H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

NAGY MÁRTA: HADZSI DEMETER PROSKYNETÁRIONJA JÁSZBERÉNYBEN

megvásárolta a vásznat. A proskynetarion tehát egy Hadzsi Demeter nevet viselő szentföldi zarándok számára készült 1796-ban. A tárgy a jászberényi Jász Múzeum tulajdonában van. A bekerülés időpontja és a körülmények sajnos nem rekonstruálhatók. A Hadzsi család azonban jól ismert volt Jászberényben. Hadzsi Demeterről a korabeli iratokban két említés is történik. Egy 1775-ben készült magyar nyelvű összeírás

31 arról tudósít, hogy ,JLadzsi László nevű görög kereskedő 1773ban Hűségesküt tett.

112 Bécsi portékával kereskedik rőf számra. Felesége nincs, özvegy, két fia van, Antal 21, Demeter 17 éves." Az iratban első helyen említett Hadzsi László nem más, mint Hadzsi Demeter özvegy édesapja. Az iratokból az is kiderül, hogy ő már húsz évvel a fia_érkezése előtt Magyarországon lakott, hiszen neve a magyarországi görögök első, 1754-es, országos összeírásában

33 is szerepel. A másik, latin nyelvű irat, amely Hadzsi Demetert említi, hat évvel az 1775-ös összeírás után készült, 1781-ből való.

34 E szerint Hadzsi Demeter,,... 22 éves, görögkeleti vallású, nőtlen, sima arcú, haja és szemöldöke gesztenye színű. Származási helye Kozáni. Tíz éve jött Magyarországra görög kereskedőhöz. Zimonynál jött át a határon, úti okmányai nincsenek. Jászberényben él, legény (sodalis) Hadzsi Lászlónál (azaz az édesapjánál). Hűségesküt kíván tenni." A két iratból rekonstruálhatjuk hősünk életútjának fontos állomásait. E szerint Hadzsi Demeter 1759-ben a makedóniai Kozániban született. Feltehetően makedovlach származású volt, mint a makedóniai születésű magyarországi görögök nagy része. Testvérével együtt, 1771-ben, minden bizonnyal anyja halálát követően, 12 évesen apja után jött Magyarországra. Tíz év múlva, 22 évesen apja 30 A dokumentumok felkutatásában nyújtott szíves segítségéért ezúton fejezem ki köszönetemet Papp Izabellának, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár munkatársának. 31 A görög kereskedőket Magyarországon császári rendeletre több alkalommal is összeírták. így történt ez 1775-ben is, amikor sor került Hadzsi László említésérc: Szolnok Megyei Levéltár, a továbbiakban: SZML. Közigazgatási iratok, a továbbiakban: Közig, ír. D Capsa IX. Fasc. 4. No.5. 32 A Magyarországon élő görögök az itt megszerzett vagyonukat hazavitték a görög anyaországban élő családjukhoz. A további görög tőkekiáramlást megakadályozandóan 1774-ben a Helytartó Tanács 1774. VIII. 8-iki 3523. sz. rendeletével Hűségeskü letételét rendelte el (FÜVES Ö., 1966/1. 96.). Ennek értelmében a továbbiakban csak az a görög maradhatott a birodalomban, aki lemondva török impériumbéli illetőségéről, mint a Habsburg Birodalom leendő alattvalója letette a Hűségesküt. Ez egyet jelentett a török alattvalókat megillető vámkedvezmények elveszítésével. Nem volt már a továbbiakban igazán nyereséges az anyaország felé kereskedni, meg is szűntek a görög anyaországgal a kereskedelmi kapcsolatok, sőt, szinte mindennemű kapcsolat megszűnt, hiszen a Magyarországon maradó kereskedőket kötelezték családjuk ide telepítésére is. Ezzel a rendelettel indult meg a Magyarországon élő görögök asszimilációja. 33 Országos Levéltár Mise. Fasc. 2. No. 8. 34 SZML. Közig. ír. D. Capsa XIV. Fasc. 7. No. 37. A fordításban nyújtott segítségért köszönetemet fejezem ki Papp Izabellának. üzletében találjuk, amint segédként dolgozik. Családi állapota: nőtlen. Sajnos az iratokban több említés Hadzsi Demeterről nem történik.

