H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
TOLNAY GÁBOR: EGY NAGYKÖZSÉG GAZDÁLKODÁSA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
ványai fiókjánál függő kölcsön címén 26.000 pengős váltótartozása van a községnek. Ehhez járul még 9700 pengő kamat. A tartozás tehát 35.700 pengőre rúg, és ez még abból az időből datálódik, amikor villanygépeket vásárolt a község. Azok vételárának fedezésére vették fel a kölcsönt. Ugyancsak függő kölcsön címén még 28.000 pengővel tartozik a község a Debreceni Első Takarék Pénztár dévaványai fiókjának. Ez az összeg úgynevezett beruházási kölcsön volt, és a járdaalap javára befizetett, valamint az ezután befizetendő összegekből nyer kielégítést. Végül függő kölcsön címén egy 10.000 pengős kölcsön tartozása is van a községnek a Debreceni Első Takarék Pénztár dévaványai fiókjánál. Ezt az összeget a legelő pénztár terhére vették fel, és ugyanabból fizetik is vissza. Az előadói javaslatra a képviselő-testület felhatalmazta az elöljáróságot, hogy a fenti függő kölcsönöket a költségvetés keretén belül rendezze 3 . Dr. Schweiger László, a községi mezőgazdasági bizottság elnöke a bizottsága nevében kérte, hogy az 1934. évi 292.000 pengő adóhátralékot adófizetési kedvezménnyel 1936. augusztus 15-ig fizethessék be a gazdák. Ezt a község képviselő-testülete is támogatta 4 . A képviselő-testület — a nagyobb bevétel reményében — elhatározta, hogy megszünteti a házi gazdálkodást, és a községi földeket bérbe adja. Az árverést, meglehetősen nagy érdeklődés mellett, 1936. augusztus 21-én tartották meg a községháza közgyűlési termében. Egy hold föld kikiáltási ára 15 pengő volt, de a gazdák nemigen akartak többet ígérni. Mindössze négyen-öten voltak, akik láthatólag igyekeztek megszerezni a jobb földeket, de közülük is csak ketten tettek elfogadható ajánlatot. Ezekkel a község meg is kötötte az ideiglenes szerződést. Kezdték a Lénárt-féle 10 hold földet holdanként évi 20 pengő, és két hold kertért holdanként 38 pengő évi haszonbérért. A többi föld kiadása nem sikerült. A gazdák tartózkodásának főleg az volt az oka, hogy a feltételek túl szigorúak voltak. Eltekintve attól, hogy a félévi bért előre követelték, ezenkívül még ugyanannyi összegnek megfelelő kauciót is kértek. Ugyanakkor kikötötték, hogy a második félévi bért április 1-én kell megfizetni, tehát olyan időben, amikor a gazdáknak legkevésbé van pénzük. Az árverést nem ismételték meg, a földeket szabadkézből adták bérbe 5 . A község képviselő-testületének rendkívüli közgyűlését 1937. július 6-án tartották, amelyen B. Kiss Márton helyettes főjegyző arról tájékoztatta a képviselőket, hogy 3 DÉVA VÁNYAI HÍRLAP II. cvf. 1. szám. 1934. január 7. 4 Sz. M. L. Dévaványai jegyzőkönyvek 1935. 10. kötet. 46/1935. kgy. szám. 1935. július 31. 5 DÉVA VÁNYAI HÍRLAP IV. cvf. 34. szám. 1936. augusztus 23. az őszi és a tavaszi esőzések következtében 3000 kat. hold bevetetlen maradt, ezzel párhuzamosan az aszály az őszi és a tavaszi vetéseket — közel 40.000 kat. holdon — teljesen tönkretette. A várható termés legalább egyharmaddal kevesebb a várt mennyiségnél, ami kihatással lesz az adóbevételre is. A községi földek felesbe kiadott bérleti összege sem éri el az előre tervezett mennyiséget. Hozzávetőlegesen mintegy 28 ezer pengő bevétel elmaradással kell számolni. Ez akkora összeg, hogy ennek elmaradása esetén csak államsegéllyel tartható fenn a községi háztartás egyensúlya 6 . Az 1942. év augusztusában már olyan nagy volt a nagyközség adóhátraléka, hogy az 1942. évi tartozással már meghaladta a másfél millió pengőt. Ezzel szemben a behajtott adó elenyészően csekély. Igen szigorúan elrendelték a zálogolást, hogy eredményt érjenek el adóbehajtás terén. Nem vették figyelembe, hogy ebben az esztendőben is Dévaványa határában katasztrofálisan rossz termés volt. Hibaként rótták fel, hogy 1942. augusztus 26-ig 216 esetben alkalmaztak letiltást, más cselekménnyel nem serkentették az adófizetőket 7 . Sajnálatos, hogy a fontkölcsön sorsát, a kisebb adóhatóságok sorsát nem kísérhettük figyelemmel, hogy a végkifejletről is számot tudtunk volna adni. Hiszen a képviselő-testületi jegyzőkönyvek megírása, a közgyűlés elé terjesztendő ügyek döntő többsége — az előírások ellenére — sok esetben a főjegyző szemléletét tükrözte, gyakorlatilag az került bele, amit ő jónak talált. A főjegyző-váltások során a tárgyalandó tárgysorozatok összetételében így sok módosulást is lehetett tapasztalni. Egyik oka ez annak, hogy egy-egy esetet nem tudtunk figyelemmel kísérni. Egyet azonban ennek ellenére meg lehetett állapítani. Azt, hogy Dévaványa nagyközség vezető testülete nagyon törekedett arra, hogy a lakosság minél kulturáltabb körülmények között lakhasson. Vegyük példának a fontkölcsön hovafordítását: járda- és csatornaépítés, jéggyárépítés, ártézikút-fúrás mind-mind a lakosság komfortérzésének a javítását szolgálták, azt, hogy minél emberibb körülmények között élhessenek. Az igaz, hogy mindezek törlesztése igen sok fejtörést okozott a község vezetésének. De minden létesítmény itt maradt a községben, és azt a lakosság egésze használhatta. Mindezek mellett voltak elhanyagoltabb területek is a nagyközség perifériáján. Feltehetőleg ezekre később került volna sor, hogy modernizálják a környezetet. De a jó szándékot nem lehet elvitatni a képviselő-testülettől, az elöljáróságtól. 6 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP. V. évf. 28. szám. 1937. július 11. 7 Sz. M. L. Dévaványai közig. ir. 1942-43. 7527/1942. ikt. számú irat. 1942. augusztus 26. 169
