H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

GY. FEKETE ISTVÁN: SZOLNOK ÉS AZ 1956-OS MAGYARORSZÁGI FORRADALOM ÉS KATONAI INTERVENCIÓ

Nagygyűlés a szolnoki Kossuth téren meny- és sajtószabadság, a Szovjetunióban elítélt hadifoglyok hazahozatala, a szovjet csapatok azonnali kivonása, a szabad képviselő-választás és végezetül március 15. és október 6. ünnepnappá nyilvánítása. E követelések magukban foglalták az akkori időszak bel- és külpolitikai feszültségeinek szinte minden kritikus pontját, területét. A pontokba foglalt követelések mellé rövid röplapokat is írtak, melyek rendre és nyugalomra intettek. 26-án a város üzemeiben reggel már nem indult meg a munka, mivel a pártbizottság népgyűlésre hívó üzenete nyomán mindenünnen megindultak az emberek a városközpont felé. A Kossuth téren tíz órára összegyűlt sokaság előtt Kálmán István nyitotta meg a népgyűlést. Beszédét a következőkkel kezdte: „Nehéz forradalmi időket élünk, feltámadt a nép igazi alkotó ereje... " Eztán felolvasta aló pontot, és bejelentette, hogy délután a városi tanács dísztermében megalakítják a Munkástanácsot. Ezért kérte, tusában megszüntetett repülőkiképző ezrede parancsnoka). A szónok elmondta a hallgatóságnak, hogy a szolnoki katonaság a forradalom mellett áll. Miután elénekelték a himnuszt, a tüntetés véget ért, a résztvevők lassan otthonaikba mentek.

4 Ezen a napon a tüntetések során összetörték a pártbizottság hirdetőtábláját és Beloiannisz emléktábláját, leverték a vörös csillagos feliratokat, az egyenruhásokat pedig jelvényeik nemzetiszínű szalagra történő lecserélésére szólították fel. Október 25-én a budapesti rádió közleményei nyomán a vidéken élők is tudomást szerezhettek a rádió ostromának részleteiről. Gelencsér Miklós, a Magyar Távirati Iroda (MTI) szolnoki kirendeltségének a vezetője, valamint a színház színészei, élükön Pauló Lajossal, az intézmény párttitkárával, meggyőzték a Szolnok Megyei Pártbizottság vezetőit, hogy a miskolci példát követve, válasszanak Munkástanácsot. Arra az elhatározásra jutottak, hogy Kálmán István, az MDP Szolnok megyei első titkára 26-ra népgyűlésre hívja a megyeszékhely gyárai, üzemei dolgozóit, és ismerteti velük a menet közben a Gelencsér és társai által összeállított 16 pontot. Ebben olyan követelések voltak, mint a hitelüket vesztett személyek eltávolítása a pátvezetésből és a kormányból, Farkas Mihály és társai perének nyilvános tárgyalása, a tervgazdaság erőltetett rendszerének és gyakorlatának felülvizsgálata, a külkereskedelmi szerződések nyilvánosságra hozatala, az uránium és az alumínium nemzeti célok érdekében történő, békés felhasználása, a bérrendezés, a nyugdíjkorhatár leszállítása, az erőszakos tsz-szervezések megszüntetése, a beszolgáltatási rendszer felülvizsgálata, lakásviszonyok javítása, a teljes véle»., - - - :: • Szovjet emlékmű az SZTK előtti téren A Szigligeti Színház melletti szovjet emlékmű, amelyet ledöntött a forradalmi hevület A szolnoki megyeháza mögött lévő szovjet emlékmű Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban HL) MN HM „Kilián Gy." Repülő Hajózó Tiszti Iskola parancsnok jelentése. 1957. HM Levéltár Bp. (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban) 00530. 5 Cseh G., 2003. 8—9. 181