a lányok tanítója feleségének neve, Francisca Gittel utal, akinek 1868-as halálakor azt jegyezték be, hogy Bohémiából érkezett.

22 Ez ugyan meglehetősen bizonytalan nyom, de Csehországra és Morvaországra utal, ahonnan a jelzett időben Tiszafüredre a fellendülő építkezésekre hosszabb-rövidebb időre számos mesterember (ács, kőműves), köztük asztalos is érkezett. Gittel a tiszafüredi vegyes céh megalakulása előtt is céhkeretek között dolgozott. Az 1819-ben alakult karcagi lakatos, asztalos, kovács, kerékgyártó és kalapos vegyes céh vidéki mestere volt 1836-ban. Neve mellett azt is feltüntették, hogy „filiális mester rég óta". 1836-ban az abádi Kovács János volt az inasa.

23 A karcagi céhben volt filiális mester a kunhegyesi Major Miklós is, akit „remekes asztalos "-ként tüntettek fel. Sajnos, a Soós Adorján által használt és munkájában részleteiben be nem mutatott források elvesztek, így Gittel működéséről más adat nem maradt fenn. A másik két asztalos is betelepültként került Tiszafüredre. A református vallású nemes Kruspyr József 1879. január 4-én, 75 éves korában halt meg. Az anyakönyvi bejegyzés egerlövői születését is feltüntette.

24 Tágabb rokonsága is az 1833-ban megnyitott tiszai híddal összefüggésben a kedvezőbb közlekedési s ezzel kereskedelmi lehetőségű mezővárosba költözött.

25 1839. január 12-től találkozunk Kruspyr József nevével a tiszafüredi református anyakönyvekben keresztszülőként, majd később szülőként (1839. szept. 5. — Sándor, 1841. jan. 6. — Mária, 1842. márc. 22. — József, 1843. márc. 18. — Sándor). A Tiszafüreden született gyermekek keresztszülei tekintélyes nemesi család tagjai: az anyakönyv szerint tekintetes Pazonyi Elek Menyhért és neje, tekintetes Csorna Mária, illetve Elek József úr és Ts. Nagy Julianna asszony.

26 Kruspyr József 1804 körül született Egerlövőn. Nem tudjuk, mely városban tanult, de Eger, Miskolc, esetleg Mezőcsát mint céhes vagy valamelyik asztaloscéh filiálisa egyaránt szóba jöhet. Bár nincs nyoma a debreceni legények származási helyét feltüntető Varga Gyula-féle tanulmányban, vándorlása során nagy valószínűséggel Debrecent és a debreceni céhhez tartozó filiális helyeket is felkereshette.

27 Későn önállósult, s talán későn is remekelhetett. Erre részben késői házasságkötése, melyre 1839—1843 között született gyermekei, részben a füredi céhjegyzőkönyv 1844. szeptember 8-i bejegyzése utal: „Kruspyr Jósef asztalos meister által még az múlt kántor gyűllést követtve be szegődtettet két Inasok — jelesen Százmán Károly Miskoltzi születés R Ch és Szabó János Poroszlai születés R.Ch. Be szegődtetési bére, a Chéh által el ajándékozott remekbe készült író asztal ingyenes átadásáért el engedtetett". Feltételezzük, hogy valamelyik környező céh filiális mestere lehetett, s valószínűleg korábban a remek készítése alól mentességet nyert. Ez — mint ahogy a füredi céh poroszlói filiális mestereinél kitűnik — nem volt szokatlan jelenség. A legények fogadási sorrendjében a második helyen, rangban tehát mindéképpen Gittel Ferenc mögött állt.

28 1866 -ig számos fontos céhtisztséget töltött be (első céhmester, atyamester, jegyző). 1855-től már bizonyíthatóan egyházi elöljáró, később árvagyám, mindez tekintélyével és vagyoni helyzetével áll összefüggésben. A református halotti anyakönyvek alapján azt is tudjuk, hogy Kruspyr József nagyobb asztalosműhelyt vezethetett. 434-es számú házánál elhunytként tüntették fel 1863-ban a 82 éves öreg Szűcs István asztalost, aki apósa volt.

29 Két fia, Sándor és József is apjuk mellett tanultak. Miután segédek lettek (1859, 1861), Kruspyr József már csak egy inast, a tiszaörsi Kovács Józsefet szegődtette (1861). Pásti István 1840 decemberében, asztaloslegényként már biztosan Tiszafüreden élt, itt anyakönyvezték Károly nevű fiát.

30 48 éves korában halt meg, haláláig (1854) a céh tagja, de egy évtized alatt sem inast, sem legényt nem fogad és szabadít. Hármójuk közül a rangsorban ő az 20 Római Katolikus vegyes egyházi anyakönyv (ezután KVA) 1.36. 21 KVA II. 11. 22 KVA II. 123. 23 Soós A., 1925. 58. 24 Református halotti anyakönyv (ezután RHA V. 19.) 25 A nemes Kruspyr család valószínűleg 1618-ban nyert armalisát II. Mátyástól. Azonosnak vélik a varbói Kruspicr vagy Krusper családdal. Tagjait Ncmcs-Kottcskón, Hrahovon és Töreken találjuk meg. Egyik tagjuk, Mátyás fia, István Zsolnán lakott, majd Átányba költözött. Négy fiával együtt 1746-ban hirdették ki nemességét Trencsén megye bizonyságlcvele alapján. Valószínű, hogy ennek az átányi ágnak Egerlövőre költözött egyik leszármazottja Kruspyr József. V.ö: Orosz E., 1906. 164. 26 Az Elek család II. Fcrdidándtól 1625-ben kapott nemesi levelet. A szétágazó családban egri, szalonnai, szászfai, miskolci és tiszaszőlősi lakosokat találunk. Egyes tagjai Pazonyi előnevet is viselnek, de kapcsolatukat a Szabolcs megyei pazonyi Elek családdal nem lehetett kideríteni. Vö.: Orosz E., 1906. 73. 27 Varga Gy., 1990. 93—161. 28 KPMtört-dok. 69.72.1. 12. 29 Tiszafüred, Református halotti anyakönyv IV. 104. 30 Tiszafüred, Református vegyes anyakönyv (ezután: RVA) III. 177. 229