H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

GY. FEKETE ISTVÁN: SZOLNOK ÉS AZ 1956-OS MAGYARORSZÁGI FORRADALOM ÉS KATONAI INTERVENCIÓ

hogy az üzemek addig válasszák meg a küldötteiket, akik e fontos politikai aktusnak majd a főszereplői lesznek. A városháza erkélyén egymást követték a szónokok. Az utolsó felszólaló, egy Molnár nevű építkezési brigádvezető azt indítványozza, hogy kérdezzék meg a honvédség képviselőit, hogy a katonák a forradalom mellett állnak-e. A megszólításra Mihály őrnagy (a Kilián Iskola híradó főnöke, akit a népgyűlésre hangosítási feladatok végrehajtásra küldtek ki) a következőket mondta: „a Helyőrség Parancsnoka azt üzeni Szolnok város lakosságának, hogy legyen mindenki nyugodt, a megalakuló Munkástanácsban a honvédség is képviselteti magát... " Ezt a bejelentést a mintegy 15—20 ezer fős tömeg (amelyben nemcsak szolnokiak szorongtak) megnyugvással vette tudomásul.

6 A népgyűlés résztvevőinek egy része a tervezett programok befejeztével elvonult az üzemekbe, míg a téren maradók a város szovjet emlékműveihez vonultak. A színDancsi József, a Megyei Munkástanács elnöke A szolnoki Megyei Tanács erkélyéről bejelentik a Munkástanács megalakulását háznál (ahol ma Zounuk ispán szobra látható) lévő, szivar alakú oszlopot először a Kőolajkutató Vállalat teherautójával kísérelték meg ledönteni, de mivel nem sikerült, csak egy traktorral értek célt. A megyeháza mögött (ma gépjárműparkoló) felállított domborművet a Verseghy Gimnázium és a Gépipari Technikum tanulói törték össze vasrudakkal. A rendelőintézet (SZTK) előtti emlékoszlopot a demonstráló tömeg megrongálta, a rajta lévő feliratot pedig bemázolta, de eltávolítására nem került sor.

7 A délután 2-re összehívott gyűlés helyszínének a városháza díszterme kicsinek bizonyult, ezért a küldöttek a megyeházára mentek át. Az érdeklődők sokasága (6— 8000 fő) a megyeháza előtt várta a híreket. A választást Kálmán István vezette le. A különböző szakterületek vezetőinek személyére vonatkozó javaslatokat „bekiabálás útján" jegyezték föl, majd a listára felkerült neveket kézfelnyújtással szavazták meg. A városi munkástanács elnökévé Dancsi Józsefet választották meg. (Kálmán István is bizalmat kapott, ő azonban nem vállalt tisztséget). A biztosok az elnökkel együtt 20 fős Intézőbizottságot alakítottak. Ezek közül 12-en voltak tagjai az MDP-nek, többségük értelmiségi munkakörben dolgozott.

8 A gyűlés befejeztével a választás eredményéről tájékoztatták a várakozó tömeget. A tüntetők követelték Juhász Imrénének, a megyei tanács elnökének és Zsemlye Ferenc elnökhelyettesnek a lemondását, ami „némi unszolás" után meg is történt. A megyeháza előtt a tüntetők részéről még más követelések is elhangzottak, így a tiszaföldváriak képviseletében Hegyi Teréz tanuló, a megyeháza erkélyéről olvasta fel a helyi diákság 12 pontba foglalt követelését. A rendezvény befejeztével a tömeg a szónokok többszöri felszólítására sem akart távozni. A fiatalok, egyetemisták, munkások fegyvert A szolnokiak aforradalmi eseményekről szóló híreket hallgatják a Szabadság téren követeltek azzal a céllal, hogy Budapestre menjenek, és ott bekapcsolódjanak a harcokba. Végül mintegy 700—800 fő elindult a katonai repülőtérre, míg a téren maradók egy HL Kilián Iskola parancsnok jelentése. 00531-00532. , Szikszai M. im. 102., Cseh G., 2001. írása szerint akár 25-28 ezer fő is lehetett. 13. Cseh G., 2003. 10. Mivel a tanácsba többen a Szolnok környéki településekről érkeztek, illetve korábbi munkaköri hatáskörüknél fogva (kórház orvosai, rendőr-főkapitányság tisztjei, bíróság és a tanács bírái, illetve osztályvezetői) megyei hatáskört láttak el, ezért jogos igényként vetődött fel, hogy a munkástanács ne városi „rangú legyen". Szikszai M. i.m. 102. 182