36 Édesapját, Antal nevű testvérét a korabeli dokumentumok több alkalommal is említik. Ezekből kiderül, hogy igen tehetősek voltak, jelentős üzletekkel rendelkeztek.

37 Idegen létükre polgárjogot is nyertek,

38 ami különlegesnek számított a privilégiumait féltékenyen őrző Jászberényben. Megőrződtek sírköveik.

39 Demeterről a későbbiekben azonban semmi említés nem történik. Feltételezzük, hogy Jászberényt nem hagyta el, mert itt őrződött meg az a proskynetarion, ami életének következő állomásáról tudósít. Ennek felirata szerint 1796-ban ellátogatott a Szentföldre. 37 éves ekkor. Családi hagyományt, apja példáját követi, aki minden bizonnyal szintén megtette a szentföldi zarándoklatot, hiszen, mint a dokumentumokból kiderült, ő is viselte a „Hadzsi" nevet. A szentföldi zarándoklat az ortodox hívők körében nem számított szokatlan eseménynek. Hadzsi Demeter azonban nem a szülőhazájában, hanem attól messzi távol, diaszpórában élt. Az idegen környezetben, kisebbségben élő görög közösségek fennmaradása szempontjából különleges fontossággal bírt a nemzeti önazonosság megőrzése. Ennek eszközéül az anyanyelv és az ősi vallás megtartása szolgált.

40 Hadzsi Demeter számára a szentföldi zarándoklat ortodox hitének megerősítését jelentette, ami hozzásegítette nemzeti önazonosságának a megtartásához is. Görögsége nagyon fontos lehetett számára, amint azt a következők is mutatják. A proskynetarion arról tudósít, hogy Hadzsi Demeter 1796-ban, tehát az 1774-es Hűségeskü elrendelése után húsz évvel tette meg a zarándoklatot. A Hűségeskü a magyarországi görögök életében fordulópontot jelentett, erőteljes asszimilálódásuk kezdetét.

41 A Hűségeskü bevezetését követően a magyarországi görögök kapcsolatai megszakadtak az anyaországgal. Az idegenben élők szá35 Zimony Belgrád alatt fekszik. A vízi úton érkező görög kereskedők Zimonynál általában 20—60 napi vesztegzár (az áruk és a személyek fertőtlenítése céljából) letöltését követően kapták meg útiokmányaikat, és léphettek be a Habsburg Birodalom területére. In: PETRI E. 1996/1, 72. 36 Az iratok tanúsága szerint a Jászberényhez közeli Kunszentmárton városában ugyan említésre kerül egy Hadzsi Demeter nevű kereskedő, aki 1795-ben tett hűségesküt, de csupán névazonosságról van szó, hiszen ő sziatisztai születésű. SzMl Jászkun Kerület Közig. ír. Fasc. 8. No.2268/1795. Az iratot közli PAPP, 2004. 127. 37 Hadzsi László boltokat bérelt (SzMl Közig. ír. D Capsa Fasc. 17. No. 40.), sómérési joggal rendelkezett (SzML Jászberény városi tanácsi jegyzőkönyv 1802-1803. 406.), ezt a jogot 1812-ben Antal nevű fia is megszerezte (SzML Jászberény város iratai. 44.Cs

. 3. Füzet, No. 141/1813). Utóbbi iratot közli Papp 2004, 190. Hadzsi László jelentős összeget adományozott a jászberényi iskolaalaphoz, a tizenhat felajánló közül a második legnagyobb összeget (SzML Jászberény város iratai Capsa 50. Fasc. 4. No. 66 ". Az iratot közli PAPP 2004, 203.). 38 Erről sírfelirataik beszélnek: In: PAPP, 2004, 316, 317. 39 Ezek feliratai szerint az apa, Hadzsi László 1818-ban, 90 évesen, fia, Antal „érdemes jászberényi polgár és becsületes kalmár" 1813-ban, 60 évesen hunyt el. In: Papp 2004. 316,317. 40 HORVÁTH E. 1940, 13—15. 41 Lásd a 32. lábjegyzetben írottakat! 152