H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
TOLNAY GÁBOR: A KÖZIGAZGATÁS ÚJJÁSZERVEZÉSE DÉVAVÁNYÁN 1945 UTÁN
választották. A szociáldemokrata Benkő Jakab lett a főjegyző. A községi képviselő-testületbe minden párt 10—10 tagot küldött. Ennek elnökévé a kisgazdapárti Z. Nagy Ferencet választották, míg alelnök a szociáldemokrata Demeter István lett. A község képviselő-testülete úgy döntött, hogy az eddig érvényben lévő szabályrendeleteket továbbra is érvényben tartva, illetőleg azokat szükség szerint módosítva az eddig megszokott nyugodt mederben igyekeztek vezetni a község ügyeit a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával. Közvetlenül a megszállás után a községi elöljáróság töredéke, a főbíró vezetésével irányította a községet. 1944. december 10-én alakult meg a 12-es bizottság a Kisgazda Párt, a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt 4—4 tagjából. A 12-es bizottság tanácskozását Földessy Zsigmond főbíró nyitotta meg, és vázolta a bizottság előtt álló feladatokat. Elmondta, hogy ez a bizottság lesz hivatva helyettesíteni a községi képviselő-testületet, és a község életét érintő fontos ügyekben kell majd döntenie. A 12-es bizottságnak jogában állt az elöljáróságot is újjászervezni, ezért a főbíró az elöljáróság nevében benyújtotta lemondását. A 12-es bizottság elnökévé a kisgazdapárti Z. Nagy Ferencet választották meg. Z. Nagy Ferenc átvéve az elnökséget kijelentette, hogy Földessy Zsigmond személyében megbíznak, ezért továbbra is őt tekintik községi főbírónak. Földessy Zsigmond megköszönte a bizalmat és részletesen ismertette, hogy az elöljáróság itthon maradt tagjaiból hogyan állította össze a községi elöljáróságot. Az elmenekült főjegyző helyettesítését Benkő Jakab írnokra bízták. 10 A közbiztonság megszervezése A község környékén szerencsére csak rövid ideig tartó összecsapások voltak a németek és az oroszok között, így a front gyorsan keresztülszaladt a községen. A határban sem voltak elhúzódó harcok. Ettől függetlenül, ha emberi életekben nem is, de az anyagi javakban jelentős károk keletkeztek. A további károk megakadályozását is magára vállalta az elöljáróság. Hozzá kellett szokni ahhoz, hogy megváltoztak az erkölcsi normák, fellazultak, érvénytelennek tűntek az emberi együttélést szabályozó korábbi törvények, rendeletek. Bizonyította ezt az a tény, hogy jó néhányan az elmenekültek lezárt lakásait nem tartották tiszteletben. Történt ez nemcsak a községben, de a külterületeken is. Az első világháború során fogságba került és az orosz nyelvet jól-rosszul megtanult magyarok közül néhányan a szökött orosz katonákkal együtt zaklatták magyar honfitársaikat. Az orosz katonai parancsnokság azonnal felvette 10 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár — Szolnok. (A továbbiakban: Sz.M.L.) Dévaványa közigazgatási iratai 1945. 33. doboz. 5-3676. ikt. Szú iratban a8347/1944. és a 1113/1945. számú iratok. 1944. december 10. 172 a harcot ezek ellen, kemény megtorlás várt azokra, akik a lakosság javait és nyugalmát háborgatták. A közbiztonság helyreállítását azonban maguknak a község lakosainak is kezdeményezni kellett. Ezért vált szükségessé, hogy Földessy Zsigmond főbíró az alakuló ülés után két nappal már ismét összehívatta a 12-es bizottságot, most már a konkrét ügyek megtárgyalására. Döntöttek az elhagyott lakások őrzéséről, maximálták a közélelmezési cikkek árát. Egyben jelentették a felettes hatóságnak, hogy az iskolákban a tanítást november 27-én megkezdték. A nincsteleneket ellátták zsírral és tűzifával. Megtárgyalták Szálai Kálmán és Kiss Mihály Dékány Imre ellen benyújtott panaszát. (Ezekről a Dékány-ügy kapcsán a Századokban című folyóiratban már szót ejtettünk".) A Berettyó gátja sérüléseinek kijavításáról intézkedtek. Tűzifával látták el a pékeket is. Antalffy Jenő állatorvos indítványára az állatorvos végigvizsgálta a beteg lovakat. A pusztaecsegi lakosság szemes terményeinek a darálását is lehetővé tették. A szegényház élelmezéséről döntöttek. Végezetül a katonaság élelmezéséről is határoztak 12 . A polgárőrség (rendőrség) szervezése általában megfelelő gyorsasággal megtörtént Dévaványán is, azonban a rendőrparancsnok („rendőrtanácsos") személyének kiválasztása nem tűnt szerencsésnek. A rendőrség hatékony működését erősen korlátozta, hogy eleinte nem viselhettek fegyvert. Jogosnak tűnt a megszálló hadsereg parancsnokságának álláspontja ezzel kapcsolatban: hogy eleinte a karhatalom kezébe sem adtak fegyvert. Ugyanakkor ők is látták, hogy a rendőrség, a polgárőrség tevékenysége fegyver nélkül nem elég hatékony. Ezért ők is keresték az áthidaló megoldást. így született olyan döntése a dévaványai katonai parancsnoknak, hogy bizonyos esetekben a rendőrök mellé beosztott szovjet fegyveres katonákat is. E kérdésben lényeges változást a központi hatalom létrejötte és a fegyverszünet megkötése hozott. December 16-ra Földessy Zsigmond főbíró ismét összehívta a 12-es bizottságot. Először Dékány Imre napirend előtti felszólalásáról döntöttek, majd a rendőrség által letartóztatottakról kért felvilágosítást Z. Nagy Ferenc. Dékány Imre rendőrparancsnok a rendőrség létszámát 30 főre emelte. Részükre a nagy tanácsteremben egy 15 ágyas laktanyát rendeztetett be, teljes ágyfelszereléssel. Az ágyneműt önkényesen szedte össze, azt sem tudta az elöljáróság, hogy a felemelt létszámú rendőrlegénységet miből szándékozik fizetni. Erre a községnek nem volt már pénze. A község elöljárósága a 30-as létszámú rendőrséget csak abban az esetben volt hajlandó elviselni, ha a rendőröket toborzás útján, az önként és díjtalanul jelentkező megbízható egyének közül toboroznák. Ezt úgy gondolták végrehajtani, hogy tíz embert a Kisgazda Párt, tíz embert a Szociáldemokrata Párt és tíz embert a Kommunista Párt tagjaiból hívnának be szolgálatra. Az elöljáróság a rendőrségnek fegyverrel való ellátását sem tartotta szükségesnek, mert a fegyveres rendőrség Dévaványa község lakos11 TOLNAY 2002. 12 Sz. M. L. Dévaványa közgyűlési jegyzőkönyvei. Az 1944. december 12-i gyűlés jegyzőkönyve.
