H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

BAGDI RÓBERT-DEMETER GÁBOR: A FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK SZEREPE A KÖZÖSSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁSBAN ÉS A PEREMVIDÉKEK ASSZIMILÁCIÓJÁBAN SÁROS MEGYE PÉLDÁJÁN

magyarul beszél % lakosságszám Eperjesi járás Finta 142 16 865 Kapi 200 25 783 F.Sebes 142 28 510 Sóbánya 592 60 983 S-Kellcmes 227 44 503 Terjékfalva 5 3 167 Szedikert 20 5 557 Felsővízközi járás Felsővízköz 243 35 679 Kiskurima 71 16 438 Ladomérmező 20 7 247 Róna 7 1 510 Tizsény 9 7 138 Lemcsi járás Abos 87 18 482 Lcmcs 279 31 891 Patacskó 16 8 213 Budamér 262 46 569 Böki 39 15 271 Somos 246 17 1421 Zscgnyc 97 33 292 Sárosófalu 111 42 261 Senyék 49 40 121 4. táblázat. A magyart beszélők aránya (saját szerk. Magyar Statisztikai Közlemények, 42. és 46. kötet alapján) Összefoglalás E tanulmányban — Sáros megye példáján — bemutattuk az eltérő etnikai háttérrel rendelkező centrum és periféria viszonyát és egymásra hatását. Megállapítottuk, hogy — jóllehet még a peremterület lakossága is igen mobilis és kiterjedt gazdasági-társadalmi kapcsolatokkal rendelkezik — a vizsgált periódusban döntő változások mégsem játszódtak le Sáros megye etnikai viszonyaiban. Ez részben a megyén belüli közlekedésföldrajzi szituációnak, részben pedig — a peremvidékek esetében — a szomszéd megyék mint vonzásközpontok és hátországok folyamatos gazdasági és kulturális utánpótló hatásának tudható be a ruszinság esetében. Míg a peremvidéki ruszinság esetében a nemzeti ébredés korában mindez elegendőnek bizonyult, hogy ne olvadjanak be a nyelvileg hasonló közeget képviselő szlovákságba, addig egy évszázaddal korábban a fővölgyekben elhelyezkedő, és a nyelvi hátországgal való kapcsolatot elveszítő sárosi magyarság esetében eltérő kimenettel szembesülünk. Azaz leszögezhető, hogy amennyiben a folytonos kapcsolat megszakad, abban az esetben a központi elhelyezkedés inkább hátrányt jelent. Amennyiben viszont erős hátországa van egy közösségnek, a peremvidéki elhelyezkedés lehetővé teszi a megmaradást, még akkor is, ha a peremvidéken élők egymással való állandó kapcsolattartása nehézkes, de a hátország, illetve eltérő nyelvi közeg felé számos kapcsolattal rendelkezik. Jóllehet a sárosi ruszinság jelentős migrációs potenciállal rendelkezett és nyitott volt a szlovák és magyar vidékekkel való kapcsolatra is, nem következett be térvesztés. Ugyanakkor a jelentős kivándorlás miatt kétségtelen, hogy az etnikai bázis társadalmi alapja jelentősen meggyengült, s ennek részben az a politika volt az oka, hogy Sáros északi részein hiányzott mindennemű nagy gazdasági beruházás. (Erre ugyan azt lehet mondani, hogy ez elősegítette volna az etnikai térszerkezet roncsolását, de 1880—1910 között Biharban még úgy sem sikerült, hogy a telepítések legalább kis része az etnikai érintkezési felületen, a magyarság javára történt — jóllehet a szándékoltság nem bizonyítható). IRODALOM BAGDI RÓBERT — DEMETER GÁBOR 2004. Nyclvhatár változás, asszimilációs helyzetek és a statisztika megbízhatósága Zemplén megye példáján. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok évkönyve. Szolnok. 359—383. BALOGH Pál 1902. A népfajok Magyarországon. Kiadja a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásági Minisztérium. Budapest. 586. DÁVID Zoltán 1995. Sáros vármegye magyar településcinek pusztulása. KSH. Történeti demográfiai füzetek 14. 145—180. FÉNYES ELEK 1836—40. Magyar'országnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. I—

VI. Pest FÉNYES ELEK 1851. Magyarország geographiai szótára. Pest I—

II. 285. ül. 350. KNIEZSA ISTVÁN 1941. Adalékok a magyar szlovák nyclvhatár történetéhez. Athcnacum, Bp. 64. LEXICON LOCORUM 1920. Lexicon Universorum regni Hungariac locorum populosorum. Bp. Hornyánszky, 335. A MAGYAR KORONA Országainak 1910. évi népszámlálása, 1912 Magyar Statisztikai Közlemények, 42. és 46. kötet. Budapest UDVARI ISTVÁN 1994. Ruszinok a XVIII. században. A Vasvári Pál Társaság Füzetei 9. Nyíregyháza, 390. UDVARI ISTVÁN — VIGA GYULA 1993.. Ajavak cseréje, munka és vándorlás Sáros megyében a 18. század közepén. In: Népi kultúra — népi társadalom. 165—200. VÁLYI ANDRÁS 1796. Magyarországnak leírása. Buda I—

III. VIGA GYULA 1990. Árucsere és migráció Észak-Magyarországon. Debrecen—Nyíregyháza, Ethnica, 328. ZENTAI LÁSZLÓ (szerk.) 2001 A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Talma, 247. 222