H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

TOLNAY GÁBOR: A KÖZIGAZGATÁS ÚJJÁSZERVEZÉSE DÉVAVÁNYÁN 1945 UTÁN

TOLNAY GÁBOR A KÖZIGAZGATÁS ÚJJÁSZERVEZÉSE DÉVAVÁNYÁN 1945 UTÁN A szovjet csapatok 1944. október 7-én foglalták el Dévaványát. Ekkorra a község hivatalos vezetői közül B. Kiss Márton főjegyző vezetésével néhányan — felsőbb utasításra — a fontosabb iratokkal együtt elhagyták a községet, és Jászárokszállásra, majd Romhány községbe települtek. Itt azután bevárták az oroszokat, és innen fokozatosan hazatértek a már elfoglalt területen. A község vezetését ideiglenesen az itthon maradt Földessy Zsigmond főbíró vette át. A közigazgatást az ugyancsak itthon maradt köztisztviselők látták el néhány újonnan bevont munkaerő segítségével. A két háború közötti köztisztviselői kar személyi állománya gyakorlatilag szétfutott, és az ugyanazon ügykört ellátó alacsonyabb rangú tisztviselő lépett elő. Ez a megállapítás érvényes a községi szintnél magasabb irányító hivatalok személyi állományára is (járási főszolgabíróság, megyei hivatali apparátus). Az orosz hadsereg a községben mintegy 15—20 főből álló egységet hagyott hátra a front átvonulása után, általában egy-egy tiszt vezetése alatt, aki a község katonai és polgári irányításáért is felelősséggel tartozott. A megszállók parancsnoka azonban soha nem avatkozott a magyar közigazgatás — tulajdonképpen a különböző pártok — vitáiba, torzsalkodásaiba, hatalmi harcaiba, ezt mindenkor magyar ügynek tekintették. Kivételt képezett a Dékány Imre-féle parancsuralmi rendszer néhány esete, amikor a letartóztatottak testi épségére kellett vigyázni az orosz katonai parancsnoknak.

1 Súlyosbította a lakosság közvetlen terheit az a tény, hogy bár csak ideiglenes jelleggel, de az orosz katonai hatóságok a községben a volt Ipartestület helyiségeiben orosz katonai kórházat rendeztek be. Ide közvetlenül a front mögötti területről szállították a sebesülteket. Ennek a kórháznak meghatározott távolságban kellett lennie a front mögött. A front előrehaladásával ez a kórház is követte a front vonalát. Az ittlétük során azonban mindennel a községnek kellett ellátnia a kórházat és az ott tartózkodókat, amelynek során az élelmezésük jelentette a legnagyobb terhet. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szovjet katonai parancsnokságának november 5-én kiadott 1. számú parancsában a közigazgatás megindítását tette a hivatalnoki kar kötelességévé, amikor a következőket fogalmazta meg: „Elrendelem: 1. Minden polgári hatóság folytassa kötelessége teljesítését. "

2 A község vezetésével a szovjet katonai parancsnokság is Földessy Zsigmond főbírót és Benkő Jakab írnokot, akit főjegyző-helyettessé léptettek elő, bízta meg. Ezzel párhuzamosan a pártok is elkezdtek mozgolódni, szervezkedni. Először a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt

3 és a Magyar Kommunista Párt jelentkezett már felelős tényezőként a községben, őket követte a Szociáldemokrata Párt

5

. Majd egy későbbi időpontban (1945 februárjában) a Nemzeti Parasztpárt

6 és a Polgári Demokrata Párt

7

. Végül a különböző érdekvédelmi szervezetek — Földmunkás Szakszervezet

8 és az Ipari Szakszervezet

9 — is jelentkeztek, és részt kértek a hatalomból. A Magyar Kommunista Párt dévaványai szervezetének első titkára Lengyel Ignác volt. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt helyi szervezetét Z. Nagy Ferenc vezette. A Nemzeti Parasztpárt helyi vezetője Bérezi Sándor, a Szociáldemokrata Párt dévaványai csoportjának vezetője Demeter István volt. Idővel átalakult az elöljáróság is. Főbíróvá a kisgazdapárti Séllei Gyulát választották, másodbíró Cs. Tóth József lett. „Rendőrtanácsossá" a kommunista párti Dékány Imrét 1 TOLNAY 2002. 1197. p. 2 SOMLYAI1981. ll.p. 3 A Független Kisgazda Párt vezetői ebben az időben: Z. Nagy Ferenc, Séllei Gyula, Darvasi Károly és Cs. Tóth József voltak. 4 A Magyar Kommunista Párt helyi vezetői ebben az időben: Dékány Imre, Szabó Sándor, Pillmann Lajos és Kónya András voltak. 5 A Szociáldemokrata Pártot Dévaványán Demeter István, Tóth Albert, Messinger Károly és Hegedűs Jenő vezette ebben az időben. A Nemzeti Paraszt Párt helyi vezetői 1945 februárjában: Hajdú Lajos, Kovács Sándor, Cs. Szabó Zsigmond, Nagy Mihály, Kecse József és Zsombok Lajos. A Polgári Demokrata Párt vezetői a községben ebben az időben Bíró László, Katona István, Mészáros József, L. Papp Ferenc, Buday Péter és Juhász Imre. A Földmunkás Szakszervezet vezetői ebben az időben Papp Zsigmond és Ambrus István, majd Vasas Imre, Fodor János és Papp Lajos. Az Ipari Szakszervezet vezetői ebben az időben Somogyi Mihály és Kővári Gerzson. 171